Nem kérték ki a horvátok Hernádit

A horvát ügyészi hivatal cáfolja a Népszabadságban megjelenteket, miszerint Hernádi Zsolt Mol elnök-vezérigazgató előzetes kiadatását kérték volna. Az ügyészség szóvivője a Bloombergnek eljuttatott írásbeli közlése szerint a lap információja nem megfelelő.

Sem a Mol, sem Hernádi Zsolt nem kapott hivatalos értesítést arról, hogy Horvátország jogsegély keretében hivatalosan is kérte Hernádi Zsolt előzetes kiadatását, reagált korábban Somlyai Dóra a Mol kommunikációs igazgatója is az Indexnek, és a Közigazgatási Minisztérium (KIM) is cáfolta az értesülést. A KIM igazságügyért felelős államtitkársága az Indexet arról tájékoztatta: Horvátország nem terjesztett elő kiadatási kérelmet, ezt az Európai Kiadatási Egyezmény alapján tehetné meg.

A Népszabadság kedd reggeli számában azt írta: a horvátok felajánlották, hogy az általuk később átadandó bizonyítékok és kérdések alapján Magyarországon hallgassák ki gyanúsítottként Hernádit. A lap forrásai szerint nem volt véletlen az időzítés, megvárták, amíg véget ér a magyar soros elnökség, és lezárulnak a horvát uniós csatlakozásról szóló tárgyalások. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium ezzel kapcsolatos kérdésünkre úgy nyilatkozott: erről nincs információjuk, a jogsegély kérelmeket a Legfőbb Ügyészség kezeli. Az ügyészség szóvivője, Horányi Miklós az Index megkeresésére nem tudott válaszolni arra, hogy érkezett-e bármilyen dokumentum, későbbre ígért tájékoztatást.

Zuhan a Mol

A Mol árfolyamát így is megviselték a hírek: négy százalék feletti zuhanással indult a mai kereskedés. Vágó Attila a Concorde Mol-elemzője az Indexnek azt mondta, a történet elérkezett egy olyan pontra, amikor foglalkozni kell vele. Május közepe óta 15 százalékot vesztett értékéből a részvény, önmagágoz képest, és régiós szinten is messze alulteljesít. A mai esés szerinte egyértelműen a Hernádi személyéről szóló hírekhez köthető.

A Mol részvényeinek árfolyama kedden reggel nyitás után négy százalékot meghaladó eséssel kezdett a Budapesti Értéktőzsdén, délelőtt tizenegy óra előtt még a 20 000 forint alatti szinteket is megjárta. A cáfolatok hírére a papír erősödni kezdett, kora délután 20 490 forinton kereskedtek az olajcég részvényeivel.

Pletser Tamás az ING olajszektor elemzője szerint az utóbbi hetekben alapvetően három dolog gyengítette a Molt, egyrészt a szíriai politikai helyzet miatt megnövekedett kitermelési kockázatok, a magyar kormány nyilatkozatai a cég befektetési politikájával kapcsolatban, valamint a horvátországi korrupcióról felröppenő hírek. Pletser szerint ez utóbbiban végül alighanem állami szinten lesz kiegyezés, az ugyanis senkinek nem érdeke, hogy a Mol-Ina kapcsolatot felbontsák.

A Mol helyreigazítási kérelemmel fordul a Népszabadság főszerkesztőjéhez a napilapban kedden megjelent cikk miatt, amely az olajtársaság szerint valótlan állításaival jelentős kárt okozott a cégnek, és ezért a Mol további jogi lépesek lehetőségét is mérlegeli a lappal és a cikk szerzőjével szemben - közölte a társaság késő délután az MTI-vel.

Horvát vádak

Horvát lapok az Ivo Sanader volt miniszterelnök ellen folyó ügyészségi vizsgálat kapcsán az elmúlt hetekben azt állították: Hernádi Zsolt ellen is nyomozás folyik, vesztegetéssel gyanúsítják, mert állítólag tízmillió eurót fizetett Sanadernek, hogy megszerezze a Mol az INA irányítási jogát. A horvát ügyészség korábban nem erősítette meg ezt az információt, csupán azt közölte, hogy az Ivo Sanader elleni korrupciós vizsgálat során két újabb gyanúsított neve merült fel.

A vesztegetési pénzt az egyik horvát lap állítása szerint a Mol két ciprusi offshore cége, a Cerena Holding Limited és a Hungary Oil Product Limited fizette ki a horvát miniszterelnökhöz közel álló Robert Ježić svájci offshore-cégének, a XenoplastShipping AG-nak. Az utalások első, 2,6 millió eurós részletét a lap, illetve az ügyészség szerint 2009. július 17-én, a második, 2,4 millió eurós részletet július 18-án utalták.

Ivo Sanader 2009. szeptember 1-jén mondott le váratlanul a miniszterelnökségről, hivatalosan szeptember 6-ig maradt kormányfő. Sanader lemondását sokan korrupciós ügyekkel hozták összefüggésbe.

A Molnál az Indexnek korábban azt mondták: soha semmilyen kifizetés, vagy arról szóló egyezség nem történt, sem közvetlenül, sem közvetetten, sem az INA privatizációja során, sem azt követően, a horvát politikai élet egyetlen szereplőjével vagy döntéshozójával sem. "Társaságunk határozottan visszautasítja az ezzel összefüggésben tett gyanúsításokat, amelyekkel szemben szigorú jogi eszközökkel fel fog lépni" – közölte a cég.

A terjeszkedés kapuja

Az INA a Molnak annak idején a terjeszkedés kapuját jelentette Bosznia, Montenegró, Koszovó, Albánia és Szerbia felé, ráadásul az Adria-kőolajvezeték alternatív nyersanyagforrás is volt az orosz olajjal szemben. Ehhez jött a horvát vállalat komoly kutatási és kitermelői tevékenysége, amire a Molnak amúgy is régóta fájt a foga. További szinergiát reméltek – az időközben szintén a Molba integrált – TVK olefintermelésének és az INA naftatermelésének összehangolásától is, a finomítás közben képződő nafta ugyanis alapanyagként használható a festék- és gyógyszergyártásban. Emellett a százhalombattai és pozsonyi finomítók termelésével összehangolva az INA két finomítóját a Mol az összes olyan piacát, ahol töltőállomásokkal rendelkezik, el tudja látni kőolajtermékekkel.

Tulajdonrészt a Mol 2003-ban szerzett az INA-ban, a horvát állami vállalatért az OMV-vel szállt ringbe. A tenderen 85 millió dollárral kínált többet, mint az osztrákok, és nagyjából százmillióval többet, mint amennyit a pakett az elemzők szerint ért, így 25 százalék plusz egy részvény nagyságú részesedést szerzett a társaságban. A megállapodás szerint a Mol öt évig nem növelhette a részesedését a cégben, és három évig nem csökkenthette az INA alkalmazottainak létszámát.

Az öt év letelte után, 2008-ban folytatta az integrációt, 2008 októberében 47,15 százalékra növelte a részesedését, így 44,83 százalékával a horvát állam kisebbségbe került. Egy évre rá a magyar vállalat már az operatív irányítást is átvette, 2009 január végén részvényesi megállapodást kötött arról, hogy az INA hatfős igazgatóságába három főt delegálhatnak a magyarok, köztük az elnököt, akinek szavazata egyenlőség esetén dönt. A horvát kormány szintén három főt delegál a testületbe, ugyanakkor vétójoga van. (A vétójog a Mol többségi tulajdonával is megmaradna, ilyenformán a helyzeten érdemben nem változtatna, ha Hernádiéknak sikerülne megszerezniük a többséghez hiányzó pakettet.)

A hiányzó többség

A Mol az utóbbi évben többször is megpróbálta megvenni a többséghez hiányzó részvényeket, ezt a törekvést azonban a horvát belpolitika rendszerint megcsáklyázta. Emlékezetes: amikor a Mol december közepén a nyolcszázalékos közkézhányadot szerette volna megvenni, a 800 910 darab részvényért egyenként 2800 kunát – a tőzsdei árnál 60 százalékkal többet – ajánlott. A bejelentés után elsősorban a horvát nyugdíjalapok vásárolni kezdték az INA-részvényeket, 3200 kunás szintig srófolva az árat.

Március végén vesztegetés gyanújával őrizetbe vették az INA vezérigazgatóját, majd nem sokkal később a horvát tőkepiaci felügyelet tőzsdei manipulációval vádolta meg a hazai olajcéget. A felügyelet szerint a cég a tavaly decemberi nyilvános ajánlattételi felhívással a korábbi ajánlattételi áron akart értékpapírokhoz jutni, miközben titokban igyekezett megszerezni a papírok több mint 50 százalékát.

Április vége óta az INA részvényeivel való kereskedést is felfüggesztették határozatlan időre. A horvát kormány mindezek után jóváhagyta, hogy tárgyalások kezdődjenek a magyar olajcéggel a Mol-INA részvényesi megállapodásról. Bár eddig csak találgatni lehet azzal kapcsolatban, hogy a horvát fél a részvényesi megállapodás mely részeit illetően élne módosításokkal, ez éppen elég ahhoz, hogy a befektetők a részvények körüli kockázatok fokozódására egyre nagyobb hangsúlyt helyezzenek.