Az állam kiforgatja a zsebeit

Nincs takargatnivalója a kormánynak, nyílt lapokkal játszik a kabinet, nincsenek csontvázak, nincsenek aknák – ezzel vezette fel Szollár Domokos kormányszóvivő annak a bejelentését, hogy a kormány és a minisztériumok is egyenként vaskos jelentést tettek közzé az államháztartás állapotáról. Erre az államháztartásról szóló törvény kötelezi a mindenkori kormányt, vagyis arra, hogy a parlamenti választások előtt legalább 15 nappal részletesen mutassa be, mennyi adósságot görget maga előtt az állam, mennyi kötelezettséget vállaltak a minisztériumok és azok intézményei, mekkora az állami vagyon, hogyan áll az idei büdzsé és hogyan alakulhat az idei költségvetési egyenleg. A cél az, hogy a dokumentumból bárki tájékozódhasson az államháztartás állapotáról és a jövőbeli mozgásteret szűkítő kötelezettségekről.

A dolog jellegéből fakadóan ez javarészt egy pillanatkép az állam pénzügyeiről. Az államháztartás nagyobbik részlegének, a központi alrendszernek 19500 milliárd forint adóssága van. Ezen felül a szélesebb értelemben vett államnak a másik alrendszere, az önkormányzati egység további 1000 milliárd forintot kissé meghaladó adósságot cipel. (Ezeken felül még van a jegybanknál levő tartozás is, de arról a kormánynak nem kell beszámolnia, hiszen az MNB a kormánytól független intézmény.)

Az államnak nemcsak adóssága van, de kezességet és garanciát is vállalt a vállalkozóknak vagy a lakosságnak nyújtott hitelek után, ez a tavalyi év végén 2700 milliárd forintra rúgott. Az állami vagyon nagy részét a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezeli és tartja nyilván. Az MNV statisztikái szerint az állami vagyon nyilvántartott értéke egy év alatt alig változott, tavaly év végén 15300 milliárd forintnál valamivel kevesebb volt. Mindezeket a számokat minisztériumi bontásban is feltünteti az Átlátható államháztartás címet viselő dokumentum.

A táblázatokból kiderül az is, hogy az IMF-EU-Világbank-triótól 2008 őszén kapott pénzügyi mentőcsomag tekintélyes részéhez még nem nyúlt az ország. A 19,5 milliárd eurós hitelkeretből 14,3 milliárd eurót hívtunk le, de még rendelkezésre áll a meghosszabbított, már az új kormány ciklusába nyúló, idén október 5-i dátumig 5,2 milliárd eurónyi rész. A dokumentum részletezi azt is, hogy ebből mikor kell törleszteni: az első utalás 2011 végén esedékes, és nagyobb törlesztésre fog sor kerülni 2012-ben, de 2014-re és 2016-ra is jut törlesztés.

Mindenki ezt figyeli

A legérzékenyebb pontra, a költségvetés idei tényleges és várható folyamataira a dokumentumból a legnagyobb részt szánta a kabinet. A már eddig is nyilvánosságra hozott, február végi adatokat megismétli a jelentés. Eszerint két hónap alatt az egész éves, közel 880 milliárd forintos hiányterv 40 százaléka már összejött, és március végéig nem éri el a 80 százalékot ez az arányszám, mondta a kormányszóvivő. Ez nemcsak az időarányosnál magasabb szám, de a tavalyi hasonló időszak mutatójánál is, azonban a kormány az eltérés okaira (a MÁV idén több támogatást kap az első negyedévben, mint tavaly kapott, idén több tízmilliárd forinttal magasabb kamatfizetés merül fel az első három hónapban, a közszféra két részletben kapja meg a keresetkiegészítését, tavaly havonta jutottak hozzá ehhez a pénzhez a közszolgák) is kitér.

A dokumentumban a kormány tartja magát ahhoz az álláspontjához, hogy a kulcsfontosságúnak tekintett idei államháztartásideficit-célt, a GDP arányában 3,8 százalékra belőtt tervet tartani lehet. Ez az egyetlen olyan része a dokumentumnak, amely az előrejelző szerepet felvállalja, de ez az egyetlen olyan rész is egyben, amellyel vitába lehet bocsátkozni. A jelentésben a kabinet feltünteti, hogy a büdzsébe épített tartalékokból mennyit költött el eddig, és mennyi van még meg a pufferből, ebből kiderül az is, hogy 140 milliárd forintot a kockázatok fedezetére zárolt a kormány. Erre céloz a kabinet és a kormányszóvivő, amikor az idei hiánycél teljesíthetőnek nevezi.

Az utóbbi napokban azonban ezt a vélekedést gyengítő hírek szaporodtak meg. A piac, az elemzők teljes 1 százalékponttal magasabb hiányra számítanak a 3,8 százalékos célhoz képest, az Európai Bizottság is a kockázatokat hangsúlyozta (bár főként a későbbi évekre vonatkozóan), az MNB is kicsi túllövést valószínűsít (4 százalékos deficit), és a Költségvetési Tanács minapi elemzése is a legvalószínűbb forgatókönyvként kismértékű deficittúllépést (4,2 százalékos hiány) jelölt meg. Ugyanakkor a jegybank és a Költségvetési Tanács is elismeri, hogy a tartalékok zárolása és extrabevételek esetén elérhető a terv, de azért a fennálló kockázatokat sem szabad lebecsülni.

De mi történt 2006-ban?

A Fidesz az idén év elején újból feljelentést tett az ügyészségen Gyurcsány Ferenc és Veres János ellen, mondván a volt miniszterelnök és a pénzügyminiszter törvénysértő módon hallgatott el államháztartási adatokat a 2006-os választások előtt. Egy feljelentést már elutasított ez ügyben az ügyészség, sőt, a mostanit is visszadobták bűncselekmény hiányában februárban, de az arra beadott panaszt még nem bírálták el, mondta az Indexnek Balsai István, aki szerint a panasz elbírálásának lassúsága arra utalhat, hogy az ügyészség felülbírálja korábbi álláspontját.

A mostani feljelentés egyébként részben egy teljesen más, bár könnyen összemosható ügyben hozott ítélet nyomán született. Tavaly év végén több éves pert nyert Langmár Ferenc újságíró, a bíróság kimondta: a Központi Statisztikai Hivatalnak közérdekű adatként ki kell adnia a megelőző évi hiányról szóló, az Eurostatnak április 1-ig megküldendő beszámolót. A KSH ezt korábban megtagadta, mondván, később még módosulhat az adat, arról még egyeztetés zajlik, így az nem nyilvános.

Az viszont már 2006-ban is világos volt, hogy az államháztartási törvény is kötelezi a kormányt: a részletes államháztartási adatokat a választások előtt közzé kell tenni. Ez meg is történt - állítja a Pénzügyminisztérium évek óta, legutóbb idén januárban, az újabb feljelentés kapcsán kiadott közleményükben szögezték le: minden adat 1995-ig visszamenőleg megtalálható a PM honlapján. (xls-formátum).

Az ugyanakkor nehezen vitatható: a kormányzati kommunikáció a 2006-os választások előtt semmilyen szinten nem tükrözte a valós helyzetet. Másfelől azt is nehéz lenne vitatni, hogy ez a tény ne lett volna világos már a választások előtt.

Mi is történt? A 2006-os költségvetési törvény (melyet 2005 végén fogadott el parlament) 4,7 százalékos hiányt irányzott elő az évre (a 2005-ös 6,1 százalék után, amikor a 3,6-os célt nem sikerült tartani). Az, hogy ez nem tartható, számos elemzés tárgya volt már a választások előtt is, igaz, azzal kapcsolatosan, mekkorát "téved" (az akkori helyzetben immár menetrendszerűen, évek óta) a kormány, nyilván csak becslések voltak.

"Ezek szándékosan elkalkulált költségvetések, ahol a valóságos számok helyett, valótlan számokat írtak be, meghamisították a gazdasági realitásokat, így meghamisították a költségvetést" - mondta Orbán Viktor 2006 március 21-én, hozzátéve,hogy ennek az eredménye az, hogy "futunk a pénzünk után".

Annak felismerését, hogy mekkora a baj, vagy Orbán szavaival élve mennyire durva a hamisítás, kétségtelenül jelentősen megnehezítette a választások előtt a Pénzügyminisztérium. Veres János személyes felelősségét ebben már a választások után akaratlanul maga is elismerte: ahogy akkor megírtuk, az adatok politikai célú felhasználásától tartva a pénzügyminiszter a 2006-os választásokig megtiltotta a tárca apparátusának, hogy olyan számításokat végezzenek, melyekből kiderülne, hogyan alakul a tényleges költségvetési hiány a tervezethez képest.

De ezen túlmenően is megkérdőjelezhető volt a tárca kommunikációja: a szokásos kommunikációs menetrendet felborítva nem a hónap 5-7. napja körül, hanem csak az akkor április 9-re kiírt választások után számoltak be a megelőző hónap, azaz a 2006-os márciusi államháztartási folyamatokról. Az áprilisi prognózis közzétételét pedig 25-i második forduló utánra tolták, mondván "a 16-ával kezdődő hét "húsvéttal terhelt", és a kampány, a voksolás miatt a szakmai közönség nem figyelne az ekkor tartandó tájékoztatóra".

Az első három hónap számainak publikálása - azaz az első forduló - után az addig is egyértelműen falsnak tartott államháztartási képről már azt mondták az Indexnek elemzők: az év végére a hiány a tervezett 4,7 helyett 8-9 százalékos lehet. Az adatokból derült ki az is: a márciusi rekordhiány annak volt köszönhető, hogy mínuszra teljesültek az áfabevételek, azaz több volt a visszaigénylésből származó kifizetés, mint amennyi áfa befolyt. Ilyenre szakértők szerint emberemlékezet óta nem volt példa.

Az első negyedéves adatok alapján a bevételek túl-, a kiadások alultervezése jellemezte a 2002-es és a 2006-os költségvetést egyaránt. A 2006-os Gyurcsány-kormány azonban mindkét mutatónál elődjénél rosszabb teljesítményt produkált.