Mi lesz most a forinttal?

Nemzetközi és hazai folyamatok együttes hatásaként gyengült a forint két és fél éves mélypontra az euróval szemben. A keddi mélypontról csak rövid ideig tudott visszakapaszkodni az árfolyam szerda kora reggel, azonban a hangulat borúsabbra fordulásával a forint ismét a 300-as szint felé vette az irányt és sokáig ekörül, illetve a 300-as szint felett ingadozott az árfolyam. A javuló nemzetközi részvénypiaci hangulat, illetve a kedvező amerikai foglalkoztatási adat megint a reggeli szintek közelébe húzta vissza a forintot, fél négykor egy euró "már csak" 298,5 forintba kerütl. Ezzel párhuzamosan a svájci frank a 245-ös szintről 243-ig korrigált vissza, a dollár pedig 224 forintra.

Utoljára 2009 áprilisában volt 300 forint felett az euró. Áprilisban már kisebb erősödés kezdődött, de márciusban  – a válság egyébként mindenhol mélypontokat hozó második tőzsdei hullámával párhuzamosan – bőven akadtak olyan napok, amikor 310 forint feletti árfolyamot rögzítettek.

Így lettünk rossz fiúk

A forint eddigi viszonylagos stabilitása három dolognak volt köszönhető – mondja az Equilor devizaszakértője, Szántó András. Az egyik legfontosabb, hogy a befektetők elhitték, hogy csökkentjük az államadósságot. De egyre inkább látható lett, hogy ezt nem spórolással, hanem a tartalékok felélésével érjük el.

A másik fontos ok, hogy a világon szinte egyedülállóan pozitív reálkamatot fizettünk, tehát az inflációnál magasabb volt az állampapírpiacok hozama, ezzel a forint viszonylagos stabilitása fenntartható volt. Most azonban mindenki kamatemelést vár, egy ilyen időszakban pedig senki nem vesz állampapírt, emiatt a forintkereslet is visszaesett.

A harmadik  tényező, hogy az MNB odaállt a végtörlesztés mögé, amivel elkerülhető, hogy a bankok a végtörlesztésekhez szükséges devizamennyiséget a piacon forintért cserébe vásárolják meg, ezzel jelentős forintgyengülést okozva. Az ezzel kapcsolatos korábbi várakozás az volt, hogy így elkerülhető a gyengülés, egyelőre azonban úgy fest, hogy ez illúzió volt, az árfolyamba ugyanis beépült a végtörlesztés várható negatív hatása.

Az elemző szerint most akár 310 forintos szintig is elszaladhat az euró ára. A rövidtávú folyamatok nehezen jósolhatók, valamelyik alapkezelőnél ugyanis bármikor elpattanhat a cérna, és kiszórhat 15-20 milliárdnyi állampapírt, vagy egy spekuláns belép a piacra forintgyengülésre játszva.

Ami viszont bíztató, hogy a hiány tartása mellett a kormány elkötelezett, reálisan pedig senki nem várja Magyarország csődjét, ezek a hatások a további gyengülés esélyét csökkentik. Szántó szerint ráadásul biztosan lesz egy kamatemelés, ami visszafordítja a gyengülést, így nagy összeomlásra a mostani kedvezőtlen folyamatok ellenére sem kell számítani. Bár az igaz, hogy hosszú távon sok a probléma, de ha egy elég magas kamatszintet elérünk, és marad a pozitív reálhozam, illetve a csődkockázat valós esélye is minimális marad, akkor ismét beléphetnek a piacra a forintvásárlók. (A csődkockázatunk éppen ma döntött kétéves rekordot, és ezzel bekerültünk a világ tíz legkockázatosabb országa közé, ez azonban valójában nem feltétlen jelenti, hogy reálisan összeomlással számolnak a befektetők. Ezzel szinte csak Görögország esetében kalkulálnak)

Növekedés nélkül a forint is bajban van

A piacon egyre inkább várt kamatemelés másik oldalról azonban gondot okozhat. Ennek hatásaként a hitelkereslet tovább szűkülne, ami az egyébként is visszafogott hitelkínálat kedvezőtlen, növekedést lassító hatását erősítené fel. A hitelkínálat visszaesése a végtörlesztés egyik kedvezőtlen következménye, a gazdaság ugyanis egyszerűen nem fog elég muníciót kapni a hitelezéstől visszavonuló bankoktól.

Emellett a kormány adóintézkedései sem támogatják a növekedést, a masszív adóemelésekből megvalósuló államháztartási hiánycélok elérésének árát tehát szintén a kisebb gazdasági növekedéssel fizethetjük meg.

Ahogy a kamatemelés forinterősítő hatásának az árát is, hiszen, ha drágul a hitel, akkor a hitelek iránti érdeklődés is csökken. Ez azért sem jelent sok jót, mert a legtöbb elemző a kormány jövő évi, 1,5 százalékos gazdasági növekedési prognózisát eleve túl optimistának tartja.

A Pénzügykutató szerint idén 1,5 százalékos, jövőre csak 1 százalékos bővülés várható, de a jelentős külső és belső kockázatok miatt a recesszió sem elképzelhetetlen. A GKI szerint búcsút inthetünk a növekedésnek mert egyszázalékos visszaesés jöhet. Korábban a Századvég Gazdaságkutató 1,1 százalékra rontotta a növekedési kilátásokat. A JP Morgannál a magyar gazdaságban az eddig várt 1,3 százaléknál 0,8 százalékponttal alacsonyabb, mindössze 0,5 százalékos növekedéssel számolnak 2012 egészére. A ház londoni elemzői szerint 2012-ben Magyarországon lesz a leggyengébb a gazdasági növekedés a közép-kelet-európai országcsoportban.

Megint az IMF kell?

A portfolio.hu szerint az aggodalmakat fokozza, hogy 2012-ben a magyar állam mintegy 180 milliárd forintnyi megyei önkormányzati adósságot vesz át és szeretne újratárgyalni.

Szintén negatívan hat az árfolyamra, hogy nem lehet kizárni az ország adósbesorolásának újabb leminősítését, ami már a bóvli, befektetésre nem ajánlott kategóriába tolná a hazai eszközöket – a Fitch ugyanakkor éppen ma jelezte, hogy nem várható leminősítés.

Ráadásul, ahogy a nyáron, amikor a nemzetközi helyzet fokozódott, most is egyre inkább előtérbe kerül, hogy nekünk nincs IMF készenléti hitelkeretünk, tavaly nyáron ugyanis a kormány elzavarta a Valutaalap képviselőit. Ha a nemzetközi hangulat a mostaninál is rosszabbra fordul, esetleg pánikszerű folyamatok indulnak be, akkor szükségünk lehet egy újabb védőhálóra. E téren azonban a kormány politikai megfontolásokból feltehetően csak az utolsó pillanatban lépne – ezt pedig a piac is látja, azaz nem adnak sok esélyt arra, hogy az IMF-háló újra megjelenjen Magyarország mögött.

A végtörlesztés is ludas

A végtörlesztés nem csak a hitelcsapokat zárhatja el, de közvetlenül is gyengíti a forintot, ha a bankközi devizapiacon keresztül tömeges forinteladások kezdődnének. A folyamat, legalábbis tömeges méretben eddig nem indult be, ráadásul - mint fentebb utaltunk rá - a Magyar Nemzeti Bank korábban már jelezte: devizatartalékai terhére kisegíti a bankokat a szükséges források előteremtésében, a bankok tehát el tudják kerülni azt, hogy a végtörlesztéshez szükséges devizát a piacokon vegyék forintért, ezzel jelentős árfolyamgyengülést generálva.

Az MNB belépésével úgy tűnt, hogy a forintgyengülés elkerülhető lesz, a bizonytalanságot most mégis az okozhatja, hogy nem lehet tudni, pontosan hányan döntenek a végtörlesztés mellett, így azt sem lehet tudni, hogy mire lesz elég az MNB bankoknak megnyitott kerete. (Az utóbbi hetekben forint már a feltörekvő devizáktól elszakadva,azokat meghaladó mértékben gyengül.)

Pánikban mennénk 320-ig

A Concorde elemzője, Móró Tamás szerint egy normális világban a forint nem kellene tovább gyengüljön, de erre most mégis minden esély megvan. A fentiekkel és több más elemzővel ellentétben szerinte az MNB kamatemeléssel csak egy pánikhelyzetben avatkozna be, valahol a 2009 márciusában beállított történelmi mélypont közelében, 315-320 forintos euróárfolyam környékén.

A vezető elemző szerint a jegybank a pénzpiaci beavatkozástól, az úgynevezett intervenciótól (ebben az esetben forintvásárlástól) még jó darabig tartózkodni fog, mert devizatartalékai egy részét a végtörlesztés emészti fel, a maradékkal azonban (ez valahol 30-32 milliárd euró környékén lesz) óvatosan fog gazdálkodni.

Móró szerint az elmúlt egy hónap 10 százalékos forintgyengülésében 6-7 százalékos súllyal a nemzetközi folyamatok játszanak szerepet, a befektetők ugyanis ebben az időszakban minden feltörekvő piaci devizából vonták ki a forrásaikat. Az utóbbi napok 2-3 százalékos gyengülése hazai hatásokkal magyarázható, Móró a végtörlesztés mellett az önkormányzatok adósság-átütemezésének kedvezőtlen hatását emelte ki.

Az elemző pár napos távlatban nem számít jelentősebb gyengülésre, de egy-két hónapos előretekintésben 305-310 is lehet az árfolyam, de külső okok, például egy európai bankpánik ennél gyengébb forintot is hozhat.