Gyöngyi
4 °C
14 °C

Félrehord Matolcsy György csodafegyvere

2011.09.07. 14:20
A hiányt nem sikerült kinőni, és a fogyasztás sem lendült fel az egykulcsos adó hatására. A régi mítoszt a Fidesz tűzőn-vízen át megvalósította, de nem ért vele el mást, mint a gazdagabb középosztályt. Az idén százmilliárdos lyukat kénytelen foltozni a kormány, a jövő évi büdzsében még komolyabb lépésekre lehet szükség.

Kinőjük a hiányt – ez volt a kulcsgondolata a kormány előző időszakát jellemző gazdaságpolitikának. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter elképzelése arra épült, hogy az adók csökkentésével felpörgethető a fogyasztás, ezen keresztül pedig a gazdasági növekedés. A második negyedéves csapnivaló GDP-adat világossá tette, hogy a kitűzött cél, a rövid távú keresletélénkítés terve megdőlt, kérdés, hogy mit nyert és mit vesztett az egykulcsos adóval Magyarország.

Délibábot kergettek

Az egykulcsos adó mítoszát régóta hajszolták a politikusok, annak idején a szabad demokraták is zászlajukra tűzték, a Reformszövetségben Oszkó Péter későbbi pénzügyminiszter is mellette ágált. Forrásaink szerint a Fidesz-vezetés fülébe a jobboldalhoz kötődő nagyvállalkozók ültették el a bogarat, akik úgy vélték, a magyar gazdaság egyik legnagyobb kerékkötője, hogy a nagyokat túl nagy adók terhelik, míg a kisebb vállalkozások körében erős az adóelkerülés aránya. Bár ők eredendően a beruházások növekedését várták az egykulcsos adótól, a fideszes politikusok körében egyre népszerűbbé vált az a gondolat is, hogy a fogyasztás növekedését is hozza. Ha pénzt hagynak az embereknél, elkezdenek vásárolni, ez pedig felpörgeti az egész gazdaságot.

Az egy kulcs hatásai

Az egykulcsos adórendszerekhez kapcsolódóan általában három területen várnak jelentős hatásokat. Az egyik, hogy az alacsonyabb határadókulcsok növelik a munkakínálatot, ami a megnövekedett adóalapban testesül meg. A másik az adóelkerülés, ami szerint az alacsonyabb kulcs kisebb ösztönzést jelent az adóelkerülésre, így a reform hatására javul az adófizetés. A harmadik hatása, hogy egyszerűsíti az adórendszert, és ezáltal csökkennek az adminisztrációs költségek. Az egy kulcs legfőbb hátrányaként szokták említeni, hogy növeli az egyenlőtlenséget.

Matolcsyék az adóreform bevezetésének világos tervével vágtak bele a kormányzásba, a gond ezzel mindössze az volt, hogy a tervezett kulcs a kalkulációk szerint három év alatt mintegy 1600 milliárdos mínuszt hozott volna a költségvetésnek, az pedig nem látszott, ennek a forrását honnan teremthetné elő a kormány.

Ne az emberekkel

Matolcsyék az eredeti elképzelés szerint átmenetileg hagyták volna 6,5 százalékig elszállni a költségvetési hiányt, vagyis komolyabb kiigazítások és kiadáscsökkentés nélkül hajtották volna végig az adóreformot, bízva abban, hogy a felpörgő gazdaság később visszazökkenti a költségvetést a fenntartható pályára.

Nyár közepén nyilvánvalóvá vált, hogy az Európai Unió döntéshozói hallani sem akarnak a hiány elszállásáról, a kibontakozó európai adósságválság mindenkit szigorú költségvetési politikára intett. Csakhogy addigra már nem volt visszaút, az egykulcsos adó a Fidesz ígéreteinek jóformán egyetlen kézzelfogható eleme volt.

Tűzön-vízen át

A kormány tehát nem mondott le az adóreformról, de úgy döntött, betartja a hiányelőírásokat, a kieső bevételt pedig átmeneti forrásokból pótolja, ágazati különadókból, bankadóból, a magán-nyugdíjpénztári járulékbefizetések költségvetésbe csatornázásából. Ekkor a központi gondolat még mindig a hiány kinövése volt, vagyis, hogy egy alkalmi, két-három éves bevételből végrehajtott adóreform felpörgeti a gazdaságot. A szaktárcák ennek rendelték alá az intézkedések jó részét, rögtönzések, utolsó pillanatokban beadott módosító javaslatok, visszamenőleges hatályú törvényalkotás jellemezte a kormányzati munkát, bízva abban, hogy ha megindul a várva várt növekedés, utólag igazolva lesz a sok vargabetű.

Mégis az emberekkel

Az igazi fordulat a Széll Kálmán-tervvel következett, a három évre vetítve mintegy ezermilliárdos megszorítást ígérő csomag tulajdonképpen az unió, az IMF, a befektetők és elemzők aggodalmaira adott válasz volt, és nyílt beismerése annak, hogy az egykulcsos adórendszer végső soron mégiscsak komoly lakossági áldozathozatalt is követel, a hiány gyors kinövésének terve megbukott, a háttérben ekkor már magas rangú fideszes forrásaink is úgy fogalmaztak, a miniszter által vizionált pálya nem vehető komolyan.

 

Chikán irányváltást sürgetett

Az a fajta gazdaságpolitikai hitvallás, amelyet Matolcsy György képvisel és őszintén mondom, nem tudom, kik állnak még mögötte, és ami szerint a belföldi kereslet erősítésével kell építeni a növekedést, ez egy olyan kis, nyitott gazdaság esetén, mint a magyar, szinte tankönyvszerűen megvalósíthatatlan, magyarázta a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere, Chikán Attila. Az Origónak adott interjúban a szakember úgy vélte, a kormánynak irányt kellene váltania. Mellár Tamás, a Századvég Gazdaságkutató volt vezérigazgatója a Magyar Nemzetben írta le: a kormány gazdaságpolitikája megbukott.

Matolcsy terve megvalósíthatatlan, kritizálták ekkor már egyes jobboldalhoz kötődő közgazdászok is az adóreformtól fogyasztásösztönzést remélő politikát. Az egyik legfőbb kritika, hogy a bevezetés rosszul volt kalibrálva, az alacsony jövedelműek nem nyertek semmit, sőt veszítettek. A középrétegek jelentős része el van adósodva, ők a többletjövedelmüket hiteltörlesztésre költik. Az igazán jómódúak pedig, akikhez a legtöbbet juttatta az új adórendszer, tipikusan nem fogyasztásra költik a többletjövedelmet, hanem megtakarítják.

Egy másik kritika szerint kis, nyitott felzárkózó gazdaságban a keresletösztönző gazdaságpolitika nem alkalmas a növekedés megindítására. Ha el is kezd többet fogyasztani a lakosság, annak nagy része úgyis import, ami viszont a külkereskedelmi és a fizetési mérleget rontaná, duzzadna az adósságállomány.

“A terv eleve bukásra volt ítélve, számos tanulmány készült az egykulcsos adó magyarországi bevezetési lehetőségeiről, borítékolható volt, hogy azok az áldozatok, amelyet a társadalomnak ezért cserébe meg kell hoznia, elviszik az egykulcs okozta hasznokat”, mondta az Indexnek egy adószakértő. Az egyetlen pozitív hozadéka esetleg az ország marketingje lett volna a külföldi befektetők szemében, de ilyen szempontból elkésett volt a bevezetés. “Ha tíz évvel ezelőtt, a visegrádi országok közül elsőként vezetünk be egykulcsos adót, annak talán még lett volna értelme”, tette hozzá forrásunk, aki szerint a legkevesebb kárt most akkor okoznák, ha visszahozná a több kulcsot. (Erre egyébként, például a szolidaritási adó bevezetésével, már kormánypárti körökben is felmerültek később gyorsan cáfolt ötletek.)

Nem pörgött fel a gazdaság

Persze a csapnivaló GDP-adatról nemcsak az egykulcsos adórendszer és az alacsony fogyasztás tehet, a magyar gazdaságot húzó export a világgazdaság lassulásával együtt berántotta a kéziféket. A második negyedéves, 1,5 százalékos növekedési adat után a kormány az idei 3 százalékos célt 2 százalékra módosította, és ennyire vitte le a jövő évi célt is. Hogy mennyiben az exportnak és mennyiben a belső fogyasztás alakulásának köszönhető, hogy a magyar növekedés lényegében megállt, egyelőre nem tudni. Az adóbevételek szempontjából nem lényegtelen: ha a fogyasztás esett vissza, annak a forgalmi adókon keresztül jelentős, a költségvetést érintő hatása lehet, míg az export lassulásának inkább áttételes hatásai vannak az egyenlegre.

A minisztérium becslése szerint az idén 100 milliárdos lyukat üt a költségvetésen az alacsonyabb növekedés. A hiányt Matolcsyék négy tételből foltoznák be: felgyorsítják az adó- és vámbeszedéseket, javítják azok hatékonyságát, az adóhatóság idén 40 milliárd forinttal több áfát szed be. Beszerzési stopot rendelnek el az államigazgatás keretében, ettől további 40 milliárdot várnak. Novembertől ötven százalékkal emelik a játékadót, 7 százalékkal a dohánytermékek, öt százalékkal az alkohol jövedéki adóját. A gázolaj jövedéki adója 97 forintról 110 forintra nő. Ez eddig 90 milliárd forintos javulást jelentene, a maradék 10 milliárd forintot osztalékbevételből fedeznék, amit az államosított nyugdíjvagyonban található külföldi részvények után kapnának. Továbbra is sötét lyuk viszont a 2012-es büdzsé, amiben akár 1000 milliárdos lyuk is lehet, miután az államosított magánnyugdíjpénztári pénzek már nem segítenek.

Hogy egykulcsos adórendszer nélkül hogyan alakult volna a magyar GDP-adat és a költségvetés, azt nem lehet megmondani, annyi biztos, a fogyasztás felpörgetéséért tett áldozatok jórészt hiábavalóak voltak.

Erősebb középosztály

“Ha mérleget akarunk vonni egy év után, hogy mit hozott a Matolcsy-féle egykulcsos adórendszerre épített gazdaságpolitika, akkor azt lehet mondani, hogy egyrészt az alacsony jövedelműektől csoportosított át jövedelmet a magasabb keresetűekhez, másrészt a jogbiztonságot megingató visszamenőleges hatályú törvényalkotás, az ágazati különadók és a nyugdíj-államosítás csökkentette a befektetők magyar államba vetett bizalmát, így a hosszabb távra tervező beruházásokat. Elindultak ugyanakkor pozitív lépések is, a bürokrácia és az államadósság csökkentése, erősödött a kkv-k támogatása”, mondta egy elemző az Indexnek.

Szerinte az Orbán-kormány nehéz helyzetben vette át a kormányrudat a szocialista kormányoktól, a költségvetés állapota és a világgazdasági helyzet fájdalmas kúrát vetített előre, az egykulcsos adóra épített új gazdaságpolitika azonban hosszabbá és igazságtalanabbá tette a kilábalást.