Késésben a nemzet egymilliós terve
"A magyar kormány vállalja, hogy a Széll Kálmán-terv intézkedéseit megtartva, azokat kiegészítve idei év április 30-ra elkészíti a Magyarország Munka Tervet. Ebben feltárjuk a probléma jellegét, azonosítjuk azokat a tényezőket, amelyek azt generálják, és egyszersmind megoldást is nyújtanak a kialakult helyzet kezelésére" – ezt ígérte a Matolcsy György vezette Nemzetgazdasági Minisztérium az április elsején kiadott közleményében (pdf).
Ezt a vállalást azonban, legalábbis határidőre, nem teljesítette a kormány. A nemzetgazdasági tárca a munkaterv sorsát firtató kérdésünkre írásban elismerte, hogy azt a kormány még csak első olvasatban tárgyalta. A minisztériumtól kapott írásos tájékoztatás szerint ennek nyomán "a Nemzetgazdasági Minisztérium tovább finomítja a részleteket". A tárca azt közölte, hogy a munkatervről részletes információt csak "a hivatalos kormányálláspont kialakítását követően" tud adni. Arról, hogy ez az álláspont mikor születik meg – magyarán mikor lesz végleges és nyilvános a munkaterv –, nem szólt a minisztériumi válasz.
A nemzetgazdasági tárca korábbi közleménye szerint ez a készülő munkaterv hivatott arra, hogy megmutassa "az utat és teendőket a 2020-ra megteremtendő egymillió új munkahelyhez". A korábbi tájékoztatás szerint a terv részeként javaslatok készülnek a foglalkoztatással kapcsolatos adminisztráció csökkentésére, a be nem jelentett munkavégzés visszaszorítására, a Munka törvénykönyve újraírására. Foglalkozik a terv az ígéretek szerint a közfoglalkoztatás új rendszerével, az úgynevezett atipikus foglalkoztatással (távmunka, részmunkaidő), valamint a munkaerő-piaci és foglalkoztatáspolitikai intézményrendszerrel.
Van, amit terv nélkül is tudunk
Noha a terv még nem készült el, az elmúlt hetekben több olyan várható intézkedés napvilágra került, ami várhatóan szerepelni fog benne. Így maga Matolcsy György jelentette be, hogy a kormány a mostani 270 napról 90 napra fogja levinni az álláskeresési járadék folyósításának idejét (a döntést élesen kritizálta Andor László foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős uniós biztos). Az április 21-én publikált bürokráciacsökkentő csomagban is vannak a foglalkoztatást érintő területek. A munkavállalókat kedvezőtlenül érintő elemek is kiszivárogtak már: a hírek szerint kevesebb fizetett szabadság járna, és csökkenne a pótlékok összege is.
A részletekből ugyanakkor még nem látszik az, hogyan vezetnének a változások a kormány által tavaly tíz évre ígért egymillió új munkahelyhez. Holott erre az elmúlt szűk egy év foglalkoztatási mutatói szerint nagy szükség lenne. A tavaly augusztusi adatokkal indított egymilliómunkahely-számlálónk – gyakorlatilag a tíz évre szóló terv időarányos teljesülését mutató trendvonal – szerint jelenleg már 123 ezres mínuszban állunk.
- Munkahelyek száma (2010 augusztus):3 789 400
- Munkahelyek célszáma (2020 augusztus):4 789 400
- Aktuális foglalkoztatotti szám:
- Eltelt hónapok száma:
Persze ez a trendvonal nem érzékeli a foglalkoztatásban beálló szezonalitásokat, tény ugyanakkor az is, hogy a legfrissebb KSH-adatok szerint a munkanélküliségi ráta 11,6 százalékon áll. Ennél az elmúlt tizenöt évben csak kétszer – a tavalyi első negyedévben – volt magasabb, 11,8 százalékos ez a mutató. A foglalkoztatottak száma 3,732 millióra csökkent, ami csak 13 ezerrel több az évtizedes mélypontot jelentő tavalyi első negyedéves adatnál, és nagyjából százezerrel kevesebb, mint félévvel ezelőtt volt.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
