Sólyom kezébe kerülhet az adócsomag?

Schmitt Pál házelnök akár még ma, vagy várhatóan hétfőn aláírhatja a parlamentben csütörtökön elfogadott adó-salátatörvényt, melyet ezután az Országgyűlés hivatala késlekedés nélkül továbbít a köztársasági elnöknek - mondták az Indexnek az Országgyűlés sajtóosztályán.

A kérdés jelentőségét az adja, hogy ha a fent vázolt menetrend valósul meg, Sólyom László még érdemben foglalkozhat a javaslattal. Mint az Index megírta, az eredetileg július 19-én elfogadni tervezett pakk zárószavazását három nappal későbbre, meghosszabított rendkívüli ülésszak utolsó napjára, 22-e csütörtökre tolták. Információink szerint a háttérben nem kis részben az a megfontolás játszott szerepet, hogy ha Schmitt Pál házelnök kitölti a törvényben rendelkezésére álló 15 napos határidőt az elfogadott törvény továbbküldésére, akkor a házelnök - akár ő, akár augusztus 6-án már utódja, Kövér László - már az új államfőnek, Schmitt Pálnak küldheti meg a javaslatot. A magát a törvényhozás motorjaként is feltűntető új államfőtől pedig kevésbé várható, hogy jogi aggályok miatt ne írná alá és hirdetné ki a törvényt, mely így azonnal hatályba léphet. Erre a forgatókönyvre utalt egyébként az is, hogy a kormány nem kérte a javaslat sürgős kihirdetését.

Ha viszont Sólyom László elé kerül még a jövő héten a törvény, azt még érdemben vizsgálhatja a leköszönő elnök. Neki az érkeztetéstől számítva szintén 15 napja van, hogy aláírja, illetve ha kifogása van, akkor vissza- vagy az Alkotmánybírósághoz küldje a törvényt - sürgösség kérése esetén ez a határidő 5 napra rövidülne.

Az adócsomag számos aknát tartalmaz szakértők szerint, ezekről korábban részletesen beszámoltunk. Bár a törvényt adócsomagként emlegetjük, annak hivatalos neve " Egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló törvény". Azaz salátatörvény: számos, külön is beadható módosítást illetve új szabályozást egyetlen pakkba foglalva nyújtott be a kormány. Így azonban ha csak egyetlen ponton is alkotmányos aggályai vannak az elnöknek, az előzetes normakontrollig a teljes csomag hatályba lépése csúszik.

Ezen veszély ellenére tény: bár pontos statisztika nincsen, a gyakorlat az, hogy a házelnök bőven nem tölti ki a rendelkezésre álló 15 napot az elfogadott törvények továbbításával, ez jellemzően néhány napig, legfeljebb egy hétig szokott húzódni az ügymenetet ismerő szakértők szerint. Így bár nem kizárt, hogy a kormány számolt ilyen forgatókönyvvel, "nagyon kilógna a lóláb", ha Schmitt Pál elhúzná a törvény továbbítását. A sima kihirdetés esetén utólag ez esetben is bárki az Alkotmánybírósághoz fordulhatna, de ez már nem tolná el a jogszabály hatályba lépését.

Necces szabályok

A magyar alkotmány szerint lehet aggályos az az új szabály, amely 98 százalékos személyijövedelem-adót vet ki a kétmillió forintot meghaladó végkielégítésekre az állami szférában, ezt pedig még megfejeli a kifizetőre terhelve 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás. Vagyis 100 egységnyi jövedelem után az állam 125 egységnyi bevételt kíván szerezni, még ha a két szereplő között meg is osztaná az összteher viselését. Ráadásul visszamenőleg is el kívánják vonni a búcsúpénz 98 százalékát, vagyis azoktól, akik 2010. január 1-je után léptek ki állami szervezettől.

Minap az Európai Bizottság egyértelművé tette , több pont sértheti a közösségi jogot. A jövőben devizás hitelügylet esetén nem lehet ingatlanra jelzálogjogot bejegyezni. Ez a passzus sértheti a tőke szabad áramlásának az uniós jogban elismert alapelvét, de sok múlik azon, hogy a korlátozás arányban áll-e a devizahitelek veszélyével. Ugyancsak ütközhet az EU-joggal a pálinkafőzést bizonyos mennyiségig jövedékiadó-mentessé tevő rendelkezés. Brüsszelnek, elsősorban pedig az Európai Központi Banknak nem tetszik az, hogy már a mostani jegybanki vezetésre is vonatkozna a havi bruttó 2 millió forintban korlátozott bér, mert az elnök mandátuma alatti fizetéscsökkentés az EU alapokmányával ellentétes lehet. Az MNB egyébként ma adott ki közleményt, mely szerint uniós jogot sért az elfogadott törvény, melynek megalkotásakor nem vették figyelmbe a figyelmet erre felhívó Európai Központi Bank és az MNB véleményét sem.

Az uniós joggal való ütközés esetén az államfő egyébként az Országgyűlésnek küldheti visszamegfontolásra a törvényt, ahogy tette ezt egyébként a köztisztviselőknek való indoklás nélküli felmondás bevezetése miatt.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!