Járai ügyészeket küldene a jegybankba
Olyan jogszabálysértések történtek a jegybankban, amelyeket az ügyészségnek kellene vizsgálnia, mondta Járai Zsigmond, a nemzeti bank felügyelőbizottságának elnöke hétfőn. A volt MNB-elnök, az első Orbán-kormány volt pénzügyminisztere a parlament költségvetési bizottságának hétfői ülésén – ahol az MNB tavalyi pénzügyi vesztesége volt a téma –, azt mondta, hogy a függetlenség jegyében a jegybank számos intézkedést hozott, amely nem felel meg a társadalmi felelősségvállalásnak.
A válság időszakában nem lett volna szükség béremelésre, arculatváltásra, gépkocsi-beszerzésre, kommunikációs tanácsadó alkalmazására, sorolta Járai. Hozzátette azt is, hogy a jegybank az fb megállapításait figyelmen kívül hagyta.
Az fb megállapította, hogy az MNB mérlege a számviteli előírásoknak megfelelően készült, ám a vizsgálat során többször korlátokba ütköztek, ezért Járai szerint érdemes lenne a jegybanktörvény módosításával a felügyelőbizottság hatáskörét bővíteni. A jegybank a rá vonatkozó függetlenséget önkényesen értelmezi, például a vezetőik körében a bérek jóval meghaladták az állami szektorra vonatkozó előírásokat és kereskedelmi bankszektorban alkalmazott béreket.
Háború házon belül
A Simor András jegybankelnök és az intézmény elleni, a kormányváltás után indult támadássorozat után gyanítható volt, hogy az exelnök és expénzügyminiszter Járai Zsigmond felügyelőbizottsági elnöknek való kinevezése is része lehet a kormány és a jegybank közötti harcnak. Az fb és a jegybank vezetése közötti viszony tavasszal éleződött ki, amikor a tavalyi évről szóló beszámoló készült. Járai felelőtlen gazdálkodással vádolja az MNB-t, állításait azonban beárnyalja, hogy az ő vezetése alatt még Simortól elvett sokmilliós fizetés járt az elnöknek és az alelnököknek, a jegybanki bérköltségek pedig ettől függetlenül is csökkentek.A jegybank nem nyereségérdekelt szervezet, nem a pénzügyi eredménye mutatja meg a sikeres működést – mondta Simor András, a nemzeti bank elnöke. Míg Járai Zsigmond szerint a tavalyi 41,5 milliárd forintos veszteségben lényeges szerepet játszott a nem megfelelő gazdálkodás, Simor azt emelte ki: 2006 óta drámaian csökkentek a szervezet költségei, hivatalba lépése óta, 2006 és 2010 között a gazdálkodásban 13 milliárd forintot takarítottak meg, annyit, amennyi az MNB tavalyi működési költsége volt. Vagyis a 2006-os költségszinthez képest egy év működési költségeit takarították meg az elmúlt négy évben.
A jegybank tavalyi vesztesége ugyanakkor egyben az állami költségvetés nyeresége is. Így például a jegybank mérlegében a forint erősödése az MNB-nek veszteséget, a gyengülés nyereséget okoz, míg az állami költségvetés esetében ez pont fordítva van, a forint erősödése a büdzsének kedvező – hívta fel a figyelmet Simor.
A jegybankelnök beszélt arról is, hogy 2006 óta csökkentek a kommunikációs költségek is. Míg 2006-ban, Járai Zsigmond elnöksége e célra a mintegy 400 millió forintot költött az MNB, tavaly az ilyen kiadások összege már csak 316 millió forint volt.
Szijjártó Péter javaslatára az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottsága dokumentumokat kér a banktól a szervezet gazdálkodásával kapcsolatban. A testület az arculatváltással és több kommunikációs szerződéssel kapcsolatos dokumentumokat, illetve Braun Róbert kommunikációs tanácsadó szerződését kérte be. Szavazni nem is kellett a javaslatról, mert Simor András jelezte: átadják a kért dokumentumokat. Sajnálatosnak nevezte ugyanakkor, hogy a bizottság nem a lényeggel foglalkozik, mert – mint mondta –, ha azt tette volna, gratulálnia kellett volna a jegybanknak a takarékos gazdálkodáshoz.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
