Vilhelmina
11 °C
28 °C

Csúnya lesz az első negyedéves büdzsé

2010.01.12. 15:07
Az első negyedévben a szokásosnál is nagyobb része halmozódhat fel a tervezett egész éves költségvetési hiánynak. A közszférában a keresetkiegészítés teljes összegét még a választások előtt kifizeti a kormány.

Nagyon csúnya, de az IMF-fel és EU-val leegyeztetett tervnek megfelelő lesz az első negyedéves költségvetési egyenleg, ez derült ki a Pénzügyminisztérium 2009-es évet értékelő és az idei évi kilátásokról szóló sajtótájékoztatóján.

Háromnegyed egynegyed alatt

Az első három hónapban az egész éves tervezett deficit (870 milliárd forint) háromnegyede (650 milliárd forint) felhalmozódhat, szemben a 2009-es alig 62 százalékos részaránnyal. Az, hogy az időarányosnál rosszabb képet mutat a büdzsé az év első felében, megszokott. Év elején ugyanis a bevételek az időarányoshoz képest alulteljesülnek, a kiadásoknál viszont inkább orrnehéz szokott lenni az év.

Az, hogy idén a tavalyinál is érdemben csúnyább lesz a részmutató, annak több oka is van – mondta Oszkó Péter pénzügyminiszter. Idén az első negyedben 55 milliárd forinttal többet kell kifizetni kamatkiadásként, mint tavaly ilyenkor, a MÁV támogatásánál húszmilliárdos differencia van, 40 milliárdos különbség származik a kórházak finanszírozásának megváltoztatásából, és a közszféra keresetkiegészítését is másképp fizetik ki idén, mint tavaly, ami tízmilliárddal rosszabb szaldóhoz vezet. Az adóátrendezés is az orrnehéz hiánylefutást erősíti, hiszen az szja- és járulékcsökkentés miatt kevesebb bevétele származik ebből a két adónemből a büdzsének, ám ezeket a lépéseket ellensúlyozandó intézkedések közül némelynél – például a vagyonadónál – az év elején kevesebb bevételre tesz szert az államkassza.

Ezek a tételek pedig erősebbek azoknál, amelyek a tavalyi szaldót rontották, de idén már nincsenek, ilyen például a 13. havi nyugdíj, vagy a korábbi rendszerű lakásépítési támogatások – vázolta a szaktárca.

A közszféra keresetkiegészítésének utalási rendje tehát változik, ez pedig azt jelenti, hogy míg tavaly minden hónapra elosztva kapták meg a közszolgák az elvett 13. havi bért helyettesítő keresetkiegészítést, addig idén két részletben, februárban és áprilisban jutnak hozzá ehhez a pénzhez. Vagyis idén a teljes, voltaképpen a plusz bér szerepét betöltő összeg még a választások előtt megérkezik a közalkalmazottak, köztisztviselők számlájára. Ennek okát firtató kérdésre a pénzügyminiszter azt mondta, hogy nem a tárcájának a döntési kompetenciájába tartozott ez az ügy, arról a kormány határozott.

Egy szó mint száz: az első negyedévben felhalmozódó 650 milliárd forintos pénzforgalmi hiányhoz 278 milliárdos, a kamatfizetésektől és kamatbevételektől megtisztított úgynevezett elsődleges deficit társul, ez pedig – ha minden a PM terve szerint alakul – belül marad az IMF-nek és EU-nak küldött és a két szervezet által jóváhagyott szándéklevélben szereplő 280 milliárdos elsődleges hiánycélon.

Mindenesetre a PM tartja azt, hogy az egész éves, a GDP arányában meghatározott 3,8 százalékos hiánycél teljesíthető.

A jobb 2009-es decemberi egyenleg okai

A tárca részletes számokat is közölt arról, hogy hogyan sikerült a tervnél is jóval szebben a tavaly decemberi szaldó. Emlékezetes, a vártnál 70 milliárd forinttal nagyobb többlet jött össze az év utolsó hónapjában, így pedig egyfajta hiánycélt biztosan kipipálhat a PM, illetve a kormány, a másik, fontosabb, az EU és az IMF felé vállalt, úgynevezett uniós módszertan szerint számolt deficitterv pedig meglehet.

A társasági adóból bőven, 33 milliárd forinttal elmaradtak a bevételek a remélthez képest, ám ezt a cigaretta-zárjegyek miatt a jövedéki adóból és az áfából származó többletbevételek bőven ellensúlyozták. A MÁV decemberben végül kéthavi apanázshoz jutott, nem pedig egyhez, amire számítani lehetett a vasúttársaság tájékoztatása alapján. Az önkormányzatok támogatása viszont kicsit alulteljesült.

De nagyon sok bevétele lett a büdzsének az állami vagyonnal (42 milliárd forint), a kamatbevételekkel (11 milliárd forint) és a tb-rendszerbe való visszalépéssel (20 milliárd forint) kapcsolatos tételekből. Ezeket a pénzforgalmi kimutatásban 2009-es tételként kell kimutatni, ám az uniós módszertan szerint némelyiküket a 2010-es egyenlegbe kell beszámolni. Ez az oka annak, hogy óvatosan fogalmaz a PM azt illetően, hogy az uniós módszertan szerinti 2009-es, a GDP arányában 3,9 százalékos hiánycél meglehet, miközben a pénzforgalmi egyenleg 70 milliárddal, a GDP 0,2-0,3 százalékával jobb lett a tervhez képest.

Nem alakította a kormány mesterségesen a költségvetési egyenleget, nem titkolt semmit, nincsenek trükkök - emelte ki a pénzügyminiszter.