Ilyen lesz nyugdíjasnak lenni

December végéig készíti el a kormány az új állami nyugdíjrendszer működési szabályait – hangzott el az Orbán-csomag keddi bemutatásán. A részletekről akkor semmi nem derült ki, de háttérbeszélgetéseken a körvonalazódó tervek néhány elemét megismerhettük.

Jön a virtuális számla

A kormányzat első és legfontosabb célja az egyéni nyugdíjszámlák kialakítása. Ezzel az a kabinet célja, hogy a járulékfizetők elhiggyék: nem feneketlen kútba dobálják a befizetéseiket. A tervek azonban csak egy úgynevezett virtuális nyilvántartásról szólnak. A számlák mögött tehát nem lesz valós pénz, mert a befizetéseket az állami rendszer a folyó nyugdíjkifizetésekre költi el.

A nyugdíjfolyósító adatbázisában az 1988-at megelőző időszakból csak a szolgálati idő ismert (pontosabban a munkáltatók és a munkakörök), a bérek és a befizetett nyugdíjjárulékokat csak ekkortól kezdték vezetni. Most ezt a huszonhárom évnyi adatbázist kell mindenki számára láthatóvá tenni.

Úgy tudjuk, a virtuális számlánkból három információt kapunk majd. Látható lesz a az összes nyilvántartott szolgálati idő, az összes befizetett járulék, illetve, hogy az adott évben (vagy az azt megelőzőben) a munkaadó pontosan mennyi járulékot fizetett be utánunk az ONYF-hez.

A nyugdíjbiztosító szakértői a számla megmutatásával kapcsolatban két alternatívát mérlegelnek: az egyik az e-ügyintézést lehetővé tevő úgynevezett Kelen-rendszer megnyitása lenne (erről részleteket itt olvashat), ezzel mindenki az ügyfélkapun keresztül böngészhetné a rá vonatkozó adatokat, sőt, jelezhetné, ha bármi hibát talál, például kevesli a munkaadó befizetését. A másik megoldás szerint helyettünk a nyugdíjbiztosító böngészgetné az adatainkat és a számlaegyenlegről bizonyos időközönként hivatalból tájékoztatna mindenkit.

A tervek között szerepel, hogy a virtuális számla mellé csatolva mindenki kapna egy elvi kalkulációt arról, ha éppen most menne el nyugdíjba, mekkora járandóságra számíthatna. Úgy tudjuk, ez a kalkuláció azt is megmutatná, hogy mennyi járna 10-20 százalékkal több, illetve kevesebb befizetés alapján. Az elképzelés elsődleges célja a minimálbéresek (köztük az adóelkerülők) ráébresztése arra, hogy hosszabb távon rosszul járnak a járulékfizetés elkerülésével.

Egyik beszélgetőtársunk szerint a rendszer fejlesztése egy-másfél milliárd forintba kerül, és durván másfél éve tucatnyian dolgoznak rajta. A struktúra már megvan (ez több nyugdíjilletékes korábbi nyilatkozatából is kiderült), a fejlesztés inkább humánerőfforrás-problémák miatt lassult le.

Kis lépésekben

A fejlesztés következő fázisa az adatfeldolgozás lesz. A nyugdíjbiztosító óriási adatmennyiséget kezel, a tavalyi számok alapján a dolgozók több mint 50 millió papír alapú nyilvántartó lapról szkennelt okmány és körülbelül 80 millió elektronikusan tárolt dokumetnum között kell eligazodjanak. Forrásaink szerint kizárt, hogy egy ekkora adathalom feldolgozása januárra, a rendszer beígért élesedésére befejeződik.

Az egyéni számlás rendszer elstartolásakor csak egy lebutított változat élesedhet. Ez azt jelenti, hogy a kezdetekkor az adatainkat csak előrefele láthatjuk majd, ezt követi majd a korhatárhoz közeliek visszairányú (tehát 2012 előtti) adafeldolgozása, majd fokozatosan lejjebb lehet tolni azt a határt, akiknek vissza-irányban is elindul az adatfeltöltés. Mindez több évet vehet igénybe, a következő parlamenti ciklusra is simán áttolódhat a munka.

Alapnyugdíj jön, degresszió megy

Az elképzelések között szerepel az alapnyugdíj-intézményének bevezetése, de végleges döntés még nincs. Az alapnyugdíj egy bizonyos életkortól (65-70 évről is hallottunk) mindenkinek alanyi jogon járna, aki magyaroszági lakcímmel rendelkezik. Ez a juttatás gyakorlatilag az időkori segélyezést váltaná fel, azaz jó kevés pénzről beszélünk.

Az alapnyugdíj ugyanakkor nem passzol ahhoz az utóbbi időben sokszor hangoztatott kormányzati alapelvhez, hogy mindenki csak annyi pénzt vehessen ki a rendszerből, amennyit járulékként befizetett. Ez az elv amúgy zsákutcának tűnik – fogalmazott egyik forrásunk –, a rendszer ugyanis nem működhet szolidaritási elemek nélkül, valamekkora újraelosztást mindenképpen fenn kell tartani (külünben hogyan kapna nyugdíjat például egy 90-100 éves nyugdíjas, aki jó eséllyel régen felélte a befizetéseit), ebbe a képbe pedig az alapnyugdíj is beleillene.

A degresszió kivezetésében is gondolkodik a kormány, ami szintén megfelelne az annyit kapsz vissza, amennyit betettél elvnek. A szabály miatt ma egy bizonyos szint fölötti fizetésrész csak kisebb súllyal számít a nyugdíjmegállapításánál, ez a szabályozás az elért átlageresetet (tehát a kezdő nyugdíj szintjét) mesterségesen lenyomja. Az eljárás a kevesebbet keresőket nem hozza kedvezőbb helyzetbe, miközben a járulékfizetésben ellenérdekeltté teszi a magasabb jövedelműeket.

Úgy tudjuk, felmerült az ötlet, miszerint bónuszt kaphatnának a rendszerbe legtöbbet befizetnő munkavállalók. Az egyéni számlák bevezetésével ez is könnyebben kivitelezhetőnek tűnik, az elképzelés részleteit azonban nem tudjuk.

Ki fogja megcsinálni?

Mint föntebb is írtuk, úgy tudjuk, a nyugdíjbiztosítónál a legnagyobb gondot a munkaerőhiány jelenti. Nem csak a fejlesztéseken dolgozókra nincs elég pénz, a végrehajtás is akadozik, miközben az új, egyéni számlás rendszer az egész szervezetnek igen komoly többletmunkát jelentene.

Több forrásunk is megerősítette, hogy a dolgozók eléggé le vannak terhelve. A fővárosban 36 ezer budapesti magánnyugdíjpénztári tag anyagát 100 ember dolgozta fel, erre ráadásul nem volt külön pénzügyi keret.

A nők kedvezményes nyugdíjazási lehetősége miatt rendszeresen előfordult, hogy a megszokott napi 6-700 ügyfél helyett 2400-2600 jelent meg. Úgy tudjuk, az elbíráláson dolgozók bére négy éve nem nőtt, jutalmat két éve nem kaptak, miközben a hétvégi túlórázás sem ritka. Forrásunk szerint előfordult, hogy hivatalból hat óra túlmunkát rendeltek el szombatra, de plusz pénz ezért sem járt.