A kisboltok halála lesz a dohányállamosítás

Egy november végén napvilágra került, de a parlamentnek még mindig be nem nyújtott fideszes tervezet értelmében állami kézbe kerülne a dohánykereskedelem. A változással a kisebb dohányárugyártók talán jobb helyzetbe kerülhetnek, de a kisebb kereskedelmi egységekre végzetes csapást mérhet az intézkedés – írja a Napi Gazdaság.

A javaslat a nagyjából 400-500 milliárd forint forgalmú kiskereskedelmet egy államilag erősebben felügyelt szakbolthálózatba emelné át, elvéve a termékforgalmazás szabadságát egyebek közt a nemzetközi hálózatoktól. A cigarettaforgalmazás jelentős részét a multik tartják a kezükben – mondta a javaslattal kapcsolatban néhány nappal ezelőtti tájékoztatóján Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője –, ám ha sikerül átalakítani a piacot, akkor magyar családok jutnak majd munkalehetőséghez. Emellett a szakbolthálózatokat szigorúbban lehetne felügyelni (ma a 18 éven aluliak könnyedén jutnak hozzá a termékhez, minden tiltás ellenére).

Nagyon kevés eladóhely lenne

A november végén kiszivárgott, egyéni képviselői tervezetként ismert javaslat azért meglepő, mert a cigarettaforgalmazás évtizedek óta liberalizált, a piacon jól kordában tartott verseny zajlik, és az évekkel ezelőtt még 25 százalék fölötti szintre becsült feketekereskedelmet ma 6 százalékra szorították le.

Nagyjából 40 ezer eladóhelyen lehet ma cigarettához jutni, beleértve a vendéglátó-ipari egységeket, a szórakozóhelyeket és a kiskereskedelmi hálózatot – ez utóbbira jut az összes eladóhely mintegy fele. Ha a piacot a tervezet szerint alakítják át, akkor kevesebb mint 6000 eladóhely lenne országszerte. A településszerkezeti adottságok és a lakossági adatok szerint lenne olyan nagyobb falu, ahol csak egyetlen helyen lehetne dohányárut vásárolni, de Budapesten is kevesebb, mint 900 árusítóhely maradna.

A kisebb gyártóknak kedvezne a kormány

Ma a kiskereskedelemben lehet csak versenyezniük a gyártóknak, csak a kiskereskedelmi eladóhelyen lehet helyi reklámokat kihelyezni (roppant szűk keretek között), ami kizárólag a márkaválasztásban segít dönteni, a fogyasztást nem népszerűsítheti. Ezen a terepen jellemzően a tőkeerős gyártók vannak előnyben, a kisebb cégek kevésbé versenyképesek velük szemben.

Az eladóhelyeknél a márkakizárólagosság, egy-egy molinó kihelyezése és a megfelelő márkaválaszték készleten tartása jelentős bevételt hoz a vendéglátósnak vagy a kereskedőnek, évi 1-3 millió forintot is, lényegében polcpénz gyanánt. Az új elképzelés a kisebbeket hozná előnybe a szűkített értékesítési pontokkal, illetve a reklámozás szabályainak szigorításával.

Akik pórul járhatnak

A kisebb gyártók esetleges helyzetbe hozása önmagában nem lenne probléma, ám a javaslat versenypiaci hatása nem egyszerűen a gyártók küzdelmének kiegyenlítését jelentené, amint erre az ÁNTSZ is felhívta a figyelmet.

A forgalmazásban érdekelt családok vagy munkavállalók száma csökkenne: a gyártók szerint nagyjából 1000-1500 embert kell elbocsátani (csak gyártói szinten) a piac átalakulásával. Ezenfelül a cigarettaforgalmazás szűkítésével kisebb kereskedelmi egységek rogyhatnak meg, miután ezeknél nemcsak a forgalmazásból származó készpénz esik ki, hanem a cigarettavásárlási lehetőség adta vonzerő is.

A kisebbeknél néhány millió forint kiesés a véget jelentené, különösen úgy, hogy a gyártóktól sem számíthatnak az éves 1-3 milliós polcpénzre. Ám az ÁNTSZ sokkal inkább amiatt aggódik, hogy a kényelmi terméknek számító cigaretta beszerzési csatornája megváltozik.

Egyrészt a fogyasztókat tudatosabb beszerzésre ösztönzi, hogy ne kelljen naponta útra kelni a termékért, egy doboz helyett egy kartont (szakmai nyelven csíkot, 10 darabot egyszerre) vesznek, ami rövid távon erősítheti a fogyasztást. Másrészt viszont vannak olyan fogyasztók, akik képtelenek egyszerre kiadni 4-5 ezer forintot egy nagyobb adagért és/vagy utánajárni sem szeretnének, így az illegális, mind pénzügyileg, mind egészségügyileg ellenőrizetlen csatornák felé terelődhet a beszerzés.