Konstantin
12 °C
25 °C

Teljes gazdasági szemléletváltás kell

2009.11.18. 16:16 Módosítva: 2009-11-18 16:44:26
Gazdasági szemléletváltást, az intézményrendszer reformját sürgetik gazdaságkutatók, akik szerint a magyar gazdaságban nem sebességváltásra, hanem "váltóátállításra" van szükség.

A Tárki és a Kopint-Tárki által készített szakértői anyag ismertetésén Kolosi Tamás, az intézetek elnöke elmondta: Magyarország lemaradásának okai nem egyszerűen a gazdaság belső rendszerében, sokkal inkább a kialakult intézményrendszerben keresendők, amely ma is tartalmazza az államszocialista rendszer sok elemét. Problémának nevezte azt, hogy a rendszerváltáskor beépült biztosítékok (kétharmados törvények) ma már diszfunkcionálisak.

Kolosi Tamás kifogásolta, hogy az intézményrendszer reformjára nem látszanak a politikai előkészületek. Márpedig, ha a következő ciklus első egy-két évében a reformokat nem, vagy ötletelve hajtják végre, az rendkívül nagy károkat okoz – figyelmeztetett. A magyar politikában a rendszerváltás óta erős ciklikusság érvényesül, nagyobb mértékű, mint más országokban. Reformciklikusság is van, mégpedig stratégiai víziók és az érdekeltek bevonása nélkül. Olyan reformra van szükség, amely csökkenti a "húzd meg ereszd meg" kilengéseket – mondta Kolosi.

Tóth István György, a Tárki vezérigazgatója azt emelte ki, hogy Magyarországon az állam gyenge, de túlzottan kiterjedt. Az ellenőrző intézmények fegyelmező ereje nem érvényesül eléggé, a politikai szféra ugyanakkor túlterjeszkedett. A küldetéshiányos és nem kellően ellenőrzött állam a szükségesnél lényegesen drágábban működik. A státus quo nagyon erős: minden oldalon erős érdekek fűződnek a jelenlegi helyzet fennmaradásához és mindez jelentősen korlátozza a növekedést.

A Tárki vezetője szerint az állami kiterjedtség sokkal tágabb a jóléti szerepvállalásnál, bár az utóbbi is túlságosan kiterjedt. Az állami beavatkozás ugyanakkor függőséget hoz létre. Az EU-ban Magyarországon a legmagasabb az állami transzferektől való függőség, az átlag szavazópolgár jövedelmeinek 35 százaléka onnan származik, így nem érdekelt az állami újraelosztás csökkentésében. A kvázi kétpárti rendszerben ráadásul mindkét párt az újraelosztásban érdekeltek szavazataiért harcol – hívta fel a figyelmet.

A gazdaságkutatók nyolc területen fogalmaztak meg reformjavaslatokat. A politikai környezetet és a jogállam minőségét például a kormányfüggetlen ellenőrző szervek ciklusokat is ellensúlyozó megerősítésével, a bíróságok függetlenségének növelésével, a teljesítménymérés jogszolgáltatás területén való bevezetésével javítanák. A kormányzást a közigazgatási államtitkári poszt visszaállításával, a köztisztviselői kar integritásának megerősítésével, a tisztánlátást akadályozó adatvédelmi korlátok eltávolításával tennék hatékonyabbá. A korrupciós nyomás mérsékléséhez mindenekelőtt a pártfinanszírozás reformjára és a közbeszerzési rendszer átalakítására van szükség, ezen túlmenően fontos volna a személyi felelősség mostaninál lényegesen nagyobb érvényesítése is – mondta Tóth István György.

Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója kiemelte: a gazdaságot terhelő rendkívül magas járadékokat nem elég átrendezni, hanem csökkenteni is kell; ez már megkezdődött, s remélhetőleg folytatódni fog.

A magas deficit és magas kiadás szerinte leginkább az állam gyengeségét mutatja, azt, hogy nem tud ellenállni a különböző lobbik követeléseinek. Az erősebb érdekérvényesítők nagyobb juttatásokhoz jutnak, ami szerinte látható a közszféra bérein is. Úgy vélekedett, hogy a közszférában a bérek kétéves befagyasztása nem oldja meg a problémákat. Az összkiadás kordában tartását kell elérni, és bevezetni az állami intézmények vezetőinek személyes felelősségét az általuk vezetett intézmények költségvetésének szigorú betartása érdekében.

Jogszabályokat Palócz Éva szerint hatásvizsgálatok nélkül nem volna szabad bevezetni. Úgy vélekedett, néha nem is nagyon szeretné a kormányzat, ha a hatásvizsgálatok elkészülnének, tudja ugyanis, hogy melyik érdekcsoport nyomásának engedett.