Szigorít a kormány az otthonmentő csomagon

Több ponton is módosul a parlament előtt lévő otthonvédelmi jogszabálytervezet. A leglényegesebb változás egyben az eredeti elképzelés jelentős szigorítását is jelenti: októbertől azokkal az adósokkal szemben is indulhat végrehajtás, akik 90 és 180 nap közötti hátralékot halmoztak föl.

Mint megírtuk, az eredeti tervezetben még az állt, hogy a 180 napon belüli tartozást halmozó adósokat – az indoklás szerint a társadalmi igazságosság érdekében – a kilakoltatási tilalom után sem adhatják végrehajtásra a bankok. A törvény benyújtója azzal érvelt a korlátozás mellett, hogy a hitelezők így eleinte csak a fél éven túli kintlevőségek érvényesítését kezdhetik meg, mert az ésszerűség és a társadalmi igazságosság is ezt diktálja.

A módosítással ez a kiskapu bezáródik, ami azt jelenti, hogy bárki ellen indulhat végrehajtás, akinek 90 napon túli tartozása van. Emiatt októbertől csak a kényszerértékesítési kvóták szabnak majd határt a kilakoltatásoknak.

36 hónapos árfolyamvédelem

A törvényjavaslat szerint a rögzített árfolyam legfeljebb 36 hónapig jár, de legkésőbb 2014 december 31-ig. Ez azt jelenti, hogy aki idén december előtt menekül be az árfolyamvédelembe, annak előbb is kell kijönnie belőle. Az egyik módosító ezt az általános érvényű szabályt azzal egészíti ki, hogy aki az árfolyamvédett periódusban a nyomott árfolyam mellett ismét megcsúszik a törlesztéssel, azzal a bank a késedelem 91. napján felbontja. Ebben az esetben nincs több segítség, a bank akár azonnal is megindíthatja a végrehajtást az adóssal szemben.

Egy másik lényeges módosítás kimondja, hogy a kölcsön részleges vagy teljes előtörlesztését minden bank saját törlesztési árfolyamán számolhatja el. Az indoklás szerint ezekben az esetekben azért kell a tényleges piaci árfolyamot alkalmazni, hogy a gyűjtőszámlahitelt ne lehessen spekulatív célokra felhasználni. A pontosítás logikája az, hogy aki képes az eredeti tartozása elő- vagy végtörlesztésre, arra valóban nincs miért kiterjeszteni az állami kezességvállalással megtámogatott árfolyamvédelmet, mert egyszerűen nem tartozik a legrászorultabbak közé. Az előtörlesztést azonban alaposan meg kell gondolni, mert most nagyon drága a frank, és nem tudjuk, hogy később drágább vagy  olcsóbb lesz-e.

A gazdasági bizottság egy másik javaslatára is rábólintott a kormány, eszerint az is számíthat a segítségre, aki életbiztosítással vagy lakástakarékkal kombinált hitelszerződéssel kért kölcsönt.

Egy szintén támogatott javaslat a végrehajtásra vonatkozó szabályokat a hitelfelvételbe fedezetként bevont ingatlanokra is kiterjeszti. Egy fideszes képviselő javaslata is átment a rostán, ami előírja, hogy a bankok a kezességvállalásra vonatkozó igényüket a pénzügyi felügyelet helyett a nemzetgazdasági miniszternek kell jelezzék. (A gazdasági bizottsági módosítók itt vannak összegyűjtve.)

Lágyszívűbb lenne az LMP

A fentiek mellett több apró, részben technikai pontosításra terjednek ki a módosítók. Ezeknél azonban érdekesebb, hogy milyen ötleteket söpör le az asztalról a kormány.

Az LMP a kényszerértékesítési kvótákat szerette volna kiterjeszteni minden PSZÁF-felügyelet alá tartozó pénzügyi vállalkozásra és faktoringcégre (ezek megvehetik a hitelintézetek kintlevőségeit és kezdeményezhetnek behajtási eljárásokat is). A párt szerint ez egy kiskapu, amin keresztül a banki könyvekből a kvótában rögzített plafonnál több bedőlt hitelt lehet majd a piacra ereszteni.

Szintén elvérzett az az elképzelés, hogy a bankok a gyűjtőszámlahitellel kapcsolatos szerződésmódosítások díját az ügyfelekre háríthassák. A párt javasolta, hogy az árfolyamgátat választó adósok 90 napon belüli tartozását a bankok MNB-középárfolyamon váltsák majd forintra. Így a gyűjtőszámlák nyitóösszege valamivel alacsonyabb lehetne, de a kormány ezt az ötletet sem támogatta. Ahogy azt sem, hogy a gyűjtőszámlás ügyekben kedvezményes közjegyzői díjtételt állapítsanak meg, amíg ez nem történik meg, addig ezt a terhet a bankok állják.

Az ellenzéki párt javasolta, hogy azokra is kapjanak árfolyamvédelmet, akik a papírforma szerint 2014 decembere előtt letudják az eredeti szerződés szerint a teljes törlesztést. Itt az indoklás csupán annyi, hogy nincs ok az érintettek hátrányos megkülönböztetésére, de a kormányt ez nem győzte meg.

Az LMP-nek az sem tetszik, hogy a végtörlesztők egyszerre kell visszafizessék a devizatartozást és a gyűjtőszámla adósságot. Szerintük előbbi törlesztése zöld utat kaphatna akkor is, ha a kedvezményes forintszámla egyenlegét nem kellene azzal egy időben lenullázni. A párt egyébként a gyűjtőszámlahitel előtörlesztését is megtisztítaná a banki díjaktól, hiába.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!