Milyen megszorításokból választhatnak Orbánék?

2011.09.06. 14:01
Az egykulcsos szja-hoz ragaszkodik a kormány, miközben a jövő évi hiánycélt is tartani akarja. Csökkenhet az adójóváírás, elhalaszthatják a tervezett szja-csökkentést, de akár az evát, az ekhót vagy a béren kívüli juttatások rendszerét is eltörölhetik. Persze az is lehet, hogy szigorúbb adóbeszedésekkel javítanák az egyenleget, ez papíron egy darabig segít, aztán lesz, ami lesz. Nem az idei 100-150 milliárdos lyuk az igazi gond, 2012-re ezermilliárdot kéne megfogni.

A kisebb gazdasági növekedés miatt mintegy 100-150 milliárdos lyuk keletkezik az idei költségvetésen. Az elcsúszás elsődleges oka a kisebb fogyasztás és a vártnál alacsonyabb infláció, ami miatt az áfabevételekben van a tervezetthez képest a legnagyobb elmaradás. Az első félévben a tervekhez képest nagyjából százmilliárd forint mínusz gyűlt össze az áfában, a tavalyihoz képest alig nőttek a társaságiadó-bevételek, illetve stagnál az eva-bevétel is.

A kiesést Orbán Viktor egy korábbi nyilatkozata szerint a kormány az alkohol, a cigaretta és a szerencsejátékok jövedéki adóemelésével tüntetné el. Mint azt a dohánytermékek jövedéki adóemelése kapcsán megírtuk, az idei kiesést ezekkel a lépésekkel aligha tudja behozni a kormány: az adótörvények kihirdetésük után 45 nappal léphetnek hatályba, a parlament pedig szeptember 12-én ül össze először. Ha a kormány az első ülésnapig be is terjeszt egy új adóemelési javaslatot, annak szokásos átfutási ideje bő egy hónap, így a reálisan október végén kihirdethető emelés december közepén léphetne hatályba.

Ebből adódhat, hogy a kormány gyorsabb megoldáson gondolkozik, elvileg – a házszabálytól való eltérés esetén, amit a képviselők 4/5-önének kéne támogatnia – akár az első ülésnapon, érdemi vita nélkül is dönthetnek az adóemelésről. Ebben az esetben sem lehet azzal számolni, hogy a 45 napos szabály miatt október vége előtt hatályba lép a törvény, tehát a legoptimistább forgatókönyv szerint sem lesz két hónapnál több idő az extrabevételek realizására, ami a nyár elején tervezett, de megfúrt, akkor még csak a dohánytermékek jövedéki adóemelésnél nagyobb mértékű lépést sejtet.

Egy névtelenséget kérő elemző szerint az idei eltérés a költségvetés bevételi oldalán a júliusban módosított költségvetési pályához képest akár 150 milliárd forint is lehet, amit a szintén júliusban zárolt 90 milliárd forintos általános tartalék feláldozásával részben be lehetne foltozni, így a többletintézkedésekkel lényegesen kevesebb pénzt kellene behajtani.

Az elemző harmadik lehetőségként még több nyugdíjpénz beáldozását említette. A költségvetés az átadott pénztári vagyonból 529 milliárd forintot mindenképpen elkölt (az szja-változások fedezeteként), viszont az egyenleget a teljes nyugdíjvagyon javítja, amiből az eredeti tervek szerint két százalékos többlet adódott volna. Az Európai Bíróságon elveszített áfaper miatt azonban szinte biztos, hogy nem lesz ekkora többlet, amit még tovább csökkenhet, ha a kormány az idei hiánypótlást is ebből a forrásból, a többletet csökkentve oldaná meg.

2012-es intézkedések

Ennél is érdekesebb, hogy mi várható jövőre, amikor a kabinet egy az idei akár tízszeresére rúgó, ezer milliárd forintot közelítő költségvetési lyukat kellene befoltozzon. Bár idén már két hullámban érkeztek hírek a jövő évre tervezett szigorról (Széll Kálmán-terv, konvergenciaprogam), a kiigazítási igény a nagyon kedvezőtlen növekedési kilátásaink miatt most mégis megugrott, ráadásul a már bejelentett tervek időarányos megvalósítása sem áll túlságosan jól.

 

A Széll-terv jövőre 550 milliárdos kiigazítást irányzott elő, amit a konvergenciaprogram sok más mellett a közszféra illetmény- és bérbefagyasztásával, valamint a költségvetési szervek dologi kiadásainak befagyasztásával fejelte meg, ami durván 150 milliárdos többletmegtakarítást eredményezhet. Költségvetési elemzők szerint azonban a hiánycél tartásához ennél a durván 700 milliárdnál is többet kellene megfogni (vagy kellene beszedni) ahhoz, hogy tartható legyen a kormány vállalása, a 2,5 százalékos jövő évi hiánycél.

A romló kilátások miatt a kiigazítási igény számításai szerint 250-300 milliárd forinttal nagyobb lett, persze minden a növekedés függvénye lesz. Két százalék körüli növekedés mellett kieső adóbevételekre lehet számítani, kevesebb áfára, társasági adóra, jövedelemadóra és járulékbevételre. A növekedési kilátások a nemzetközi szinten is romlottak, illetve a kormány adóintézkedései sem hozták a várt eredményeket, ezek együttesen pedig újabb kiigazítást indokolnak.

Mihez nyúlhat a kormány?

Angyal József adószakértő segítségével próbáltuk számszerűsíteni a lehetséges adóintézkedések költségvetési hatását. Az ezermilliárdos nagyságrendű lukkal ő is egyetért, ráadásul figyelmeztet, ez csak akkor nem nagyobb, ha jövőre legalább két százalékkal nő majd a GDP.

Számításai szerint az egykulcsos szja-rendszer alapból 550 milliárdos rést üt, amit vagy százmilliárd forinttal megfejel hogy sokan csak a jövő évi adóbevallásukban érvényesítik az idei jövedelmük után járó családi adókedvezményt és az adójóváírást. A félszuperbruttó 1,27-es szorzójának a megfelezése, ezzel az effektív szja-kulcs 20,32 százalékról 18,16 százalékra csökkentése durván 200 milliárdos bevételkiesést okozna, az alacsonyabb hiánycél pedig további bő 100 milliárdos spórlást követel.

Az étlap

1. Mivel a kormányzati illetékesek többször is utaltak arra, hogy kitartanak az egykulcsos rendszer és a hiánycél csökkentése mellett, a fentiekből csak a félszuperbruttó felezésének elhalasztása jöhet szóba. Ezzel ugyan nem lenne több bevétele a költségvetésnek, de a kiigazítási igény csökkenne.

2. A kormány hozzányúlhat az adójóváíráshoz is. Idén év elejétől az adójóváírás felső értéke 12 100 forintra csökkent, ezt havi bruttó 180 ezres bruttó fizetésig lehet maradéktalanul igénybe venni, a kedvezmény pedig 230 ezres átlag havi bruttónál teljesen megszűnik. Ha a kormány egy lépésben búcsut intene az adókedvezménynek, az 400 milliárddal javítana a költségvetési egyenlegen, viszont mindenki, aki 180 ezer forint alatt keres, 12 100 forinttal kevesebbet vinne haza. A kormány persze idei mintára kérheti a vállalkozásoktól a bérkompenzációt, de egy vállalkozásnak a kiesés kompenzálása nagyjából 24 ezer forintjába kerülne. A konvergenciaprogram egyébként úgy fogalmazott: 2012-től az adójóváírás átalakítása körülbelül 180 milliárd forintos, míg 2013-ban 230 milliárd forintos költségvetési megtakarítást jelent, tehát a kedvezményt nem számolják fel teljesen, de elképzelhető, hogy csökkentik az összegét vagy a jogosultság határát.

3. Durván 100 milliárd forintot lehetne megspórolni az egyszerűsített vállalkozói adó kivezetésével és az ekho megszűntetésével. Ezek korábban többször is felmerültek, ráadásul idén például az eva befizetések sem teljesültek felül, szemben a korábbi évekkel, tehát egyértelműen csökkent az adónem népszerűsége.

4. Százmilliárdokat lehetne megtakarítani a béren kívüli juttatások eltörlésével is. Ezt a hatást nem számszerűsített a szakértő, csak emlékeztetett, hogy az ilyen kedvezmények után nem kell munkavállalói és munkáltatói járulékot fizetni, csak a személyi jövedelemadót kell befizetni.

5. A kormányfő nemrég az adóbehajtások szigorítására utalt. Ezzel kapcsolatban a nemzetgazdasági miniszter nemrég utalt is arra, hogy számítások szerint 600 milliárd forintra rúgó áfát nem fizetünk be. A kormány a behajtás szigorítását meghirdetve a költségvetési tervezetbe beépíthet egy több száz milliárdos többletbevételt ebből a forrásból, a szakértő szerint azonban ezzel csupán "légvárat" állítanának be a költségvetésbe.



  • Hírek
  • Bankszámla