Zúgolódnak az APEH-esek, nem kapnak prémiumot

Sokéves gyakorlat az adóhivatalnál, hogy az alkalmazottak alapbérükön felül mozgóbért, prémiumot is kapnak, amennyiben – és erről a mindenkori költségvetési törvény rendelkezik – a főbb adónemekből beszedett összeg meghaladja a költségvetési törvényben előírtat. A jutalom mértéke az adóhatóság dolgozóinak legnagyobb részét kitevő középfokú végzettségű ügyintézőknél a havi bruttó százhúsz-száznegyvenezer forintos alapjövedelem harminc-negyven százaléka is lehet, mondta el lapunknak Michalkó Péter, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Dolgozók Országos Szakszervezeti Tanácsának (ADOSZT) elnöke.

Az elmúlt években rendre osztottak jutalmat az adóhatóság alkalmazottainak, tavaly például a teljes keretét – 16,7 milliárd forint – megkapta a durván tizenötezer fő. Jól indult ez az év is az APEH-eseknek, a pénzügyminiszteri posztról áprilisban leköszönt Veres János egyik utolsó intézkedésével 2,3 milliárd forintnyi prémiumelőleg kiosztását engedélyezte az egész éves 17,7 milliárdos keretből. (Veres amikor erről döntött, akkor már tudta, hogy nem újrázhat a miniszteri bársonyszékben.) Tette ezt annak ellenére, hogy már akkor látható volt még az APEH-et felügyelő Pénzügyminisztériumban is: még arra sincs esély, hogy a meghatározott főbb adónemekből az előirányzatot hozza az adóhivatal, nemhogy azt még túl is teljesítse.

A jutalmazásra Veresnek az a gumiszabály adott lehetőséget, miszerint az éves keretből előleg fizethető, ha a pénzügyminiszter által meghatározott negyedéves bevételi terv teljesül. Azt azonban nem lehet tudni, hogy mennyi is ez a negyedéves bevételi terv, az eltérhet a pénzügyi tárca által nyilvánosságra hozott, a költségvetési folyamatokat előre vetítő előrejelzésben levő számoktól. Ezt a kitételt használja ki a pénzügyi kormányzat arra, hogy ha akar adni az APEH dolgozóinak pluszpénzt, akkor legyen mire hivatkoznia.

Nem elvtelenül

„Az első negyedévi teljesítés arányaiban megközelítette, vagy alig maradt el az eredeti bevételi irányszámok ilyenkor szokásos, időarányos mértékétől. Valószínű persze, hogy ennek inkább az az oka, hogy a válság hatása időben csak később jelenik meg az adóztatásban. Az akkori pénzügyminiszter azt az előleget nem elvtelenül fizette ki a két beszedő szervezetnek, az APEH-nek és a Vám- és Pénzügyőrségnek” – állította az ADOSZT elnöke.

Fordulat

Az APEH és a PM között idén június végén, július elején lett fagyosabb a viszony, amikor az új tárcavezető, Oszkó Péter nem adott engedélyt rá, hogy minden APEH-dolgozó újabb prémiumelőleget kapjon a második negyedéves teljesítmény után. A szakszervezetnek azt sikerült kiharcolnia, hogy a kisebb keresetű adóhivatali alkalmazottak hozzájussanak némi plusz pénzhez. Most azonban már ezt sem: a harmadik negyedév letelte után volt megbeszélés a PM és az APEH, illetve az ottani szakszervezet között, a pénzügyminiszter azonban nem engedélyezte, hogy bárki is kapjon negyedéves prémiumelőleget.

A tárcavezető elismerte az adóhatóság munkáját, de a költségvetés helyzetére hivatkozva nem tette lehetővé a mozgóbér egy részének kiosztását, mondta el Michalkó Péter.

Sőt úgy tűnik, idén már egy fillérrel sem vihetnek haza többet a dolgozók alapbérükön felül. Az ADOSZT elnökének tájékoztatása szerint a pénzügyminiszter megígérte, hogy megnézik, hogyan zárt a büdzsé december 31-én, és annak fényében visszatérnek a témára. Praktikusan tehát jövő év elején díjazhatják a revizorok, ügyintézők idei teljesítményét pluszpénzzel. Lapunk kérdésére a pénzügyi tárca is megerősítette, hogy a költségvetés helyzete nem teszi lehetővé az APEH-esek és a vámosok megjutalmazását.

Mindenre el vannak szánva

„A PM döntése komoly bizalmi válságot okozott az APEH dolgozói körében – nyilatkozta Michalkó Péter. – Az egyeztetést nem zártuk le a tárcával, a hónap végén ismét le kívánunk ülni a tárgyalóasztalhoz.”

Az ADOSZT elnöke arról nem kívánt találgatásokba bocsátkozni, hogy milyen válaszlépésük lehet, csak azt mondta, ha folyamatosan csúcsra járatnak egy szervezetet, és a többletteljesítményt nem honorálják, akkor egyszer „elpattan a húr”. Nagy a veszélye annak, hogy az APEH és a Vám- és Pénzügyőrség dolgozóinak teljesítménye csökken, és a remélt bevételek nem érkeznek be az államkasszába. Korábban lehetett arról hallani, hogy demonstrálhatnak, vagy akár figyelmeztető munkabeszüntetésre is hajlandók lennének.

„Látjuk, hogy milyen helyzetben van az ország, nem kívánjuk kivonni magunkat az áldozatvállalás alól, bérünk két éve be van fagyasztva, a 13. havi keresetet elvonták, de ezentúl nem akarunk több áldozatot hozni – szögezte le Michalkó. – Azt szeretnénk elérni, hogy a kormányzat ismerje el, hogy az APEH-nél többet dolgoznak az alkalmazottak a napi nyolc óránál, nem ritka, hogy szombaton és vasárnap is bemennek dolgozni a munkatársak.”

„Arról, hogy a válság milyen hatással lesz a magyar gazdaságra, az idei költségvetés tavaly késő őszi készítésekor még senki sem tudta, ezért a bevételi előirányzatokat még megközelítő pontossággal sem lehett meghatározni. A korrekt eljárás az lett volna, hogy a helyzet ismeretében új költségvetés készül, de erre az ismert politikai helyzetben sem politikai erő, sem akarat nem volt meg. Ennek ellenére a Pénzügyminisztérium honlapján megjelent egy korrigált bevételi szám, ami már figyelembe vette a gazdasági visszaesés hatását. Ezt a számot viszont az apparátusok elérték és túlteljesítették, tehát ha politikai játszmákat kihagyjuk a történetből, akkor a két szervezet dolgozói megtettek mindent a költségvetés bevételi oldaláért és persze a mozgóbérükért” – érvelt az ADOSZT elnöke.

Rugalmasak lesznek?

Két dolgot nem árt felidézni. A pénzügyi kormányzat igencsak küzd azért, hogy az IMF-nek és az EU-nak megígért hiánycélt az ország teljesítse, ez pedig a számok alapján nem lesz egyszerű. Az intézkedések egyike, hogy az államigazgatásban a jutalmak kifizetését, ahol csak lehet, a kabinet meg szeretné gátolni. Ennek legjobb példája az, hogy az Állami Számvevőszék dolgozóit amúgy törvényesen megillető kéthavi pluszjuttatást nem fizetik ki a büdzsé szorult helyzetére való tekintettel. De a költségvetési szigor jegyében létszámstopot is elrendeltek az állami szféra nagy részén, kincstárnokokat rendeltek ki a tárcákhoz, zárolásokat hajtottak végre minisztériumoknál.

Azt sem szabad feledni, hogy a költségvetési törvény ahhoz köti az APEH és a Vám- és Pénzügyőrség dolgozóinak a pluszpénz kifizetését, pontosabban a pluszpénz kifizetésének lehetőségét, hogy túlteljesülnek a főbb bevételek a költségvetési előirányzatokhoz képest. Mivel azonban a hatályos törvény még csak egyszázalékos idei visszaesésre alapozva készült, most azonban már hat százalék feletti GDP-esésre lehet számítani, semmi esélye sincs, hogy a mostaninál jóval optimistább makropályára komponált adóbevételi számok – még az évközi adócsomagot is figyelembe véve – teljesüljenek, sőt, túlteljesüljenek.

Így aztán ha szigorúan a törvény előírását nézzük, akkor sehogy sem kaphatják meg a bónuszt az APEH dolgozói, még akkor sem, ha ők megtesznek minden tőlük telhetőt. Az más kérdés, hogy a kormány mennyire kezeli rugalmasan ezt a kérdést.