Szennyezett élelmiszer van, volt, lesz

Az elmúlt hetekben több szennyezett élelmiszerrel sokkolták egyes élelmiszergyártók és -forgalmazók a fogyasztókat. A legyengült immunrendszerű embereknél akár agyhártyagyulladást vagy vérmérgezést is okozni képes lisztériával fertőzött Pick-termékek voltak a Reálban, hosszú távon rákot okozó növényvédőszerrel szennyezett bébiételeket találtak a Tesco polcain, elfogyasztottunk tizennégy tonna ciánvegyülettel szennyezett marokkói paprikát a piacokról a Mo-Ta Kft. jóvoltából, és mára már a polcokról lekerült antibiotikumos mézeket árultak a Sparban és a CBA üzleteiben, ezek az Alba-Méz Kft.-től és a Klenáncz Méhészetből kerültek a boltokba.

Drága dolog az élelmiszerellenőrzés

„Persze minden elképzelhető, de azért remélem, hogy nem ezen spórolnak az élelmiszeripari cégek. A minőségellenőrzésen ugyanis nem éri meg spórolni, mert ha kiderül, hogy a termék szennyezett, akkor sokkal nagyobb a visszahívás és a presztízsveszteség okozta bevételkiesés, mint az, amit azzal nyernek átmenetileg, ha kihagyják” – mondta egy neve elhallgatását kérő, multinacionális vállalatnál dolgozó élelmiszeripari mérnök arra a kérdésünkre, hogy azért van-e ennyi szennyezett élelmiszer mostanában, mert a cégek a minőségellenőrzésen spórolnak. „Inkább arról lehet szó, hogy több ilyen eset kerül nyilvánosságra, mint évekkel ezelőtt.”

„Tíz éve sem voltak biztonságosabbak az élelmiszerek, mint ma. Csak az utóbbi években nagyon sokat fejlődött a méréstechnika, szigorúbb lett a szabályozás, és természetesen változott az élelmiszerekkel szembeni fogyasztói érzékenység is, ezért kapnak ezek az esetek nagyobb nyilvánosságot” – mondta Tömösközi Sándor, a BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszékének docense.

Ugyanakkor azonban az élelmiszerek ára és haszna olyan kicsi, hogy nagyon nehezen terhelhető drága analitikai eljárások gyakori alkalmazásának költségeivel. Ezért is szabályozzák törvényben a megelőzésre hangsúlyt helyező élelmiszerbiztonsági rendszerek működtetését, fejtette ki Tömösközi Sándor.

Nem jó a túl szigorú szabályozás

Persze az sem ideális, ha túl szigorú a szabályozás, mert akkor nagyobb a mérési hiba lehetősége. Ha egy bizonyos növényvédőszerből vagy toxinból egy milliomod nagyságrendű a határérték, mondjuk, egy bébiételben, ahhoz nagyon komoly mintavételi módszert és elemzést kell alkalmazni, és így nagy lesz a statisztikai hiba lehetősége, mondta a BME docense.

„Mérési problémák, eltérő eredmények abból is fakadhatnak, hogy két labor más-más, eltérő érzékenységű mérési módszert alkalmaz.”

Eltérő mérési eredmények

A szlovák Novofruct cég által gyártott Ovko márkájú, a beszállító Import Trade Hungary Kft. állítása alapján kizárólag a Tesco áruházakban forgalmazott bébiételeknél is ez a helyzet. A Magyar Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal vizsgálata szerint a kérdéses bébiételekben határérték feletti volt a kaptán hatóanyag, míg a gyártó által felkért, szlovák–osztrák konzorciumban működő pozsonyi labor vizsgálata szerint nem érte el a határértéket a bébiételeikben a növényvédőszer. (A gyártó egyébként több helyen is azt nyilatkozta, hogy az általa felkért vizsgálólabor Ausztriában van).

Nem mer perelni

Arra a kérdésre, hogy az ügyben most folyó vizsgálatban figyelembe veszik-e a gyártó által felkért labor ellenkező eredményét, Tóthné Lippai Edit, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal növény- és talajvédelmi igazgatója azt nyilatkozta, hogy mivel a pozsonyi labor a mintát biztosan nem azokból a bébiételekből vette, amik a Tesco polcain kint voltak, illetve nem az ilyen esetekben szokásos módon jártak el, vagyis nem az ellenmintát vizsgáltatták be, a magyar hatóság a külföldi labor vizsgálatát nem tudja figyelembe venni.

A szlovák gyártó egyébként éppen az eltérő vizsgálati eredmény miatta akarta beperelni a magyar hatóságot hitelrontásért, de a sajtónak tett nyilatkozata ellenére ezt a mai napig sem tette meg, mondta Tóthné Lippai Edit.

Uniós riasztás

A gyártó ellen az MGSZH sem indíthat semmilyen eljárást, hiszen az az illetékes szlovák hatóságok feladata. Az MGSZH a beszállító Import Trade Hungary Kft.-re és a bébiétel forgalmazójára, a Tescóra fog több milliós bírságot kiszabni. A Tesco a hatóság hivatalos értesítése után azonnal levette a terméket a polcairól. Ezenkívül a hatóság még a vizsgálat kezdetén riasztotta minden uniós tagállam illetékes hatóságát, így a szlovákokat is, lépniük nekik kell a gyártó ügyében.

Az ügy lezárása egyébként még körülbelül két hetet vesz igénybe, mert folyik a bizonyítékok gyűjtése, mondta Tóthné Lippai Edit. Arról, hogy összesen mekkora tételt forgalmaztak a kérdéses bébiételből, azt a hatóságnak sem mondta meg a Tesco, de az almás bébiételek tavaly november óta voltak a polcain.

Kenődési hiba

A lisztériával fertőzött, Reál áruházláncban forgalmazott saját márkás, de a Pick által gyártott szeletelt sonka és párizsi ügyében is még az okok pontos feltárása zajlik, mondta dr. Oravecz Márton, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal élelmiszer- és takarmánybiztonsági igazgatója.

Lapunknak korábban a Pick vezérigazgatója, Kovács László azt nyilatkozta, hogy a baktériumos fertőzést valószínűleg kenődési hiba okozhatta, vagyis a baktérium nem a helytelenül feldolgozott alapanyagból kerülhetett a szóban forgó termékekbe, hanem a gyártógép felületéről vagy emberi kézről.

Nem megfefelő hőkezelés

A főként állatokban, de takarmányban is előforduló liszteria baktérium a feldolgozott termékbe a kenődésen kívül még úgy kerülhet, hogy a feldolgozás során a nyers húst nem megfelelően hőkezelik, így nem pusztulnak el bennük a kórokozók.

Egy korszerű technológiával és minőségellenőrzési rendszerrel rendelkező cég meg tudja mondani, hogy egy fertőzés mekkora mennyiségű élelmiszert érint, illetve a gyártósor különböző pontjairól származó minták elemzésével azt is, hogy hol került a fertőzés a technológiába. A nyomon követést még a magyar 2008. évi 46-os, az élelmiszerláncolatról és hatósági felügyeletről szóló törvény 22. pontja is előírja a gyártóknak, mondta Oravecz Márton.

Még kaphat bírságot a Pick

„Bírság kiszabásáról nincs szó, hiszen a gyártó felelős vállalkozóként viselkedett, közleményt adott ki a fogyasztók tájékoztatása érdekében, szigorításokat vezetett be a gyártási folyamat, illetve a fertőtlenítések területén. Mindezek ellenére persze kiderülhet jogsértés, akkor természetesen bírságot szabunk ki” – mondta Oravecz Márton.

A forgalmazó Reállal szemben biztos nem lesz eljárás, hiszen az ő saját ellenőrzésükön derült fény a fertőzésre, és azonnal közölték is a fogyasztókkal, hogy mi a helyzet, és vissza is vonták a termékeket.

Nincs biztonság

Ugyanakkor bizonyos, élelmiszerbiztonsági szempontból kritikus szennyeződések elkerülés számos esetben nehéz. Ilyenek például a toxinok, azaz a természetes eredetű szennyeződések. Esős időszakban elszaporodnak a gabonaféléken a penészgombák, és lehetetlen leszedni őket a gabonáról. És mivel egy-egy gyártó számos termelőtől vásárolja a gabonát, nagyon körültekintő átvételi és vizsgálati rendszer kialakításával is csak minimalizálni lehet az előfordulás esélyét, nullára csökkenteni nem, mondta Tömösközi Sándor, utalva a fuzáriummal szennyezett gabonákból készült tésztafélékre. Ezek tavaly nyáron keltettek nagy felháborodást.

Csak a számla- és szalámicsomagolás-gyűjtőknek van esélyük kártérítésre

Ha valaki kártérítést szeretne követelni, mert fogyasztott egy olyan élelmiszerből, amiről kiderül, hogy az egészségre káros anyagokat tartalmaz, akkor bírósághoz fordulhat kártérítésért. A termék által a fogyasztónak okozott bármilyen kár miatti kártérítésről a termékfelelősségi törvény rendelkezik. A termékfelelősségi törvény alapján mindig a gyártó a felelős. A törvény azonban kimondja azt is, hogy ha nem állapítható meg a termék gyártója, a termék minden forgalmazóját gyártónak kell tekinteni mindaddig, amíg a forgalmazó meg nem nevezi a gyártót vagy azt a forgalmazót, amelyiktől a terméket beszerezte.

A bíróságon azonban bizonyítaniuk kell, hogy valóban fogyasztottak az adott termékből, és hogy az őket ért bármilyen kár és a kérdéses termék fogyasztása között ok-okozati viszony van, mondta el Kathi Attila, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség szóvivője.

Vagyis ha nem gyűjtögetjük gyanakodva, nagyon előrelátóan és elővigyázatosan az adott élelmiszer megvásárlását bizonyító számlát vagy legalább a csomagolását, hogy hiszen manapság akármi kiderülhet egy élelmiszerről, akkor semmivel sem tudjuk bizonyítani a bíróságon, hogy valóban rendszeresen fogyasztottuk. Vagyis az esélyünk a kártérítésre  nulla.

Rovarölőszer nélkül kevesebben lennénk a Földön

Növényvédő- és rovarlőszereket viszont egyszerűen muszáj használni, akárcsak műtrágyát, mert ha ez nem lenne, akkor az emberiség nagy része éhen halna, akkora pusztítást végeznének a kártevők. Egyszerűen nem lenne mit enni. A kemikáliákra tehát azért van szükség, mert nagyon sok ember van a Földön, és másképpen nem lehet őket táplálni, mondja a neve elhallgatását kérő élelmiszeripari mérnök.