További Magyar cikkek
Mi az a kötelező átvétel?
Az úgynevezett kapcsolt (kogenerációs) erőművek a földgázból hőt és/vagy áramot is képesek előállítani. Működésük környezetbarátabb, mint a hagyományos erőműveké, ám gazdaságtalanabb: a keletkező áram mennyisége és eloszlása ugyanis alapvetően a hőtermeléshez kapcsolódik, így pl. nyáron kevésbé jellemző. Emiatt gazdaságtalanabb a működésük, ezt ellensúlyozzák szerte Európában különböző állami támogatásokkal. Nálunk - eddig - azzal, hogy az általuk termelt áramot kötelezeően és a piacinál kedvezőbb áron vette át az állami MVM.2011. január 1-től nem részesülne a kötelező átvételi (KÁT) rendszer nyújtotta támogatásban a távhővel együtt villamos energiát is termelő fűtőművek jelentős része a villamos energiáról szóló törvény tavaly nyári módosítása nyomán. A Magyar Energia Hivatalnak azonban ismét vizsgálnia kell a távhőtermelők támogatási jogosultságát az Országgyűlés december közepén elfogadott döntése alapján, így a kérelmezők abban bíznak, hogy az új eljárásban igazolni tudják majd támogatási igényük megalapozottságát. A döntés értelmében bár csökkenhetnek a villamosenergia-fogyasztók terhei, azokon a településeken, ahol a KÁT rendszerből végérvényesen kizárt erőművek szolgáltatják a távhőt, a kieső támogatás mértékével növekedhet jövőre a távfűtés díja – hívta fel a figyelmet Bercsi Gábor, a Magyar Kapcsolt Energia Társaság elnöke és Dr. Kenyeres László, energiajogi szakértő a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda háttérbeszélgetésén.
A Magyar Energia Hivatal honlapján közzétett adatok szerint a Hivatal csupán az erőművek mintegy harmadának hosszabbította meg a KÁT rendszerben való részvételi jogosultságát, mely alapján úgy tűnik, számos kogenerációs erőmű nem felelt meg a törvény szabta feltételeknek. Azok az erőművek, amelyeknek a KÁT rendszerben való részvételi jogosultságát nem hosszabbították meg, jelentős mértékű bevételtől esnek el – a KÁT rendszerben ugyanis eddig a piacinál jóval kedvezőbb áron értékesíthették a hővel kapcsoltan termelt villamos energiát.
A KÁT-bevételtől eleső erőművek más forrásból lesznek kénytelenek fedezetet keresni működésük költségeire, mivel ellenkező esetben veszteségük a fizetésképtelenség határára, vagy akár azon is túl sodorná őket. A bevételnövelés kézenfekvő és legtöbbször egyetlen reális forrása az erőművek által szolgáltatott hő árának megemelése, amely a fogyasztók számára a távfűtés árának jelentős növekedésében testesül meg. Ugyanakkor a rendszerirányító KÁT rendszerrel kapcsolatos költségeinek csökkentése nyomán a villamosenergia-fogyasztók terheinek mérséklődése várható.
A villamosenergia-törvény karácsony előtt elfogadott újabb módosítása nyomán viszont 2010. január 29-től ismételten megnyílt az erőművek előtt a lehetőség, hogy a KÁT rendszerben való részvételi jogosultságuk meghosszabbítását kérelmezzék, és emellett a meghosszabbítás törvényi feltételei is változtak. A részletszabályok továbbra is hiányoznak, így nem zárható ki, hogy a Magyar Energia Hivatalra esik ismét az a teher, hogy közigazgatási szervként energiapolitikai ügyekben hozzon döntést. Kérdés tehát, hogy hány erőmű esetében jut a MEH a korábbitól eltérő megállapításra: az új feltételek ugyanis alig különböznek a jogszabály alapján a Hivatal által alkalmazott eddigi kritériumoktól – hangsúlyozta a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda partnere.
A korábbi engedélyezési folyamatban a KÁT rendszer hosszabbítását azok a kogenerációs erőművek kérelmezhették, akiknek már a régi (2001-es) villamosenergia-törvény alapján is fennállt a kötelező átvételi rendszerben való értékesítési jogosultságuk, a termelt hőt több mint 70%-ban lakossági távfűtés céljára hasznosították, a KÁT rendszerben való részvételből származó előnyöket pedig átengedték a távhőfogyasztóknak, és vállalták, hogy az erőművi berendezéseket meghatározott időn belül alkalmassá teszik a hőfogyasztáshoz nem kötött működésre. Ezen túlmenően a törvény rendelkezései szerint a Magyar Energia Hivatal köteles volt figyelembe venni a beruházások átlagos megtérülési idejét és a távhőfogyasztók érdekeit is.
A szakértők szerint azonban nem általános megtérülési időt kellene vizsgálni, hanem egyedi döntéseket hozni minden erőmű esetében. Javítaná a szabályozást az is, ha nem egy lépcsőben, 2011. január 11-től, hanem elnyújtva vezetnék ki a kötelező áramátvételt, indokolatnak tartják azt is, hogy egy 25 százalékban lakossági távhőt termelő erőművet pedig eleve kizárnak a támogatási rendszerből.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
