2000 milliárd forintot bukhatunk

Magyarországnak az Európai Unió 2007-2013-as költségvetési időszakában összesen 8,3 milliárd eurónyi támogatást ítéltek meg a kohéziós alapból; a mostani 310-es árfolyamon ez 2573 milliárd forintnak felel meg. A jövő évtől ennek az alapnak a kifizetéseit függesztheti fel Brüsszel, ha folytatódik hazánk ellen a túlzottdeficit-eljárás, részletek erről itt >>

A pénzt a fejlesztési terv két úgynevezett operatív programjában használná fel hazánk. Az egyik a Közlekedési operatív program (Közop), míg a másik a Környezet és energia operatív program (Keop). Mindkét operatív programban vannak a kohéziós alapból érkező támogatások mellett úgynevezett ERFA-támogatások is, de meglehetősen csekély arányban.

A Közop támogatási keretének nagyjából 75 százalékát kohéziós alapos pénzek teszik ki, míg a KEOP-ban körülbelül 90 százalék ez az arány. Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy a közlekedési fejlesztésekre 3,8 milliárd euró (mostani árfolyamon 1178 milliárd forint) a kohéziós alapból megítélt támogatás, míg környezeti és energetikai projektekre 4,5 milliárd euró (1395 milliárd forint) – mondta kérdésünkre Essősy Zsombor. A MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója emellett emlékeztetett arra, hogy hazánk ellen 2004 óta folyik túlzottdeficit-eljárás, így Brüsszelnek már korábban lehetősége lett volna, hogy a támogatás felfüggesztésével szankcionálja a költségvetési fegyelmezetlenséget (igaz az is, hogy olyan még nem volt, amikor néhány nappal az év vége előtt átírt költségvetésnél 220 milliárddal nagyobb lett a tényleges hiány).

A pénz egy részét már elköltöttük, a kifizetések aránya azonban nem túl magas. A közopos keretből eddig nagyjából 1,8 milliárd eurót (árfolyamtól függően 530-560 milliárd forintot) fizettek ki, mondta Essősy. A Keop-beruházásoknál ennél is kevesebbet a kifizetett pénzmennyiség: nagyjából 10 százalékot, összesen 140 milliárd forintot költöttek el belőle ténylegesen. Mivel a kifizetésekben az ERFA- és a kohéziós alap forrásai együtt szerepelnek, összességében úgy lehet számolni, hogy 6,5-7 milliárd forint közötti összeg, vagyis – bár az árfolyamingadozás miatt nehéz pontosan átváltani – megközelítőleg 2000 milliárd forintot bukhat el átmenetileg Magyarország.

Arra a kérdésre, hogy mennyi ideig húzódhat el a kifizetés a felfüggesztés miatt, Essősy Zsombor azt mondta: az egyes projekteken belüli szimpla szabálytalansági eljárások miatt is voltak korábban egy-három hónapos felfüggesztések, így egy ilyen súlyú esetben minimum nyolc-tíz hónapra lehet számítani. Az ügy jellegénél fogva azonban simán előfordulhat – miután egy egész év költségvetési folyamatait kell látni – az egy évet meghaladó felfüggesztés is.

Hogy milyen fejlesztések állhatnak le, ha Brüsszel a szigorú szankciót választja? Egyfelől lényegében minden közlekedési nagyberuházás a bicikliutak építésén és a három- vagy többszámjegyű mellékutak felújításán kívül. Így borulhat a négyes metró építése – amely egyébként is több éves csúszásban van –, az elővárosi vasúti közlekedés fejlesztése, az M3-as és az M43-as autópályák továbbépítése az ukrán, illetve román határhoz, a főutak burkolatmegújítása és tengelyterhelésének növelése, a fővárosi és vidéki villamosprogramok (Budapesten az 1-es és 3-as vonal meghosszabbítása, több vidéki nagyvárosban felújítások, Debrecenben az új vonal építése).

Szintén komoly fejlesztési leállását jelentené a Keop-pénzek felfüggesztése is. Ez azzal járna, hogy le kellene állítani valamennyi ivóvíz-, szennyvíz- és hulladékprojektet, valamint az árvízvédelmi és a megújuló energiák hasznosításával kapcsolatos programokat is. Egyetlen projekt, az energiaracionalizálási futhatna tovább, ilyen célú beruházásokra azonban már most nincs pénz.

„A kormány készen áll minden észrevétel és javaslat megvitatására az Európai Bizottsággal a túlzott deficiteljárásról szóló döntéssel kapcsolatban. A kohéziós forrásokat érintő esetleges szankcióról mostanáig semmilyen hivatalos értesítés nem érkezett, így az legfeljebb csupán feltételezésként kezelhető. Ennek megfelelően a szaktárca a megkeresésben említett számításokról és időpontokról sem tud információval szolgálni” – válaszolta kérdésünkre a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.

A fejlesztési tárca közölte: a híradások „egy olyan feltételezett szankcióról szólnak, amelyet a Bizottság eddig még egyetlen esetben, egyetlen tagállammal szemben sem alkalmazott”. Az NFM megemlíti: „az előző kormány idején a hiánycélok és ajánlások sorozatos elmulasztására való tekintettel már megtehette volna” ezt a lépést Brüsszel. A minisztérium kitér ara is: „a kormány elkötelezett a múlt hibáinak kijavítása iránt, ezért tovább halad az államadósság csökkentésének és a költségvetési hiány 3 százalék alatt tartásának útján”.