Malév-csőd: mi lesz így a reptérrel?
A Budapest Airport Zrt. fő tulajdonosa, a német Hochtief konszern a Malév leállása következtében az állammal szemben felmerülő esetleges követelésekkel kapcsolatban hétfőn közölte: nem kíván nyilatkozni szerződésekkel összefüggő kérdésekről. Ugyanakkor emlékeztetett a kormánynak a Malévról készített úgynevezett fehér könyvére, amely szerint százmilliárdos nagyságrendű kifizetési kötelezettség terhelheti az államot, ha a légitársaság beszünteti a működést.
Donatella Gasser, a cég repülőtér-üzemeltető érdekeltségeit összefogó Hochtief Concessions kommunikációs vezetője közölte: „a magyar kormány a 2011 decemberében kiadott Fehér Könyvben leírta, hogy igények merülhetnek fel a repülőtér üzemeltetője részéről, ha a Malév leáll”. Gasser hozzátette: a cég „ezen túlmenően nem nyilatkozik szerződéses ügyekről”.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Fehér Könyv a Malév örökségéről című kiadványában az áll: „a Malév hiányában” jelentős rész eshet ki „a reptér üzemeltetőjének költségvetéséből”. Sőt, ez „a Budapest Airport privatizációs szerződése szerint akár annak ellehetetlenülését is eredményezhetné. Az állam számára így hozzávetőlegesen 1,5 milliárd euró, azaz körülbelül 450 milliárd forint” azonnali, egyösszegű fizetési kötelezettség keletkezhet.
A Hochtief Concessions 49,66 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik a BA-ban. A Hochtief a budapesti mellett az athéni, a düsseldorfi, a hamburgi, a sydney-i és a tiranai nemzetközi repülőtér üzemeltetésében is érdekelt. A német cég tavaly úgy döntött, hogy eladja repülőtér-üzemeltetői érdekeltségeit, és el is kezdte az értékesítési folyamatot, amelyet aztán január elején a nehéz piaci környezetre hivatkozva leállított.