Valter
11 °C
26 °C
Index - In English In English Eng

Tovább puhul a Széll Kálmán-terv

2011.06.14. 13:36

Mégsem csökken három hónapra az álláskeresési járadék maximális folyósítási időtartama. A Pintér Sándor belügyminiszter által pénteken benyújtott törvénymódosító javaslat szerint a folyósítás felső határa az eddigi 270 napról 180 napra csökken.

NGM: Nem puhult fel a Széll Kálmán Terv

Az a törvényjavaslat, amely szerint hat hónapban maximalizálná a kormány az álláskeresési járadékot, maximálisan megfelel a Széll Kálmán Tervben elvárt megtakarításnak és teljesíti azt az elvárást is, hogy az álláskeresési járadék időtartama átlagosan 3 hónap alá csökkenjen - reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium az álláskeresési járadék időtartamának meghosszabbításával kapcsolatos értelmezésekre.

A közlemény szerint ennek nem mond ellent - sem költségvetési oldalról, sem az ellátás paraméterei szempontjából - az, hogy azok, akik hosszú ideig, legalább öt évig folyamatosan legálisan dolgoztak, hosszabb ellátási időre legyenek jogosultak, mint azok, akik adott esetben mindössze néhány hónap foglalkoztatás után veszítik el az állásukat. A javaslat ezáltal összességében a munka becsületének visszaállítását, a legális munkavégzésre ösztönzést is szolgálja - zárul a közlemény.

Matolcsy György miniszter egy hónapja jelentette be, hogy 2012 januárjától 270 helyett 90 napig tart majd a munkanélküliek ellátása. Akkor a tárcavezető még azt hangsúlyozta, hogy közmunkásként vagy a piacon kell mindenkinek munkalehetőséget találnia.

A komplex törvénymódosító javaslatcsomag a közfoglalkoztatást érintő valamennyi kérdést szabályozza, és kimondja, megvonható a foglalkoztatást helyettesítő támogatás azoktól, akik a felajánlott közfoglalkoztatást nem fogadják el, illetve a szociális segély is megvonható lesz megfelelő időtartamú biztosítási jogviszony hiánya esetén. A javaslat szabályozza a szociális ellátások együttes maximális összegét is.

A törvényjavaslat nemcsak a közfoglalkoztatás kereteit fogalmazza meg, de a munkanélküli és szociális ellátások feltételeit, juttatási összegét is szabályozná. Mint ismert, a közfoglalkoztatással foglalkozó államtitkárság ezentúl a Belügyminisztérium alá fog tartozni.

A törvényjavaslat fontosabb újdonságai:

  • a bérpótló juttatás helyett hasonló tartalommal bevezeti a foglalkoztatást helyettesítő támogatási formát, amelyre a törvényjavaslat indoklásában szereplő szöveg szerint valóban csak azok az aktívkorú munkaképes személyek válnak jogosulttá, akik még a közfoglalkoztatás körében sem tudnak átmenetileg munkát végezni.
  • maximálná a szociális ellátórendszerben kapható támogatások összegét. Indoklás szerint az összeg meghatározásának célja, hogy annak nagysága ne legyen munkavégzés ellen ösztönző hatású. A szociális ellátások együttes összege a családi fogyasztási egység és a mindenkori nyugdíjminimum 90%-ának szorzataként kerül meghatározásra. A SzMM kalkulátorával számolva egy négytagú családban, két szülővel és két 18 év alatti gyermekkel egy háztartásban a fogyasztási egység 3,5. Ezt kell megszorozni a nyugdíjminimum 90%-ával, vagyis 25 650 forinttal. Így a példánkban szereplő család összesen 89 775 forint szociális támogatást kaphat.
  • A szociális ellátás meg kell szüntetni - olvasható a javaslatban, ha az aktív korú érintett nem fogadja el a számára felkínált közmunka lehetőséget vagy nem rendelkezik a juttatás felülvizsgálata időpontját megelőző egy évben legalább 30 nap időtartamú munkára irányuló vagy egyenértékű jogviszonnyal pl. közfoglalkoztatásban, illetve ha nem működik együtt a munkaügyi kirendeltséggel, képzésben nem vesz részt.
  • Az 55 év felettiek is foglalkoztathatónak minősülnek, ezért szociális segélyt életkoránál fogva az kaphat, aki a rá irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti - az eddigi 55. év betöltését előíró szabály helyett.
  • Az álláskeresési segély megszűnik. Illetve csak azok válnak a jövőben jogosulttá erre a támogatásra, akik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt évben váltak álláskeresővé.
  • Fontos még, hogy a törvényjavaslat szerint az álláskeresési járadék folyósítási idejének két szakasza megmarad, a folyósítási idő felső határa 270 napról 180 napra csökken. A járadék összegének felső határa a kötelező legkisebb munkabérnek megfelelő lesz. A számbavételi időszak 4 évről 5 évre emelkedik, és 1 nap folyósítási időhöz 5 nap jogosultsági idő helyett 10 nap kell majd.

Mi járt eddig?

A munkanélküliek ellátása eddig az álláskeresési járadék, az álláskeresési segély, bérpótló juttatás és a rendszeres szociális segély igénybe vételével történhetett.

Álláskeresővé válás esetén az első, amit igényelhetünk a munkaügyi központokban, az álláskeresési járadék. Folyósításának időtartama eddig minimum 73 nap, de legfeljebb 270 nap volt. A folyósítás első szakaszában -, amely a folyósítási idő feléig, de legfeljebb 91 napig tart - a folyósítás maximális összege az a jogosultság kezdő napján hatályos minimálbér napi összegének 120 százaléka. A második szakaszban ez az összeg egységesen a minimálbér napi összegének 60 százaléka.

Ha a járadék folyósítása alatt nem sikerül elhelyezkedni az álláskereső álláskeresési segélyért folyamodhat. Ennek három típusa van. Segély jár annak, aki előzőleg legalább 180 napig járadékot kapott, de jár annak is, aki nem kapott járadékot, de 200 nap jogosító idővel rendelkezik. Öt évvel a nyugdíj előtt az állástalan ugyancsak segélyhez fordulhat, de csak ha előzőleg már eltöltött 140 napot járadékban is. A segély folyósításának időtartama a járadék után további 90 nap, 50. életév betöltése után 180 nap.

A kettő együtt maximálisan 360 napos ellátást jelenthetett eddig az 50 éven aluliak számára, az viszont cseppet sem ritka eset, hogy az ellátott ez idő alatt sem tud elhelyezkedni. A Foglalkoztatási Szolgálatnál múlt hónapban 175 ezer fő volt egy évnél hosszabb ideje regisztrált, az átlagos regisztrációs idő pedig 340 nap. Éven túli állástalanság esetén további lehetőség a munkanélküliek számára, ha az önkormányzattól szociális segélyt igényelnek.