Fiktiv bevételeket szórtak szét a költségvetésben

Emberemlékezet óta nem volt példa arra, hogy annyi ellenzéki módosító indítványt elfogadjon a parlamenti többség a költségvetési szavazáson, mint amennyit ma beszavazott a kormány akarata ellenére. A honatyák masszív többsége összesen 28 indítványt fogadott el a kabinet szándékát figyelmen kívül hagyva, ebből 25 indítványt a Jobbik, illetve az LMP képviselői jegyeznek.

Ezek például 120 millió forinttal több pénzt juttatnak az állami ménesgazdaságnak, 40 millióval emelik a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának támogatását, 35 millióval a Rádió C dotációját, 100 millió pluszt adnak a szentgotthárdi templom rekonstrukciójára, a ceglédi református gyülekezeti ház 40 millióval többet kap az eredetileg tervezettnél, jut plusz apanázs a határon túli felsőoktatási tevékenységekre, a Trianon-múzeumra, vagy éppen kisiskolák újraindítására. Ezek az ellenzékiek által javasolt, de a Fidesz-frakció által is jóváhagyott módosítók kivétel nélkül rontják az államháztartási egyenleget, 2,1 milliárd forinttal emelik a hiányt. (Az a lehetőség mindenesetre felmerül, hogy az utólag érkeztetett pénzek felett könnyebben tud rendelkezni a kormány, ha nem köti már most előre meg saját kezét.)

Romlik, de papíron javul az egyenleg

Az azonban, hogy a szavazás után a kormány által benyújtotthoz képest mégis csökken a deficitelőirányzat, egy trükknek köszönhető. A parlament ugyanis elfogadta a kormány által támogatott módosító indítványokat is, durván háromtucatnyit, amelyek fiktív bevételnöveléssel teremtenek látszólag fedezetet a legkülönbözőbb kiadásokra. (Például a debreceni focistadion 1,2 milliárd forint összegű felújítására, a MÁV 5,7 milliárd forintos hídrekonstrukciós programjára, de adnak 5,4 milliárd forintot a katolikus egyháznak, 3,2 milliárd forintot az MLSZ-nek utánpótlásnevelési feladatokra és a stadionok biztonságtechnikai fejlesztéseire. A nagyobb tételek közé tartozik, hogy juttatnak 22 milliárd forintot az átlagbér alatt kereső gyerektelen közszolgáknak, hogy jövőre ne csökkenjen a hazavitt bérük, és emelik 14,5 milliárd forinttal a környezetvédelmi forrásokat.) Összesen mintegy 83 milliárd forintról van szó, ekkora kiadásnövekedésnek csak papíron, fiktív bevételekből van meg a fedezete.

A bevételnövelés azért tekinthető fiktívnek, mert csak annyi történt, hogy az áfasorra, a társaságiadó-sorra és az szja-sorra a parlament indoklás nélkül beír egy nagyobb bevételi számot. Úgy, hogy sem az adóalap, sem az adóalanyok köre, sem az adó mértéke nem változik, tehát valójában nem szabadna nagyobb bevételelőirányzatot tervezni.

Egy módosító van, amely esetében a fiktív bevételnövekményt nem költik el: 3,5 milliárd forinttal emelik meg minden indoklás nélkül az áfabevételi előirányzatot, ez áll szemben a beszavazott ellenzéki javaslatok jelentette valóságos 2,1 milliárdos egyenlegromlással. A kettő eredőjeként pedig papíron az jön ki, hogy 1,4 milliárd forinttal kisebb hiányról határozott a parlament ma, mint ahogyan azt a kormány eredetileg beterjesztette.

Hiány helyett többlet

A szűken vett állam így 687,4 milliárd forintos hiányt „termel”, ehhez jön még az önkormányzati alrendszer durván 110 milliárdos deficitje, így pedig kevéssel 800 milliárd forint alatti hiány keletkezhet a költségvetésben jövőre – mondta ki ma az Országgyűlés. (Két hét múlva lesz még egy szavazás, de azon a hiány mértékét, a minisztériumi keretszámokat már nem lehet változtatni, csak minisztériumon belüli átcsoportosításra nyílik majd mód, december 23-án pedig zárószavazást tartanak.)

Valójában azonban ez a költségvetésbe beírt hiányszám is fiktív, mert a magánnyugdíjpénztári megtakarítások államosításával az állam hatalmas, 3000 milliárd forintos extra bevételhez jut, ennek legalább a felét, de akár teljes összegét pedig be kellene tenni az államháztartási mérlegbe (most ennek töredékével, illetve a 14 havi elvont járulékokkal, 360 milliárd forinttal számolnak csak). Ha ezt tennék, akkor az jönne ki, hogy többlet keletkezik jövőre a büdzsében, nem pedig 800 milliárdos hiány. Vagyis nemcsak, hogy éppen becsúsznánk jövőre, egy évre a bűvös 3 százalékos GDP-arányos hiányszint alá, hanem 5-6 százalékos többlet lehet az államháztartásban. Arra, hogy miért nem számolnak ezzel a pénzzel, és miért emelik papíron a korábban rögzített adóbevételi előirányzatokat, nehéz magyarázatot találni.

Orbán, Matolcsy, Szijjártó, Selmeczi nem ment szavazni

A furcsaságoknak azonban ezzel nincs vége. A mai parlamenti szavazás volt a legfontosabb a 2011-es költségvetés megalkotásának folyamatában, hiszen a főszámok és a hiány mértéke ma dőlt el. Ennek ellenére a kormány több vezető tisztviselője nem vett részt a szavazáson.

Orbán Viktor kormányfő külföldön van többnapos egyeztetési körúton. A költségvetésért felelős miniszter, Matolcsy György sem jött szavazni a parlamentben, ő Brüsszelbe utazott ki – noha korábban több ízben maga helyett brüsszeli útra a minisztériumból küldött ki tisztségviselőket. Távol maradt a parlamenti szavazástól Szijjártó Péter kormányfői szóvivő, aki a fő számokról tartott szavazást megelőző parlamenti bizottsági ülésen még részt vett. Nem volt ott a parlamenti szavazáson Selmeczi Gabriella nyugdíjmegbízott sem. Navracsics Tibor közigazgatási miniszter szintén hiányzott.

A kormány zárszavát még csak nem is a Matolcsy alá tartozó költségvetési államtitkár, Naszvadi György mondta el, és még nem is az ő alá tartozó Banai Péter Benő helyettes költségvetési államtitkár, hanem Cséfalvay Zoltán gazdaságstratégiai államtitkár. A parlament költségvetési szakbizottságában pedig a kormányt egy pénzügypolitikai helyettes államtitkár képviselte.

A megújulás költségvetése?

Cséfalvay úgy vezette fel egyébként a költségvetési szavazást, hogy a parlament előtt heverő büdzsé az első olyan költségvetés nyolc év után, amely reális számokon alapul, ez „a megújulás költségvetése”, amely „világos értékrendet követve a nemzeti ügyek megvalósítását helyezi előtérbe.” Jogosan bizakodhatunk, hogy erőfeszítéseinket siker koronázza – hangsúlyozta az államtitkár.

Ha a számokra rápillantunk, akkor a jövő évi büdzséről sok mindent el lehet mondani, de azt talán erős túlzással lenne állítani, hogy az a megújulás költségvetése. A jövő évi költségvetés ugyanis konzerválja a rossz államháztartási szerkezetet és állami méretet. Jövőre a nemzeti jövedelem (GDP) 48,7 százalékát osztja újra az állam, ez az arány pedig még mindig jóval, 8-10 százalékponttal magasabb, mint régiós versenytársainké. A magyar állam továbbra is nagyobb és költekezőbb, mint a hasonló adottságú és fejlettségű országok államszervezete.

A szerkezet is alig mozdult el: minden öt elköltött állami forintból három a jóléti kiadásokra megy el, ebből egy nyugdíjakra. Minden hetedik forintot saját működésére költi az állam, és ugyanennyit szán a gazdasági funkcióinak ellátására (tömegközlekedést támogat, lakástámogatást nyújt, mező-, erdő-, vízgazdálkodást folytat). Minden tizenharmadik forint pedig az államadósság törlesztésére megy. Csak egyetlen kiadási területen, az államigazgatásban lesz csekély átalakítás.

A jövő évi büdzsének a bevételi oldalt tekintve két karakteres eleme van. Az egyik a 450-500 milliárd forintos adócsökkentés, amely elsősorban a személyijövedelemadó-rendszert, másodsorban a társasági adót érinti.

Azt, hogy állam lemondjon erről a nagy pénzről a rossz szerkezet és kiterjedt állam fenntartása mellett, két forrás teszi lehetővé. Kisebb részben az eredetileg ideiglenesnek mondott, de mint kiderült hosszabb távon is fennmaradó extraadók (bankadó, hipermarketadó, telekomadó, energiaadó) adják a fedezetet, nagyobb részben pedig a magánnyugdíjpénztárakban az elmúlt tíz évben felhalmozott vagyon, illetve az eddig oda befolyt járulékok visszairányítása a költségvetésbe.