Átmeneti lehet a rezsiárak befagyasztás

Az Orbán-kormány kommunikációjában a kezdetektől hangsúlyos volt az energiaköltségek csökkentésének, illetve szinten tartásának szándéka. Tavaly július és december között a kabinet moratóriumot hirdetett a lakossági áram- és gázárakra. A kabinet februárban vezette be a gázár meghatározásának új módját, amely szerint a lakossági díjak a fogyasztás évi 1200 köbméteres részéig nem emelkedtek, e felett pedig 12−16 százalékkal lett több a fizetendő összeg, írja a Napi Gazdaság.

A fejlesztési tárca szerint − az energiahivatal adatai alapján − a változás a háztartások 66 százalékánál legfeljebb 1 százalék körüli áremelkedést jelentett, de a legtöbbet fogyasztók is csak tizedével fizetnek többet. Az áram előzetes bejelentés nélkül drágult átlagosan 4 százalékkal február elsejétől. A korábbi sajtóhírekkel ellentétben április elsejétől nem nőtt a földgáz fogyasztói ára, valamint a kabinet az eredetileg április végével kivezetendő szociális gáz- és távhőtámogatást is meghosszabbította augusztus 31-ig. Szeptembertől pedig a lakásfenntartási támogatás váltja fel az eddigi rendszert.

Fellegi Tamás fejlesztési miniszter korábban úgy fogalmazott, hogy a távhőár, illetve a rezsi részét képező, nem energia jellegű kiadások (például víz- és csatornadíj) árszabályozása egy közös csomagban valósul meg. Navracsics Tibor közigazgatási miniszter pedig a Széll Kálmán-terv bemutatásakor azt mondta, a fejlesztési és a belügyi tárca július elsejéig kidolgozza a rezsiköltségek befagyasztását lehetővé tévő szabályozás részleteit.

A távhő (hatósági) árának meghatározása április közepétől került a fejlesztési miniszter hatáskörébe. Az árelőkészítésért a a Magyar Energia Hivatal (MEH) felel, az árrendelet kiadásáig pedig a március 31-én alkalmazott hatósági árakat befagyasztják. A távhő ára várhatóan nem lesz országosan egységes, az ármegállapítási módszertanára kiírt energiahivatali pályázatot a Századvég Gazdaságkutató Zrt. nyerte el.

Szakértők szerint reális az a politikai szándék lehet, miszerint a gázszolgáltatás kontrollálható költségeiben ne legyen emelkedés, ezek azonban a felhasználói árból csupán 30 százalékot jelentenek. A fennmaradó 70 százalék a világpiaci ár, amelyre sem a kormány, sem a piaci szereplők nem képesek hatni. A lakossági ármoratórium hatására minden bizonnyal még jobban elválik egymástól az egyetemes szolgáltatás és a versenypiac ára, utóbbiban ugyanis megjelenik a világpiaci áremelkedés.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!