Beépülhet a különadó az energiaárakba

Nem lesz törvényi akadálya az energetikai különadó továbbhárításának, ha megszavazza a parlament a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által benyújtott törvényjavaslatot. A különadó áthárításának tilalmát december elejétől szabályozták a törvényben, később tovább pontosították, eszerint „a különadó az engedélyes által nyújtott termék vagy szolgáltatás árába közvetlenül vagy közvetve semmilyen formában nem számítható be.”

A minisztérium törvényjavaslata nyomán ez a szövegrész márciustól kikerülne a törvényből, az ezt tartalmazó paragrafus helyére ugyanis egy olyat tennének be, amelyben ez a kitétel már nem szerepel. Ezzel azonban az áthárításnak csak a törvényi akadálya szűnne meg, a gyakorlatban a cégeknek eddig sem okozott nehézséget a fogyasztók nyakába varrni a többletköltséget. „Lehetetlen ellenőrizni, hogy egy-egy áremelésben mekkora szerepet játszik a különadó, annak átháríthatóságát már a bevezetésekor is tényként kezelte a szakma" – mondta egyik forrásunk. A hatósági áras áram és gáz esetében viszont a kormány a törvényi előírás nélkül eddig is beavatkozhatott.

A legrosszabb a kiszámíthatatlanság

Az áthárítás kérdésének szabályozási mizériája, a hónapok alatt többször változó energetikai előírásoknak csak az egyik példája. Pedig az Index által megkérdezett piaci szereplők szerint nem is a különadó az iparág legégetőbb problémája, jóval nagyobb gond a bizonytalanság és az állandóan változó jogszabályi környezet.

„Így nem lehet egy üzleti tervet sem összerakni" – panaszkodott lapunknak az egyik cégvezető, aki szerint akár az sem lenne baj, ha nagyobb lenne az adó, csak legyen kiszámítható és előrelátható a szabályozás. Az energetikai projektek költséges, hosszú távra szóló beruházások, évek alatt valósulnak meg, és még lassabban térülnek meg. Az állami és uniós források egy-egy beruházásnak csak a töredékére elegendők, a bankok viszont nem adnak hitelt egy bizonytalan megtérülésű projekthez.

A gáztörvényt és a villanytörvényt csaknem tucatszor módosították fél év alatt, így hiába rögzítették az – egyébként a szakma által is szorgalmazott és támogatott – stratégiai célokat az új Széchenyi-tervben és a Nemzeti Cselekvési Tervben, azok megvalósítása szinte reménytelen. A piaci mechanizmusok háttérbe szorítása és a kézi vezérlésű árszabályozás bizonytalanságot kelt a befektetők körében.

Jól példázza a kiszámíthatatlanságot Lázár János fideszes frakcióvezetőnek a törvényjavaslathoz beadott módosítója, amelyik az úgynevezett kötelező átvételi rendszeren (kát) keresztül a megújuló energiát termelő erőművek és a kapcsoltan hőt és áramot termelő erőművek támogatását kurtítaná meg drasztikusan. (A kát lényege, hogy a megújuló forrásokból illetve kvázi melléktermékként áramot termelő erőművek által előállított áramot szabott, a piacinál magasabb áron veszi át az állam.) Alig néhány héttel azelőtt még a kapcsoltan termelő erőművek támogatásáról döntött a parlament, a megújulók káton belüli támogatása pedig nem is volt kérdés.

Az új törvényjavaslat a kát terén is erősítené a kézi vezérlést, a fontosabb szabályokat már rendeleti szinten lehetne szabályozni. A törvényjavaslat egyébként az alacsony teljesítőképességű kiserőműveket támogatná, vagyis a Lázár-féle módosító nélkül is jelentős számú kapcsoltan termelő erőmű kerülne ki a támogatotti körből.

A minisztérium bár ígérte, egyelőre nem foglalt állást a Lázár-féle módosító kapcsán, az viszont jól látszik, hogy a kormányon belül kialakult egy belső törésvonal energiaügyekben. Az előző félévet domináló, részben az önkormányzati lobbit is képviselő, Bencsik-vonalat most más erők kezdik felülírni. Beszédes, hogy az energiaügyi államtitkár 21 módosító javaslatot adott be a saját minisztériuma által előkészített, Fellegi Tamás miniszter által benyújtott törvényhez, köztük a különadó átháríthatóságát is kifogásolva.

Lobbicsoportok egymás ellen

„Nincs világos irány, csak kapkodás. Hiába készül energiastratégia, ha nem az alapján születnek a törvények. Nem tudni ma, hogy mi lesz két hét múlva, bárki bármikor előáll egy ötlettel, ami alapjaiban változtatja meg a szabályokat. Egyszer adót vetnek ki, másszor moratóriumot hirdetnek, vagy a kát szabályozását írják át. Így nem lehet egyről a

kettőre eljutni. Hiába tűzte ki például célként a megújuló energia támogatását, és a zöldgazdaság fejlesztését a minisztérium, illetve, hogy 2020-ra az unió által elvárt szint fölé, 14,6 százalékra tornásszuk fel a megújuló energia részarányát a jelenlegi 7 százalék közeléből, ez így aligha lesz megvalósítható" – mondta név nélkül az Indexnek az egyik iparági szakértő.

A vállalt részarányt legfeljebb importból tudjuk majd teljesíteni – erre a törvény egyébként lehetőséget is teremt, – ez azonban teljesen szemben áll a kormány hivatalos célkitűzéseivel, hiszen sem munkahelyet nem teremt nálunk, sem az ellátásbiztonságot nem növeli, és még a hazai gazdaságot sem élénkíti a várt módon.

Engedmények a szolgáltatóknak

„Olyan, mintha a törvényjavaslat az egyetemes szolgáltatókat akarná kiengesztelni a hatósági áron elszenvedett veszteségért cserébe" – kommentálta egyik forrásunk a minisztérium javaslatának néhány részletszabályát, találgatva, mi állhat az újabb módosítások mögött. Kétséges ugyanakkor, hogy az elszórt kedvezményekkel mennyire kompenzálható a minden más téren elszenvedett iránytalanság.

A tervezett változtatások között szerepel például, hogy akár már egyetlen számla hatvan napos fizetési késedelme után is kikapcsolhatják a gázellátást a cégek ügyfeleinél, a fizetési haladékot pedig a fogyasztónak kell kezdeményeznie. Ez komoly változtatás, hiszen eddig az első lépést a cégnek kellett megtennie, és csak háromhavi lejárt számlatartozás esetén intézkedhetett. Azaz a tervezett hatvannapos határidőnél egy-két hónappal tovább is elmaradhatott az ügyfél.

Szintén az egyetemes szolgáltatóknak kedvezhet a törvény egy másik javaslata, amely szerint a piaci gázkereskedőknek is ügyfélszolgálati irodákat kell működtetniük, eddig ez csak az egyetemes szolgáltatókra vonatkozott. Ez jelen piaci körülmények között leginkább az Emfesznek tehet keresztbe. A cég eltökélt szándéka, hogy visszaszerzi a gázkereskedői engedélyét, és újra a hatóságinál alacsonyabb árakkal csábítja el az egyetemes szolgáltatók fogyasztóit.

A törvényjavaslat részletes vitája februárban lesz, a rendelkezések előreláthatólag márciusban léphetnek hatályba.