A második 2010-es adócsomag tíz legfontosabb pontja

A nyári után a második 2010-es adócsomagot is elfogadta a parlament mai ülésén. Ez az adópakk nem bővelkedik eget rengető változtatásokban, a magánszemélyeknek és különösen a cégtulajdonosoknak mégis érdemes átrágniuk magukat a salátatörvényen. Cikkünkben a főbb pontokat gyűjtöttük össze.

Az utca emberének kedvez

1. A hosszabb távú megtakarításokat adókönnyítéssel, adómentességgel ösztönzi a csomag. Ha valaki a pénzét legalább öt évig köti le, és idő előtt nem nyúl hozzá, akkor a befektetésen elért nyereség, kamat, hozam után nem kell egy fillér adót sem fizetni. Ha a lekötés legalább három évet eléri, de az öt évet nem, akkor az adókulcs az adott jövedelemre jellemző adómérték (általában 20 százalék) helyett 10 százalékos lesz.

Két feltételt nem szabad elfelejteni. Egyrészt akkor jár a könnyítés, ha a megtakarítás összege eléri a 25 ezer forintot. Másrészt a tartós pénzlekötési szándékot szerződésben kell rögzíteni a hitelintézettel, pénzügyi szolgáltatóval.

2. A tartós megtakarítások adómentességének bevezetése az eredeti tervek szerint együtt járt volna a nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz) és a hozzá kapcsolódó adókedvezmény eltörlésével, ám végül is a nyesz-szabályok megmaradnak.

A cégtulajdonosoknak jó hír

3. A cégtulajdonosoknak jó hír, hogy a tőzsdei ügyleteken elért jövedelmek adószabályaihoz közelítik a tőzsdén kívüli ellenőrzött tőkepiaci ügyletek reguláit. Az azokon elért nyereség után a mai 25 helyett 20 százalékos adót kell majd fizetni, ráadásul az egyazon évben lebonyolított ügyletek veszteségeit és nyereségeit össze lehet számítani, és így kell megállapítani az adót.

Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemre vonatkozó adózási szabályok (kedvezőbb adómérték, ügyleti eredmények egymással történő elszámolhatósága) a törvény értelmében kiterjednek minden olyan ügyletre, amely a törvényben meghatározott szolgáltatók igénybevételével köthető. Az érintett ügylet tárgya így az értékpapírokon – például befektetési jegyeken, kötvényeken, részvényeken – kívül más pénzügyi eszköz, áru és deviza is lehet.

4. A veszteségelhatárolás igénybevételéhez ezentúl már nem kell az APEH engedélyét kérni. Sőt, a könnyítést már a 2009. évi adóévre is alkalmazni lehet.

5. A fejlesztési adókedvezmény feltételein két ponton is enyhítenek. A cég dönthet úgy, hogy a fejlesztési adókedvezmény igénybevételéhez az alkalmazotti létszámot vagy bérköltséget nem a beruházás előtti év létszámához, illetve bérköltségéhez viszonyítja, hanem a beruházás megkezdését megelőző három adóév átlagához méri.

Átmeneti enyhítést jelent az a szabály, amely szerint az adózó még akkor sem veszíti el a jogot a fejlesztési adókedvezményre, ha a 2009. és 2010. adóévben nem teljesíti a létszám- vagy bérköltség-növelési feltételt, feltéve, hogy az adókedvezményt nem veszi igénybe ezen években, továbbá dolgozói létszámát, bérköltségét a beruházás megkezdésének évéhez mérve nem csökkenti. Ezen választást a cégnek be kell jelentenie a Pénzügyminisztériumhoz, a felfüggesztett időszak pedig nem számít bele az adókedvezmény 10 éves igénybevételi időtartamába.

6. A feltételes adómegállapítás szabályain is könnyítenek. A ma még érvényben levő rendelkezés szerint ha a feltételes adómegállapításra vonatkozó határozat meghozatalakor fennálló szabályokban lényeges változás következik be, akkor a feltételes adómegállapítási határozat érvényét veszíti. A mostani salátatörvény lehetőséget biztosít az adózóknak arra, hogy az eredeti díj feléért kérje a Pénzügyminisztériumot arra, hogy vizsgálja meg, érvényes-e az eredeti határozat a szabályokban bekövetkezett, nem feltétlenül lényeges változások esetén is. A jövőben a feltételes adómegállapítást lehet kérni folyamatos teljesítésű ügyletekre is, függetlenül attól, hogy a szerződést vagy egyéb jogügyletet a kérelem benyújtását megelőzően kötötték-e.

7. Az ellenőrzött külföldi társasággal kapcsolatos szabályok több ponton is módosulnak. Jelenleg az ellenőrzött külföldi társaság tényleges tulajdonosának minősül a magánszemély akkor, ha a külföldi cégben közvetlenül legalább 25 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik vagy a szavazati jogok legalább ekkora hányada illeti meg. Jövőre az a határ 10 százalékra mérséklődik, ráadásul a közvetetten birtokolt tulajdonrészt, szavazati hányadot is be kell számítani. Az ellenőrzött külföldi társaságnál a befektetői tevékenységből származó bevétel fogalmát is szűkebben értelmezi az elfogadott adócsomag.

A salátatörvény az ellenőrzött külföldi társaságban esetlegesen tulajdont szerző tőzsdei társaságokkal kapcsolatos kivételt úgy szigorítja, hogy az adott külföldi társaság csak abban az esetben nem minősül ezentúl ellenőrzött külföldi társaságnak, ha az adóév első napján már legalább öt éve elismert tőzsdén jegyzett személy – vagy annak kapcsolt vállalkozása – az adóév minden napján legalább 25 százalékos részesedéssel rendelkezik a társaságban. Ez idáig nem volt követelmény a több éves tőzsdei jelenlét, valamint a minimum 25 százalékos részesedésszerzés.

8. Új transzferár-szabályokat alkotott meg a parlament az adópakk törvénybe iktatásával. A transzferár-dokumentáció formai felépítése megváltozik, de egységesebbé válnak az alkalmazott követelmények is, az újításoknak pedig az a tétje, hogy az APEH egyre nagyobb figyelmet fordít a transzferár-passzusok betartásának ellenőrzésére.

Az adóelkerülés ellen hat

9. Ezentúl az illetéktörvény szabályait kell alkalmazni az átadás helyétől függetlenül minden Magyarországon nyilvántartásba vett gépjármű, vagyoni értékű jog, belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétjének megszerzésére. A jelenlegi szabályozás szerint csak a belföldön átvett ingó vagyontárgyakra terjed ki a törvény hatálya.

10. A nyári adócsomag már igyekezett bezárni az ingatlanadásvétel szabályozásában levő kiskaput. Az akkor elfogadott törvény teszi illetékkötelessé jövő januártól azokat a tranzakciókat, amelyekben egy ingatlannal rendelkező társaság tulajdonjoga cserél gazdát. A kiskapu azonban ezzel még nem záródott be, ezt orvosolja a mostani salátatörvény-javaslat. Egy ingatlannal rendelkező társaságot tulajdonló társaság adásvétele is illetékköteles lesz.