Borulhat a Széll Kálmán-terv

A jelek szerint egyelőre sem a Standard and Poor's, sem a Moody's nem követi a Fitch Ratings hétfői lépését Magyarország negatív kilátásának stabilra változtatásával, holott a hitelminősítők az elmúlt években, egy-két nap eltéréssel egy irányba változtatták az országról alkotott véleményüket.

Most másként fest a helyzet: a Moody's közép-európai illetékese kedden a Bloombergnek azt mondta, hogy továbbra is van esély arra, hogy a cég leminősíti Magyarországot. A Moody's-nál most egyetlen fokozattal vagyunk a bóvli kategória fölött, vagyis, az idézett nyilatkozat alapján, ha a hitelminősítő legközelebb lép, akkor a befektetésre nem ajánlott csoportba kerülhetünk. Ez persze csak egy kilátás, ami nem feltétlenül jelenti azt, hogy ez be is fog következni.

A kritikusok hangját erősíti az Európai Bizottság is: a kedden publikált országspecifikus jelentés szerint újabb kiigazító lépéseket várnak a kormánytól, mert a 2012-es hiány a tervezettnél nagyobb lehet. Brüsszel ezért a fiskális fegyelem további erősítését ajánlja Magyarországnak. Az országspecifikus ajánlásban azt javasolják, hogy – a jövő évi hiánycél elérése érdekében – a korábban megismertekhez képest fogadjon el újabb intézkedéseket a kormány, legkésőbb a 2012-es költségvetés megalkotásakor, hogy biztosíthatók legyenek a konvergenciaprogramban vázolt hiánycélok a következő két évben. A kabinet évente fél százalékkal javítsa a költségvetés helyzetét a tervezési időszak, azaz 2015 végéig - ajánlja a Bizottság.

Széll-terv: soknak tűnt, kevés lehet

Forián Szabó Gergely, a Pioneer Befektetési Alapkezelő befektetési igazgatója szerint a hitelminősítők hozzáállása és a brüsszeli kritikák mögött az húzódik meg, hogy az elmúlt hónapokban fokozatosan romlottak a világgazdasági és a hazai növekedési kilátások. A kormány 3 százalék körüli növekedési prognózisa nemrég még reálisnak tűnt, viszont a romló nemzetközi környezet miatt ma ez már túl optimista várakozásnak tűnik.

A rosszabb kilátásokból az következik, hogy a Széll-tervben illetve a konvergenciaprogramban lefektetett kiigazító lépésekből eltűnt az a mozgástér, ami nagyobb növekedés mellett még megvolt. Forián szerint korábban úgy tűnt, hogy a lépések túlméretezettek, így volt némi tartalék a szigor esetleges felpuhulására. Időközben azonban elolvadt ez a mozgástér, a hiánycélok tartásához a teljes csomagnak meg kellene valósulnia.

A Fitch egyébként gyakran előremutatóbb a hitelminősítésben, mint a két amerikai társa a Moody's és az S&P. Utóbbiaknak feltehetően azért is kritikusabbak, mert nem nagyon szeretik, ha valaki úgy küldi el az IMF-et, ahogy mi tettük, nem annyira szimpatikus nekik a szabadságharcos tempó – mondta az Indexnek egy névtelenül nyilatkozó elemző.

Közben már puhul

A K&H Bank vezető közgazdásza, Barcza György szerint a hitelminősítők eltérő kockázati megítélése azt tükrözi, hogy az elemzők másként gondolkodnak a magyar kiigazító lépések megvalósíthatóságáról. A Fitch azért optimista, mert 100 százalékosan bízik a bejelentett intézkedések véghezvitelében, a Moody's és az S&P pesszimistábbak, ők csak 80 százalékos megvalósulást várnak. Az Európia Bizottság a kritikusabb elemzők véleményét osztja, ahogy Barcza is.

A kételyek oka, hogy a csomag már most is puhul. A Széll-tervben a kormány a nyugdíjkiadások 130 milliárdos csökkentését jelezte, miközben a nyugdíjszigor már most is puhul. A rendvédelmisektől a kormány az első ígérettel ellentétben nem veszi vissza a járandóságokat, csak megadóztatja azokat, újból dolgozni pedig csak azoknak kell, akik akarnak. Ez a tervezettnél kisebb megtakarítás ezen a soron és egyelőre nem világos, hogy fog teljesülni az eredeti terv – figyelmeztet Barcza.

Az elemző szerint a brüsszeli hitetlenkedés oka lehet az előző években felhalmozott hitelességi deficit is. Az uniós csatlakozás óta egyetlen régiós országként még soha nem vittük a hiányunkat a bűvös 3 százalékos szint alá, míg az például a lengyeleknek és a cseheknek is sikerült a válság előtti időszakban. Hiába vagyunk most éltanulók – nálunk a legalacsonyabb a hiány –, hosszabb időszakot nézve továbbra is hátul kullogunk. Barcza szerint a hiteltelen gazdaságpolitikának a kormány most fizeti meg az árát.

Magas hiánnyal sincs növekedés

A kormány tavalyi, tehát 2011-ben már érvényesülő gazdaságpolitikai lépései nem segítették a növekedést, miközben középtávon súlyos egyensúlyhiánnyal fenyegettek – mutat rá a fő kockázatokra a GKI Gazdaságkutató Zrt legfrissebb elemzésében.

A kormány erről a növekedésorientáltnak mondott, de csőddel fenyegető gazdaságpolitikáról 2011 tavaszán a Széll Kálmán terv, majd a konvergencia-program bejelentésével egy, a pénzpiacoknak és a befektetőknek jól hangzó, adósságcsökkentést előtérbe helyező politikára váltott. Ez irányában helyes fordulat lenne, de nem került sor a gazdaságpolitikai váltás deklarálására.

Az elgondolások az intézményi és működési reformok helyett túlzottan a szociális transzferek megkurtítására és a klasszikus általános költségvetési restrikcióra koncentrálnak. A megszorítások egy része ésszerűtlen, a hatástanulmányok és az érdekegyeztetés hiányzik – vélik az intézet elemzői.

A kormányzat eddig tett 2011. évi gazdaságpolitikai lépései néhány ponton korrigálták saját, 2010-es cselekedeteinek leginkább csőddel fenyegető elemeit, de továbbra is probléma, hogy a nyugdíjállamosítás nélkül a hiány akár 7 százalék is lehetne, miközben így sem gyorsul érdemben a növekedés, nem emelkednek a beruházások, s alig indulnak be szerkezeti-intézményi reformok. Az államadósság egyszeri okokból csökken, tartós egyensúlyjavulás nem történik. A GKI szerint a perspektívátlanságot mutatja, hogy miközben Magyarország, ha kényszerből is, de 2013-tól teljesítheti a maastrichti egyensúlyi feltételeket, tartósan az eurózónán kívül marad.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!