Limburger: Ellehetetlenül a Malév

A Malév tevékenységének finanszírozása január végétől ellehetetlenül a folyamatosan javuló kereskedelmi eredmények ellenére – jelentette be Limburger Lóránt vezérigazgató a légitársaság igazgatóságának hétfőn tartott ülésén.

A Malév egy közleményben beszámol arról, hogy megállapodás született az ILFC amerikai lízingcéggel, amely továbbra is biztosítja a folyamatos működéshez a repülőgépeket. Az igazgatóság elnöke, Berényi János felkérte a Malév menedzsmentjét, hogy a folyamatos működés érdekében készítse el a következő időszak likviditását bemutató tervét a hét végéig.

Az igazgatóság azzal a kéréssel fordult a tulajdonoshoz, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt a helyzet megoldása érdekében. A közleményben hozzáfűzik: elismerik, hogy „a légitársaság örökségét súlyosbító, a 2007 és 2010 közötti időszak juttatásait jogellenes állami támogatásként értékelő, januárban megszületett bizottsági határozat miatt a kormányzati mozgástér rendkívül korlátozott”.

Mint azt megírtuk, napokon belül elfogyhat a légitársaság pénze. Ha az állam a január eleji brüsszeli döntésnek aláveti magát, és a cég lényegében egyetlen tulajdonosaként nem költ – mert nem költhet tovább – a finanszírozására, a légitársaság gépei februárban már aligha szállnak fel.

Az Európai Bizottság január elején a Malévnak nyújtott állami támogatás visszafizettetésére szólította fel Magyarországot, mert megállapította, hogy a Malév számára 2007 és 2010 között a privatizációval és a visszaállamosítással összefüggésben nyújtott finanszírozás jogellenes állami támogatásnak minősül, mivel a légitársaság nem volt képes ilyen finanszírozáshoz jutni a piacról a magyar hatóságok által nyújtott feltételek mellett. A magyar hatóságoknak kell dönteniük arról, milyen formában és ütemezésben történjék a visszafizetés. Szintén a magyar félnek kell kiszámítania, pontosan mekkora összeg visszafizetéséről van szó.

Az Európai Bizottság  a 2010 végén indított vizsgálatában a következő tételeket tekintette át: a 2003-ban nyújtott, 76 millió euró összegű kölcsönt (amelyet a cég 2007 decemberében kapott meg), a 4,3 milliárd forint összegű kölcsönt a Malév Ground Handling leányvállalatának "meghiúsult eladásával összefüggésben", 13,8 milliárd forint összegű adó- és társadalombiztosítási adósság elhalasztását, 2010 februárjában 25,4 milliárd forint és 2010 szeptemberében 5,7 milliárd forint összegű tőkeemelést, a 2010 májusa és szeptembere között nyújtott 14,9 milliárd forint összegű tulajdonosi kölcsönöket, továbbá ezen tulajdonosi kölcsönök egy részének (az összeg után fizetendő kamattal együtt) Malév-részvényekké átalakítását 2010 szeptemberében. Ez összesen mintegy 88 milliárd forint.

A Malév egyébként 2011-ben is kapott állami pénzeket. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. két lépcsőben emelt tőkét a magyar nemzeti légitársaságban. Az áprilisi közgyűlésen 4,5 milliárd forintról, a második, 2011. augusztusi közgyűlésen pedig 18,5 milliárd forint tőkeemelésről döntöttek. Ugyanakkor tulajdonosi kölcsönt is kapott a Malév az elmúlt évben: legutóbb a december 29-i kormányhatározat szerint ötmilliárd forintot, előzőleg pedig novemberben 4,2 milliárd forintot.

Az idei, a 2012. évi költségvetési törvényben a Malévról nevesítve nem esik szó. A sikeresen meghosszabbított lízingszerződést a Malév 2001 novemberében írta alá a Los Angeles-i székhelyű, elsősorban repülőgépek lízingelésével foglalkozó ILFC-vel összesen 18 darab Boeing 737 Next Generation repülőgépre. Az akkori közlés szerint a magyar légitársaság operatív lízing formájában béreli a gépeket, s a szerződés lejáratakor volt lehetőség annak meghosszabbítására. Az első repülőgép szállításakor, 2003-ban az akkori vezérigazgató, Váradi József azt mondta, hogy a Malév évi 54-55 millió dollár lízingköltséggel jut a 18 repülőgéphez.

A kormány a Malévet hétfői hatállyal stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősítette. A törvény szerint a kormány ilyen szervezetnek minősítheti azokat a gazdálkodó szervezeteket, amelyek adósságainak rendezéséhez, hitelezőikkel való megegyezéséhez, reorganizációjához nemzetgazdasági érdek, vagy kiemelt közérdek fűződik, továbbá amelyeknél kiemelt gazdaságpolitikai érdek fűződik ahhoz, hogy a jogutód nélküli megszüntetés gyorsabb, átláthatóbb és egységesített eljárás szerint történjék.