Ezernyi ponton íródnak át az adótörvények

Érdemes tüzetesen átolvasni nemcsak a nyáron elfogadott 2010-es adócsomagot, de a nemrég elfogadott, és a mai napon ki is hirdetett újabb jövő évi adópakkot, hiszen a második adócsomagba még a zárószavazás előtt is kerültek lényeges pontok – hívta fel a figyelmet László Csaba, a KPMG adótanácsadó cég partnere a cég konferenciáján.

Megrostálják a társaságiadóalap-korrekciós tételeket

A társaságiadó-törvényben sorjáznak az újdonságok. A jéghegy csúcsa, hogy a társasági adó 16-ról 19 százalékra nő jövőre, ezzel párhuzamosan megszűnik a szolidaritási adónak becézett különadó. Azoknak a cégeknek azonban, amelyeknek az üzleti éve eltér a naptári évtől, a 4 százalékos különadót a 2010-re átnyúló üzleti évük végéig fizetniük kell – emelte ki Garabuczi József, a KPMG társasági és nemzetközi adózási csoportjának menedzsere.

Megszűnik az a megkötés, hogy a veszteségelhatárolás igénybevételéhez az APEH engedélyét kell kérni, és ez a könnyítés már a 2009-es adóévre is vonatkozik. A veszteségelhatárolással immár a hitelintézetek is élhetnek.

A társaságiadó-alap módosító tételeit megrostálja a jogalkotó. Jövőre a helyi iparűzési adót már nem lehet levonni a társaságiadó-alapból; az ingyenes ügyletekkel nem lehet korrigálni az adóalapot; az üvegházhatású gázok kibocsátási egységének értékesítésből származó bevétellel, jövedelemmel nem lehet eltéríteni a tao-alapot – sorolta a KPMG menedzsere. Ha egy vállalat adományt nyújt egy szervezetnek, akkor csak abban az esetben módosíthatja az adóalapját, ha tartós adományozást valósít meg, ekkor az adomány összegének 20 százalékát lehet elszámolni adóalap-csökkentő tételként, ha pedig kiemelten közhasznú társaság az adomány címzettje, akkor az adomány értékének 50 százalékával lehet mérsékelni a tao-alapot. Az azonban nem egyértelmű a törvényben, hogy a két könnyítést össze lehet-e vonni. A reprezentáció, üzleti ajándék nem a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősül 2010. január 1-jétől, tehát nem lehet ezzel csökkenteni a társasági adó alapját.

Több fogalmat is újradefiniál az adócsomag. A kapcsolt vállalkozás, az ellenőrzött külföldi vállalkozás fogalma változik, ezzel kapcsolatban új transzferár-szabályok lépnek életbe – hozta fel példaként a szakember.

Figyelő szemetek az ingatlanszabályokra vessétek

Megkockáztatható, hogy az elkövetkező évek slágertémája az ingatlan adóztatása, az ingatlannal kapcsolatos adószabályok betartása, betartatása lesz – vetítette előre Beer Gábor, a KPMG partnere. Jövőre már nemcsak az ingatlanok és az ingatlannal rendelkező társaságok adásvétele lesz illetékköteles, de az ingatlant tulajdonló társaságokban tulajdonnal rendelkező vállalatok üzletrészeinek értékesítésekor is vagyonátruházási illetéket kell leróni. Ezzel párhuzamosan az illeték mértéke az eddigi 10 százalékról 4 százalékra csökken, ha az illeték alapja legfeljebb 1 milliárd forint, az afeletti rész után pedig 2 százaléknyi visszterhes illetéket kell leróni, de maximum ingatlanonként 200 millió forint lehet az illeték összege.

Sok esetben nehézséget okoz azonban eldönteni, hogy egy cég tulajdonában álló dolog ingatlannak minősül-e. Egy 12 négyzetmétert meghaladó műszaki berendezés ugyanis az adótörvények alapján beleeshet az ingatlan kategóriájába - példálózott a szakértő.

Mentes lesz az ajándékozási illeték alól a térítésmentesen kapott eszköz, valamint a társaságok közötti követelés ajándékozása is.

Lakásszerzéskor 4 millió forintos értékig 2, az afeletti rész után pedig a mai 6 helyett jövőre 4 százalékos illetékot kell befizetni az államkasszába.

A köznyelvben csak offshore-adóztatásként ismert területen is alapvető újításokat kell megtanulniuk az adózóknak. Az ellenőrzött külföldi társaság fogalma változik (többek között azzal, hogy ezentúl már akkor is ellenőrzött külföldi társaságnak minősül egy vállalkozás, ha abban a magánszemély az eddigi 25 helyett 10 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik, ráadásul a közvetlen és a közvetett tulajdonrészesedéseket is össze kell számítani – magyarázta Gombkötő Bálint, a KPMG szenior menedzsere. Van azonban egy sor mentesség, kivétel, feltétel, amelyek eltérítik a főszabálytól az adott helyzet adójogi megítélését. Az ellenőrzött külföldi társaságban keletkezett eredmény nem csupán repatriáláskor visel magyar adóterhet, hanem akkor is, méghozzá 30 százalékosat, ha nem hozza haza a magyar magánszemély osztalékként.