Számoljon: így oldódik meg a devizahitel-problémája

Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a kibővített árfolyamgátrendszert. Akinek a devizaalapú hitele a felvételkori árfolyamon forintban számítva nem haladta meg a 20 milliót, április és szeptember között három hullám valamelyikében csatlakozhat a 2017 júniusáig, legfeljebb 60 hónapig kiszámítható részleteket biztosító árfolyamrögzítő, és az adósság egy részét az államra és a bankokra terhelő rendszerhez.

A bankok és a kormány decemberi megállapodásában az adósoknak az eredetinél kedvezőbb árfolyamrögzítési szabályokat dolgoztak ki. Aki idén év végéig jelzi, annak franknál 180 forinton, euróhitelnél 250 forinton, jenhitelnél 2,5 forinton rögzítik a részletét egészen 2017 június 30-ig. A piaci és a rögzített árfolyam közötti összeg egy gyűjtőszámlán halmozódik (és kamatozik), amit a kedvezményes időszak letelte után kell elkezdeni törleszteni. A bankok és az NGM tájékoztatása szerint az új árfolyamrögzítéssel a devizaadósok 90 százaléka élhet.

Okos döntés

A megoldás kedvező a hiteleseknek: a rögzített és a most éppen 240 forint körüli piaci frankárfolyam különbségéből csak a tőkerész halmozódik az adós gyűjtőszámláján, a kamatot (az átlagos frankadósnál jelenleg a különbözet kétharmadát) a bank és az állam közösen fizetik az adósok helyett.

Az ügyfél terhét jelentő tőkegyűjtőszámla három havi Bubor (budapesti bankközi kamatláb) szerint kamatozik, amit csak az ötéves gyűjtőszámla-kedvezmény kifutása után kell majd törleszteni. Az átvállalt kamatfizetés és az évekre előre kiszámítható törlesztőrészletek miatt a csatlakozó devizahitelesek kivétel nélkül jól járnak az árfolyamrögzítéssel, igaz, a kedvezményes időszak kifutása után többségük a mostaninál is magasabb részletre számíthat.

A kalkulátor

Kalkulátorunk használatával megtudhatja, hogy az árfolyamgáttal mennyi pénzt takaríthat meg havonta, illetve megközelítőleg azt is kiszámolhatja, hogy mennyit kell majd fizetnie öt év múlva, amikor a rögzített időszak véget ér.

A kalkulátor használatához összesen kilenc adatot kell megadni, alapértelmezésnek az átlagosnak nevezett svájci frank hitel paramétereit állítottuk be.

A tartozás devizaneme és egy egységre (egy frankra, euróra, jenre) vetített jelenlegi piaci árfolyama után azt kell beírni, hogy a felvett hitel devizanemében mennyi a teljes tartozás az árfolyamrögzítés legelején.

Az árfolyamgátrendszerbe csak az szállhat be, aki 20 millió forintos vagy kisebb hitelt vett fel devizában. Ehhez azt az árfolyamot kell tudni, amelyen a hitelt eredetileg folyósították. (Aki erre nem emlékszik, az a bankjától kaphat segítséget.)

Aki az első rostán átment (az adósok nyolcvan-kilencven százaléka), a hitel hátralévő futamidejét és teljeshiteldíj-mutatóját (thm) kell megadja. Utóbbit vagy a banktól lehet megkérdezni, vagy a legutolsó számlakivonatról lehet lepuskázni. A hátralévő futamidőt egyrészt megkaphatjuk a hitelfelvétel időpontja óta eltelt idő és a teljes futamidő különbözetéből, de a pozitív adóslista kapcsán az utóbbi két hónapban mindenkinek kellett kapnia egy levelet, amiben a bankok minden ügyfelükkel közölték hiteleik hátralévő futamidejét.

Mikortól, meddig, mennyiért?

A többi adat az árfolyamrögzítéssel kapcsolatos. A Bankszövetség és a kormány megállapodása értelmében a bankoknak joguk van időben lekorlátozni a védett árfolyamrendszerbe belépők körét – a belépés késleltetése ugyanakkor nem kötelező, a bankok dönthetik el, hogy élnek-e a lehetőséggel vagy sem.

Az első hullámban áprilistól csak a közalkalmazottaknak és a köztisztviselőknek nyitják meg az árfolyamrögzítést. A második ütem júniusban indul, a bankok ekkortól várják a lakáscélú hiteleseket, szeptembertől pedig azok is kérhetik a rögzítést, akik szabad felhasználású jelzáloghitelt vettek fel.

A belépés függvényében kell megadni a rögzítés hónapjainak számát. Ahogy már írtuk: rögzíteni legkésőbb 2017 júniusáig lehet, de legfeljebb 60 hónapig. Ezt azt jelenti, hogy a rögzítéshez már áprilisban vagy májusban csatlakozó közszolgáknak az árfolyamvédelem 2017 áprilisáig vagy májusáig jár, a második ütem első hónapjában, tehát júniusban csatlakozók még éppen kihasználhatják a 60 hónapot, akik viszont a második félévre tolják a belépést – vagy szabad felhasználású jelzáloghitelesek, akik eleve csak ekkor jelentkezhetnek –, azok rövidebb ideig kapják meg a támogatást.

Mi lesz a rögzítés után?

Mivel a piaci és a rögzített ár közötti különbözet adósra eső része egy gyűjtőszámlán kamatozik, amit a rögzítés kifutásával a hitel maradék részével együtt fizeti kell, a kalkulátorban azt is ki lehet számolni, hogy az itt halmozódó tartozás a rögzítési időszak végén mekkora lesz.

Az árfolyamgát időszakára becsült piaci árfolyamot mindenki kedve szerint írhatja be. Ez azért fontos, mert ezen múlik, hogy mekkora tartozás halmozódik fel a gyűjtőszámlákon a következő öt évben. Becslést ilyen időtávon lényegében lehetetlen adni, mi alapértelmezésnek a mostani piaci árfolyamot vettük. Annyi azért elmondható: ha az év eleje óta tartó kedvező világpiaci hangulat tartósnak bizonyul, akkor elképzelhető egy nagyobb svájci frank gyengülés. Aki viszont borúsabb jövőre számít, az nyugodtan hagyhatja a beállított 240-es értéket.

Azt sem tudjuk pontosan, hogy a következő években hogyan változnak a forintkamatok - ez is fontos, ugyanis ez alapjaiban határozza meg a gyűjtőszámla-tartozás végösszegét, illetve a rögzítés időszaka után fizetendő részlet nagyságát. Ez utóbbiakat lehet megadni a kalkulátor utolsó két rubrikájában. Sorvezetőként annyit mondhatunk, hogy az optimistábbak alacsonyabb kamatokkal számolhatnak, a pesszimistábbak pedig magasabbakkal, mi alapértelmezésben egy középutat választottunk.