Maga ellen fordulna a Fidesz az önkormányzatokban

Párton belüli birkózás kezdődhet a Fideszben, ha a kormány a kiszivárgott elképzeléseknek megfelelően az önkormányzatok iparűzési adóbevételéből finanszírozná az alapoktatás államosítását.

Az országban hetvenhét önkormányzat kasszájába folyik be egymilliárd forintnál több pénz az iparűzési adóból (ipa), ebből ötvenkilenc önkormányzatot kormánypárti (fideszes vagy kereszténydemokrata) politikus vezet, közülük harminchatan ott ülnek a parlamentben is (közülük hárman a KDNP soraiban). A kormánynak ezeken a képviselőkön is át kellene vinnie a kétharmados önkormányzati törvény módosítását feltételező ipa-elképzeléseit. Nem lesz könnyű. Több százmilliárd forint újraosztásáról van szó, és a polgármesterek gyakorlatilag a Fidesz legerősebb emberei.

Milliárdokat buknak a Fidesz fellegvárai

Ha a kormány a teljes ipabevételt államosítaná, Lázár János Hódmezővásárhelyen 1,1 milliárd forinttal kevesebből gazdálkodhatna, Kósa Lajos és Debrecen költségvetése 8,7 milliárddal vékonyodna, Rogán Antal és az V. kerület 1,4 milliárddal, Pokorni Zoltán XII. kerülete közel hárommilliárddal lenne szegényebb.

Érdekellentétek

A tét tehát nagy, valóságos erőközpontok feszülhetnek egymásnak az ipaelosztás átalakításával. Kíváncsiak voltunk a legszembetűnőbb törésvonalakra, ezért a Nemzetgazdasági Minisztérium adataiból kiindulva iparűzésiadó-bevételeik alapján rangsoroltuk a településeket.

A háromezer-kétszáz önkormányzatból ötszáz sincs, ahol a tavalyi iparűzésiadó-bevétel elérte az ötvenmillió forintot. A kört tovább szűkítve a százmilliós bevételi határt már csak háromszáz település csípte meg, egymilliárdnál nagyobb bevétele Budapesten kívül csak hetvenhat önkormányzatnak van. Utóbbiaknál csapódott le tavaly az összes ipabevétel hatvan százaléka, azaz 261 milliárd forint (ehhez jön a főváros 85,5 milliárdja, ami önmagában a teljes ipa közel ötöde).

Készítettünk egy TOP50-es listát is, az ezen levő önkormányzatok gyakorlatilag kivétel nélkül négy csoportba (plusz a főváros) sorolhatók. Ebbe az élbolyba a budapesti kerületek mellett már csak megyei jogú városok, fővárosi agglomerációs települések és az egykori szocialista iparosítással helyzetbe hozott önkormányzatok tartoznak. (Az alábbi táblázat egy Excel-táblát nyit meg.)

Az ipaelvonás ugyanakkor több mint hatszáz települést egyáltalán nem érintene (és még egy csomót is csak alig), ugyanis a közigazgatási területén egyetlen iparűzési adót fizető vállalkozás sincs bejegyezve, vagy az iparűzési adó kulcsa nulla százalék. (Ipakedvezményt minden település kedve szerint adhat a vállalkozásoknak, hogy javítsa a versenyképességét. Ezek a települések általában más adóbevétellel, például a gépjárműadóval vagy a megnövekedő helyben maradó szja-val kompenzálják a bevételkiesést.)

Elsőkből utolsók

Hogy az ipavitában melyik önkormányzat hol áll, az nyilván attól függ, hogy mennyi saját bevétele van. Ahol a helyi adók súlya minimális, ott általában alig várják az önkormányzatokba delegált állami feladatok központosítását, legyen szó oktatási, egészségügyi, szociális vagy államigazgatási hatáskörről. Ezek a települések kötelező feladataikat ma is csak az önkormányzatok közötti adó-újraelosztásból tudják finanszírozni, ami a módosabb települések kárára történik.

Az átszervezésből egyébként a megyei önkormányzatok is nyertesen jönnének ki, nekik ugyanis nincsenek saját bevételeik, amiket a kormány elvonhatna, viszont az iskolafenntartásban például részt vesznek, a feladatok átszervezésével ezért ők csupán igen költséges ballasztoktól szabadulnának meg.

A tehetősebb önkormányzatok állnak a másik oldalon, többségük ellenérdekelt az átalakításban. Persze nekik is mindenféle bajuk van a mostani finanszírozási rendszerrel, például, hogy a nagy ipabevételeik miatt csökkentett állami normatívát kapnak kötelező szociális feladataik ellátására. Ennek ellenére nekik még ez a mostani felállás is kedvezőbb, mint az ipa teljes elvonása, ami függetlenségük és politikai súlyuk csökkenését eredményezné.

A kormány körvonalazódó tervei alapján most főként ezeket a módosabb önkormányzatokat büntetné (miközben a tervek között nincs szó az elaprózott és elszegényedett önkormányzatok tömegeinek régóta sürgetett megszüntetéséről). Az érintett városok esetleges ellenkampánya könnyen épülhet arra, hogy főként ebből a körből kerülnek ki azok a települések, ahol a legkönnyebb munkát találni, ahol vannak ipari parkok, kórházak és állami hivatalok, iskola, kulturális élet, színház és mozi, ahová a legjobb minőségű szolgáltatások települtek be, vagy ahová jó eséllyel autópálya vezet. Magyarul, ezek többsége az átlagnál élhetőbb, komfortosabb város (vagy kerület), ahonnan a magyar GDP nem elhanyagolható része származik.

Irányított vezetők

Forrásaink szerint a kormány tervei még távolról sem véglegesek, a településvezetőkből azonban már az ötletelés is komoly ellenállást vált ott ki, főként azért, mert attól tartanak, hogy az állam több pénzt von el tőlük, mint feladatot. (A nemzetgazdasági tárca még mindig nem válaszolt az iparűzési adó elvonásának terveit firtató, még múlt héten elküldött kérdéseinkre.)

Ha a tervezett átszervezés így valósulna meg, az önkormányzatoknak fedezetlen kiadásaik keletkeznének, miközben az új alkotmány az önkormányzati hitelfelvételt minisztériumi engedélyhez kötné.