Meghosszabbítják az árfolyamrögzítést

A Bankszövetséggel tavaly decemberben kötött megállapodásnak megfelelően elkészült, és szerdán a kormány elé is kerülhet a kibővített árfolyamrögzítésről szóló törvénytervezet. A birtokunkba került javaslat főbb vonalaiban megegyezik a korábban megismert kormányzati elképzelésekkel. Ezek lényege tömören: a rögzített árfolyam feletti tartozásrész az adós gyűjtőszámláján halmozódik, ennek kamatait az állam és a pénzintézetek fele-fele arányban fizetik. A rögzítés azért nagyon kedvező az adósoknak, mert tartozásuk egy jelentős részét lényegében elengedik, nekik csak a rögzített szint feletti tőketartozást kell visszafizetniük (a cikk végén részletesebben is elmagyarázzuk a rendszer működését ).

Örülhetnek a lízingesek

Újdonság, hogy az árfolyamrögzítés nem 2016 végéig, hanem 60 hónapig, de legfeljebb 2017. június 30-ig élhet, ha a kormány rábólint a törvénytervezetre. A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által jóváhagyott javaslat ezt azzal indokolja, hogy az új gyűjtőszámlahitel-szerződések megkötésére legkorábban áprilistól kerülhet sor, ezért az eredeti határidőig csak négy és félév lenne hátra. A tervezetben az áll, hogy a hosszabbítást a Bankszövetség támogatta. (Aki belép, az legkorábban három év elteltével jelentkezhet ki az árfolyamrendszerből.)

A kedvezményre jogosultak körét is kibővítheti a kormány. A Bankszövetséggel december 15-én aláírt megállapodás a lízingesekre még nem terjedt ki, de a kormány őket is bevonná a kedvezményezettek közé. Az indoklás szerint azért, mert a végtörlesztést is kiterjesztették erre a körre, így most indokolatlan lenne a kizárásuk.

A devizában törlesztők viszont hátrányba kerültek, ők jelen állás szerint nem kérhetik a rögzítést. A tervezethez csatolt vezetői összefoglaló azonban emlékezteti a minisztereket, hogy végül a végtörlesztés szabályait nekik kedvezően módosították, egyelőre tehát nem zárható ki, hogy a véglegesített javaslatba őket is bevonják.

A dokumentumból az is kiderül: az eredeti, kisebb kedvezményt jelentő, és csak 36 hónapra szóló árfolyamrögzítést január 8-ig csupán 3250-en kérték (eközben a banki fizetéskönnyítő programokkal ugyanebben a négy és fél hónapban 14 ezren éltek). Mivel az új konstrukció jóval kedvezőbb a réginél, így egyedi szerződésmódosítások helyett a tervezet „jogszabályi szerződésmódosítást” biztosít az érintetteknek. Ez azt jelenti, hogy a hitelintézetek a szóban forgó szerződéseket automatikusan a kedvezőbbre cserélik, a régi feltételeket csak azoknak tartják fenn, akik ezt külön kérik – de ilyenek feltehetően kevesen lesznek.

Költségvetési hatások

A törvény márciusra várható elfogadása után az várható, hogy a legtöbben május-szeptember között kérik a rögzítést. A dokumentum szerint ez azt jelenti, hogy idén átlagosan fél évre járó kamattámogatást kell kifizetni. A becslés azzal számol, hogy akik jogosultak a gyűjtőszámlahitel igénylésére és nem végtörlesztettek, valamint nem tartoznak a 90 napon túli tartozást felhalmozó adósok közé (ők nem rögzíthetnek), nagyrészt kihasználják majd az új lehetőséget.

A várható költségvetési kiadások attól függően, hogy hányan csatlakoznak, az alábbiak szerint alakulnak:

A mindenkinek járó kamattámogatás mellett a közszféra dolgozói két további kedvezményt kapnak. Az egyik egy vissza nem térítendő támogatás lesz. Az állam teljesen átvállalja az adósoktól a február 1. és július 1. közötti részletek rögzített árfolyam fölötti részét kamatokkal, tőkerésszel együtt. Ez a kabinet becslése szerint egyszeri, 10 milliárdos kiadás lesz.

Ehhez jön a közszférának járó külön kamattámogatás. Erről számszerűsített becslés nincs a dokumentumban, csak annyi olvasható, hogy a részletes szabályokat egy kormányrendelet határozza majd meg. Egy korábban az Index által bemutatott dokumentumból azonban kiderült: a gyűjtőszámlán halmozódó tőkerész kamataihoz a gyermektelen családoknak 3 százalékpontos kamattámogatást járna, ehhez minden gyermek után 1 százalékpont plusz támogatás jöhet. A tárca akkori számításai szerint ez öt év alatt 5 milliárdos kiadást jelentene.

Az árfolyamrögzítés

A bankok és a kormány decemberi megállapodásában az adósoknak az eredetinél kedvezőbb árfolyamrögzítési szabályokat dolgoztak ki. Aki idén év végéig jelzi, annak frankhitel esetén 180 forinton, euróhitel esetén 250 forinton, jenhitelnél 2 forinton rögzítik a részletét egészen 2017 június 30-ig. A piaci és a rögzített árfolyam közötti összeg egy gyűjtőszámlán halmozódik (és kamatozik), amit a kedvezményes időszak letelte után kell elkezdeni törleszteni.

A megoldás az adósoknak kedvező: a rögzített és a most éppen 240 forint körüli piaci frankárfolyam különbségéből csak a tőkerész halmozódna az adós gyűjtőszámláján, a kamatot ahogy fentebb is írtuk, a bank és az állam fele-fele arányban fizetnék.

Az ügyfél terhét jelentő tőkegyűjtőszámla három havi Bubor (budapesti bankközi kamatláb) szerint kamatozna (korábban még hat havi Buborról volt szó), amit csak az 5 éves gyűjtőszámla-kedvezmény kifutása után kellene törleszteni.

Havi 18 ezer

Egy átlagos, 7 millió forintos, 20 éves futamidejű jelzáloghitelnél, amit öt évvel ezelőtt 8 százalékos kamattal vettek fel, a havi részlet – a dokumentum 254 forintos svájci frankkal számol – 58 500 forintról 40 600 forintra csökken, függetlenül az árfolyammozgásoktól.

A közel 18 ezer forintos különbség kamatrészét az állam és a bankok közösen fizetik ki az adósok helyett. Ez az első évben – változatlan, 254 forintos frankárfolyamot feltételezve – 12 ezer forintnál is több, de még az ötödik évre is csak kevéssel csökken 10 ezer forint alá. A gyűjtőszámlára a 18 ezerből a futamidő alatt havonta csak 6-9 ezer forint kerül, amit 2017. július 1-jétől kell törleszteni.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!