Továbbra sincs döntés a Malévról
További Magyar cikkek
Hiába halasztották február 9-re a Malév január 31-re összehívott közgyűlését, ezúttal sem sikerült megállapodni a nemzeti légitársaság sorsáról. A Malév kedd éjjel kiadott közleménye szerint "az AirBridge Zrt. képviselője tájékoztatta a részvényeseket arról, hogy az orosz fél és a magyar állam képviselői közti tárgyalások még nem zárultak le. Ezért a Malév igazgatósága mai ülésén – a tőkehelyzet rendezése érdekében – változatlan napirenddel ismételten összehívta a légitársaság közgyűlését 2010. február 26-ra".
MInt ismeretes, a Malév jelenleg az orosz irányítás alatt álló - bár formálisan magyar többségi tulajdonban lévő - AirBridge Zrt. tulajdonában van. Az orosz tulajdonosa az az állami Vnyesekonombank (VEB), amely 2007-ben, a légitársaság privatizációjakor, 32 millió eurós bankgaranciát nyújtott a céget 200 millió forintért megvásárló orosz Borisz Abramovics cégének. A VEB a múlt év elején lett az AirBridge, és így a Malév irányítója, amikorra a privatizációs szerződés több pontját be nem tartó Abramovicsék oroszországi légiközlekedési vállalatcsoportja fizetésképtelenné vált, és a Malévot sem tudták tovább finanszírozni.
A VEB tulajdonosként való megjelenését követően nem sokkal megkezdődtek a tárgyalások a Malév visszaállamosításáról. Nyáron már eldőlt, hogy a magyar állam beszáll a légitársaságba, év végére azt is tudni lehetett - a zárszámadási törvény egy módosító javaslata nyomán -, hogy legfeljebb 19 milliárd forinttal. A kormány egy decemberi határozatban eldöntötte azt is, hogy ha január 31-ig sikerül megállapodni a visszaállamosításról, és a VEB vállalja a Malév középtávú finanszírozását, akkor hazánk lemond a 32 millió eurós - a privatizációs szerződés megszegése miatt bármikor lehívható - bankgaranciáról.
Miután január végéig a megállapodás nem született meg, ezt az összeget már lehívhattuk volna. Ez azonban nem történt meg, ami arra utal, hogy a magyar tárgyalódelegáció továbbra is azzal kecsegteti Moszkvát, hogy lemond erről a forintban több mint nyolcmilliárdos összegről, ha a VEB biztosítja a magyar kormány által elvárt mértékű finanszírozást.
A korábbi hírek szerint az oroszok 75 százalék fölötti magyar Malév-részesedést szeretnének kiharcolni. Ezt az alaptőke 400 millió forintról 4 millió forintra történő leszállításával, majd újbóli tőkeemeléssel oldanák meg (majd az állami pénz egy részét a köztartozások elengedésére fordítanák, így a tőkehelyzet mellett a cég hitelképessége is javulna). Miután a magyar állam 19 milliárd forintért vállalhat szerepet a légicégben a már említett parlamenti döntés értelmében, a VEB vélhetően arra játszik, hogy néhány milliárd forintból megússza a Malév megmentését.
Ami mindenképpen Budapestnek fontosabb, nemcsak a néhány ezer Malév-dolgozó és a pénzükre váró Malév-partnerek miatt - a légitársaság adósságállománya 2008 végén negyvenmilliárd forint fölött volt -, hanem az egész magyar légiközlekedés szempontjából. A Ferihegyről induló utasok negyven százaléka Malévval utazik, így a cég megszűnésével jócskán visszaesne a reptér forgalma, ráadásul számos úticélra csak sokkal drágábban vagy körülményesebben lehetne eljutni.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
