Tizenöt hónapja tart ez az év

Nem január elsején kezdődött, és december 31-én aligha fog véget érni – gazdasági értelemben a 2009-es, a recesszió és a válság éve az egyik leghosszabb évünk volt és lesz. Különösen igaz lehet ez Magyarországra. Míg ugyanis a világban az intenzív állami beavatkozások és gazdaságélénkítő csomagok hatására a 2009-es utolsó negyedévben talán már látszani fognak a kilábalás jelei, nálunk még 2010 is recesszióban kezdődhet.

Kicsit fel, nagyon le

A mögöttünk hagyott évben három megelőző év gazdasági növekedését bukta el Magyarország. Mi ugyanis már a válság kirobbanása előtti időkben is egy hosszabb távon fenntarthatatlanul lassú fejlődést produkáló pályán voltunk. Mint arra Orbán Krisztián és Vojnits Tamás, az Oriens partnerei felhívták a figyelmet egy, a Pénz beszél blogon megjelent elemzésben, 2007-ben a mi 1 százalékos növekedésünkkel szemben Szlovákia 10,5 százalékos, Lengyelország 6,5 százalékos és Románia 6 százalékos expanziója állt.

Tehát mi nőttük a legkisebbet, viszont a krízis minket taszított legmélyebbre, így a magyar gazdaság több évnyi munka eredményét bukta el. Így aztán ebben az évben a folyó értéken számolt GDP 26 000 milliárd forintra csökkent. Vagyis kevesebb, mint 2,6 millió forintnyi előállított érték jut egy magyar állampolgárra, ami csaknem 200 ezer forinttal kevesebb, mint amennyivel tavaly szeptemberben, a válság kirobbanása után először módosított prognózisában számolt a pénzügyminisztérium.

A visszaesés a gazdaság minden ágazatában jelentkezett, és a legtöbb statisztikai mutatóban évtizedes mélypontokat eredményezett. Az első negyedévet a gazdaság 6,1 százalékos visszaeséssel zárta, a második negyedévben már 7,4 százalék volt a zuhanás, és bár mindenki azt várta, hogy a harmadik negyedévben már megkezdődik a javulás, ez nem következett be. Bár ekkor már csak 7,1 százalék volt a visszaesés az előző évhez képest, az elemzők szerint ennél sokkal aggasztóbb, hogy az előző negyedévvel összevetve újabb 1,8 százalékos csökkenést mutattak a KSH adatai (mindeközben az Európai Unió több tagállamában az utolsó negyedévben már növekedésnek indult a gazdaság).

A magyar gazdaság recessziója – ami várhatóan áthúzódik a jövő év első negyedére, de akár felére is – nagy pusztítást végzett a munkaerőpiacon és a cégek körében is. Idén várhatóan megközelíti a 15 ezret azoknak a cégeknek a száma, amelyek ellen felszámolás indul, és további 14 ezer lehet azoké, amelyek tulajdonosai maguk döntöttek a társaság megszüntetéséről. A munkanélküliségi mutatók drámaian romlottak, az állami foglalkoztatási szolgálat legutóbbi, novemberi adatai szerint 580 ezer regisztrált állástalan van az országban, ilyen mértékű munkanélküliségre a Bokros-csomag óta nem volt példa.

Csomagolós év volt

Persze most is csomagolós időszakot élünk: az év elején fogta az egyre mélyülő gazdasági krízis miatt már nem kellően szigorú csomagját, és lelépett a kormányfői székből Gyurcsány Ferenc (és távozott vele a rendszerváltás óta leghosszabb időt hivatali székében betöltő pénzügyminiszter, Veres János). Kínkeserves utódkeresési procedúra után végül gazdasági minisztere, Bajnai Gordon váltotta őt, és hozott még keményebb megszorításokat (személycserékben ezután sem volt hiány, a PSZÁF-elnök lemondott, a nemzeti vagyonkezelő vezérét menesztették, az Állami Számvevőszék vezérkar nélkül maradt).

Tavaly ősz óta egy egész parlamenti ciklusra elég költségvetést és adótörvényt fogadott el, majd írt át újra és újra a parlament. A Bajnai-csomag egyebek mellett eltörölte a tizenharmadik havi nyugdíjat, döntött arról, hogy 2012-től megkezdődik a nyugdíjkorhatár emelése. A lakástámogatási rendszer elemeit, a szocpolt, félszocpolt, a kamattámogatást megszüntették vagy szűkebb körre szabták, a családtámogatásokat is szigorították és időtartamát rövidítették, míg a családi pótlékot bevonták az adórendszerbe (bár ez utóbbi döntést az Alkotmánybíróság december közepén visszamenő hatállyal eltörölte).

Az adószabályok ettől függetlenül is jelentősen változtak, részben már év közben, részben pedig 2010. január elsejei hatállyal. Az áfa normál kulcsa 25 százalékra emelkedett idén júliustól, ám lett egy 18 százalékos kulcs is az alapvető élelmiszerekre, a távhőre és a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásra. Jövőre érvényes adótörvénybe iktatták a félig szuperbruttósított személyi jövedelemadót, a vagyonadót, a természetbeni béren kívüli juttatásokat három csoportba sorolták, eltörölték a szolidaritási adót, de a cégeknél 19 százalékra tolták fel a társasági nyereségadót. Enyhült a tb-járulékterhelés, eltűnt a tételes eho, de 2010-ben nő a jövedéki adó és más kisebb terhek is.

Szigor világrekordgyanúval

A költségvetéspolitikai szigor eredményeként a magyar büdzsé deficitje ebben az évben GDP-arányosan 3,9 százalék lehet – legalábbis Oszkó Péter pénzügyminiszter és Katona Tamás pénzügyi államtitkár eddigi ígéretei szerint. Mivel a világ legtöbb államában intenzív, és a deficitet jócskán megnövelő költségvetési beavatkozások tartják lélegeztetőgépen a gazdaságot – a legtöbb helyen az alacsony kamatszint és a közvetlenül gazdaságba bepumpált pénzek számítanak ilyen gazdaságélénkítő eszköznek –, a magyar hiány már most az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban.

Ráadásul 2010-ben akár a világ legjobbjai is lehetünk – igaz, ennek ára az lesz, hogy a reálgazdaság tetszhalott állapotban marad. Bár amire nagyon kell, arra találnak pénzt a költségvetésben, így jut például 19 milliárd forint a néhány éve 200 millióért privatizált Malév visszavásárlására. Vasútvonalakat viszont ismét bezártak, bár a döntés mögött közlekedési szakemberek egy része szerint nem költségvetési érvek voltak, hanem a Volán-lobbi egyre erősebb nyomulása. A költségvetési politika sikerének jeleként értékelhető viszont, hogy az IMF-től a tavaly őszi vérzivataros időkben kapott gigahitel utolsó részét nem kell lehívni.

Közpénzekből nagyobb beruházások nem indultak, roncsprémium sem volt, és idén autópályát sem adtak át. Így nálunk a gazdaságélénkítést csak az igen magas kamatszint folyamatos lefaragása segítette, a jegybank egy januári egyszeri kamatvágás után júliustól decemberig minden hónapban faragott egy kicsit a rátán. Így a kamatszint a január elsejei 10 százalékról 6,25 százalékra csökkent az év végére – és talán még ennél is alacsonyabb lett volna egy negyed százalékponttal, ha az év végén nem ugrik meg az inflációs kockázat, és a dubaji, illetve görög válság nem gyengítik meg a feltörekvő piaci devizák, köztük a forint árfolyamát.

Forint- és tőzsdeinga

Amely egyébként idén korábban elképzelhetetlen mélységekben és magasságokban járt (akárcsak a tőzsdeindex, amely 9500 pont alatt és 21 600 pont fölött is zárt idén). Tavasszal még történelmi negatív rekordok dőltek meg az euróval szemben, az uniós pénz március elején 317 forintnál is drágább volt a devizapiaci kereskedésben (a jegybanki árfolyamjegyzésben a 316 forintos euró volt a csúcs). A másik végletet a piacokon a 263 és 264 forintos sávban ingázó euró jelentette, az MNB-nél pedig egy októberi 264,17 forintos euróárfolyam volt az idei forintcsúcs.

A kettő között a különbség csaknem 52 forint és majdnem 20 százalék – az ilyen mértékű kilengések nemcsak a külkereskedelmi vállalatokat, hanem a devizában eladósodottakat is nagyon súlyosan érintették. Nem csoda, hogy a kormány és a parlament év végén több intézkedést is hozott a hitelezési feltételek szigorítására. A képviselők, ha thm-plafont nem is vezettek be, de korlátozták a gyorskölcsönöket, míg a kabinet az év utolsó napjaiban hitelplafont vezetett be. Ezeknek az intézkedéseknek a haszna azonban csak a következő években lesz látható – bár egyes elemzők szerint a törvényi szigorítás alig jelent változást a recesszió miatt egyébként is szigorított banki hitelezési politikához képest.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!