A kamionsofőr drágábban gyógyul?

Nem okoz fennakadást a kötelező biztosítások tarifáinak október 30-i meghirdetésében, hogy a baleseti adó akkor még nem lesz hatályos, mondta Gilyén Ágnes, a Magyar Biztosítók Szövetségének szóvivője az Indexnek. Ha a parlament novemberig nem fogadja el a 30 százalékos baleseti adót is tartalmazó törvényt, a biztosítók az adó nélküli kgfb-díjakat hirdetik meg október végén, az adót pedig később, külön csekken szedik be az autósoktól.

Gilyén elmondta: az adót a biztosítási díjtól elkülönülve kell kezelniük a biztosítóknak. Vagyis az adó nem a biztosítás árába épül be, így nem jelent problémát, ha az adótörvény csak a díjak meghirdetése után lép hatályba.

Korábban egyes alkuszcégek úgy vélték, a biztosítók már az október végén közzétett díjaikba kénytelenek lesznek beépíteni a – még életbe sem lépett – adót, így átlagosan öt-hétezer forinttal nőnek az árak már a kampányidőszakban. Volt olyan ötlet is, hogy kiveszik az adótörvény-csomagból a baleseti adót, és azt képviselői önálló indítványként benyújtva, gyorsított eljárásban végigfuttatják a parlamenten még októberben, de úgy tűnik, ezt elvetették.

A baleseti adó ötletét a múlt pénteken benyújtott adótörvény-módosítás tartalmazza. Eszerint az adót minden autósnak fizetnie kellene, mértéke a kötelező biztosítások 30 százaléka. Előzetes kalkulációk szerint 27 milliárd forint bevételt vár tőle a kormányzat, egyes becslések szerint azonban ennél néhány milliárddal több is befolyhat belőle az egészségügyi kasszába.

A törvényjavaslat hivatalos indoklása szerint a baleseti adó „abból a felismerésből indul ki, hogy a gépjárműhasználat nagyobb baleseti kockázatot hordoz, ez pedig fokozott terhelést jelent az egészségügyi ellátórendszer számára.”

Már most is fizetnek

Hogy „az autóvezetés baleseti kockázatot hordoz", nem jelentős felismerés, tulajdonképpen maga a kötelező biztosítási rendszer is erre épül, és már most is tartalmaz az egészségügyet kompenzáló elemet. A biztosítók idén 4,7 milliárd forintnyi átalányt fizettek az OEP-nek a balesetben megsérültek egészségügyi költségeire, jövőre ugyanekkora összeget irányoz elő a költségvetés.

Hogy ez arányos-e, vagy nem, nem tudni, annyi mindenesetre biztos, hogy az egészségpénztár eddig nem hajlott arra – a biztosítók által évek óta szorgalmazott – javaslatra, amely átalány helyett tételes elszámolást sürgetett. Vagyis vagy nincs kimutatás arról, hogy pontosan mekkora többletterhet rónak az egészségügyre a balesetet okozó autósok, vagy ha van, az nem mutat nagyságrendekkel többet, mint amit jelenleg is fizetnek.

Baleseti adó várható átlagos mértéke (forrás: biztositas.hu)
Gépjármű kategóriák	Adó éves mértéke (Ft)
Személygépkocsik	7200
Szgk utánfutó, lakókocsi	630
Segédmotoros kerékpár	960
Motorkerékpár	2790
Kishaszongépjármű 2 t alatt	14 700
Tehergépkocsik 2-6 t	30 000
Tehergépkocsik > 6 t	36 900
Autóbuszok	45 000
Vontató	84 000
Pótkocsi	1110
Motorkerékpár-utánfutó	630
Mezőgazdasági vontató	3600
Lassú jármű (mezőgazdasági)	2940
Munkagép (mezőgazdasági)	2940

Többet fizetne a kamionsofőr

Az adó a jelenlegi tervezet szerint aránytalan, és komoly versenyképességi gondokat okozhat a nemzetközi fuvarozóknak – mondta kérdésünkre Karmos Gábor, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének főtitkára, aki szerint önmagában nem az adóval van a baj, hanem annak formájával. Úgy vélte, ha a kormány indoklását vesszük alapul, akkor érthetetlen, miért százalékos és nem fix összegű az adó.

A jelenlegi javaslat szerint egy haszongépjármű sofőrjének jóval többet kellene fizetnie, mint például egy motorosnak, holott a személyi sérülések száma alapján ez nem indokolt. Ezt igazolják a statisztikai adatok is: idén az első félévben 655 olyan személysérüléssel járó baleset volt, amit segédmotoros vagy motoros okozott, és 586 olyan, amit teherautós (igaz, a forgalomban lévő motorok száma is magasabb, de elsősorban a több százezer segédmotor miatt, nagymotorból nagyjából 125 ezer van forgalomban).

A 375 ezer magyarországi tehergépjármű kötelező biztosítási díjára január 1-től rárakodó adó a kis és nagyvállalkozásokat egyaránt érintené. Egy 15 autóval rendelkező kisebb budapesti pékség biztosítási díja 300-400 ezer forint, míg egy 100 járművel rendelkező kamionflottáé 10 millió forint lenne évente.

Enyhébb aránytalanság?

Ezt az aránytalanságot enyhíthetné bizonyos mértékben az a benyújtani tervezett törvénymódosító javaslat, amely maximálná a baleseti adó felső határát – tudta meg a Biztositás.hu. A maximálás nélkül 20-120 ezer forinttal növekvő tehergépjármű kötelező biztosítási díjak számos – már eddig is nehéz helyzetben lévő – vállalkozásnak okoznának újabb költségnövekedést.

„Amennyiben a parlament a jelenlegi tervezetet módosítva 30 ezer forintban állapítaná meg a baleseti adó felső határát, akkor az adóból remélt 27 milliárdos bevétel mindössze 2 milliárd forinttal csökkenne" – véli a biztosítási szakportál. A fuvarozók szervezete emellett szükségesnek tartja, hogy az adó a biztosítási díjaktól elkülönítve, külön soron jelenjen meg, a biztosítók ne érvényesíthessék az autósokon a járulékos költségeiket, mondta Karmos Gábor.

Márpedig ilyen költség lesz bőven, Gilyén Ágnes a MABISZ szóvivője az Indexnek elmondta: a biztosítókra háruló új szerep – február 15-én már fizetniük kell a havi- és éves díjat választó ügyfeleik után – számos adminisztratív és fejlesztési többletterhet ró a cégekre. Ez ágazati szinten százmilliárdos nagyságrendet is jelenthet.

Hatékonyabb, mint a NAV

Akármi is persze az új adónem hivatalos indoka, tény: a lassuló világgazdaság és az idén egykulcsos szja által a költségvetésen ütött ezermilliárdos lyuk betöméséhez jelentős megszorításokra van szükség, a baleseti adó pedig a bevételszerzés hatékony formája.

Egyrészt, mert az autóval közlekedők rugalmassága viszonylag kicsi, a sofőrök többsége várhatóan nem ad túl az autóján csak azért, mert évente ötezer forinttal többet kell fizetnie. Másrészt a biztosítótársaságok behajtási képessége és ösztönzöttsége is magas. A törvényjavaslat szerint a beszedés kockázata a biztosító felelőssége, „az adót akkor is köteles megfizetni, ha annak beszedését elmulasztotta." A javaslat azt is rögzíti, hogy ha „a biztosított a biztosítási díj és a baleseti adó együttes összegénél kevesebbet, de a baleseti adó esedékes összegénél többet fizet, akkor úgy kell tekinteni, hogy az adót fizette meg".

A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a rendelkezés a mögöttes felelősséget viselő biztosítók védelmét is szolgálja, mert „ez esetben – a biztosítási díj kiegyenlítésének elmaradása okán – a biztosítási jogviszonyt a vonatkozó biztosítási jogszabályok alapján egyoldalúan felmondhatják.”

Nagyobb verseny jöhet

Az új adó mindenesetre még durvább árversenyre sarkallhatja a biztosítókat. A Kotelezo.hu közelmúltban végzett felmérése szerint egy év alatt jelentősen nőtt az autósok árérzékenysége: ma már 74 százalékuk lenne hajlandó évi ötezer forint alatti megtakarításért is új kötelezőt kötni. Ha az adót ebben a formában vezetik be, a Netrisk.hu szakértői szerint annak is érdemes váltani, aki csak néhány ezer forintot spórol, hiszen a megtakarítási lehetőség majdnem egyharmadával megemelkedik. Az idei kampány az adó hatása nélkül a Netrisk várakozási alapján 5-7 százalékos további csökkenést hozhat az átlagdíjban.

Rácz István a Biztositás.hu ügyvezetője az Indexnek elmondta: évekre eldőlhet a november 1-vel induló kampányban, melyik biztosító hány kötelező biztosítási ügyfelet kezel majd a jövőben. A piac újrafelosztására az idén mélypontjukat elérő kötelező díjak és az adó miatti várható rendkívüli ügyfélérdeklődés miatt kerülhet sor. Mivel az autósok által most kiválasztandü – várhatóan a lehető legalacsonyabb – kötelező biztosítási díjaknál a jövőben már nem fognak tudni olcsóbbat adni a biztosítók, az autósok hosszú időre annál a biztosítónál köthetnek ki, amelyet most választanak maguknak.