Júliustól mehetnek a segélyek Erzsébet-utalványra

A Magyar Közlönyben március végén jelent meg a kormánydöntés arról, hogy Réthelyi Miklósnak, a szociális ágazatot is felügyelő nemzetierőforrás-miniszternek április közepéig kell megvizsgálnia: pénzbeli ellátás helyett utalványban is kifizethető több szociális juttatás. Akkor egyebek mellett a családi pótlék, a lakásfenntartási támogatás, a rendszeres szociális segély és az átmeneti segély esetleges Erzsébet-utalványra fizetéséről volt szó.

A most lapunk birtokába került előterjesztés – ami a közigazgatási és igazságügyi, valamint az erőforrás-miniszter jegyzett, és amelyről várhatóan az április 25-i ülésen tárgyal a kormány – a szociális ellátások ettől részben eltérő körében, de már júliusban utalványosra változtatná készpénzes fizetést.

A tervezett intézkedés ellen áprilisban tizennyolc civil szervezet tiltakozott, mondván: „téves, előítéletes és megalázó” az a feltételezés, ami az utalványosítás mögött áll, miszerint „a szegények és gyerekesek nem rendeltetésszerűen használják fel az állami támogatásokat”. Érdemi vitára viszont nem volt lehetőség: mint a dokumentumból kiderül, „az előterjesztés [...] a társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel történő egyeztetésére az előkészítésre rendelkezésre álló idő rövidségére tekintettel nem került sor”.

Ennek ellenére – lehet, hogy a tiltakozás hatására – a kormány elé kerülő, a Nemzetierőforrás-minisztériumban és a közigazgatási tárcánál készített előterjesztés végül a szociális támogatások egy, a korábban emlegetettnél szűkebb körét utalná Erzsébetre. A dokumentum egyébként nem cáfolja a civilek feltételezését, annak egyik mondata szerint az intézkedés célja „az egyes szociális ellátások természetbeni nyújtásának célja az ellátások célzottabb felhasználásának szavatolása”. Így, legalábbis a mostani első körben, az utalványosításból kimaradnak a legjelentősebb szociális ellátások, mint a családi pótlék és a gyes.

Több mint hatszázezer érintett

A kormány szerdai ülésére készített törvényjavaslat értelmében júliustól két állami ellátás, a rendszeres szociális segély és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény összegét kaphatják meg a rászorulók Erzsébet-utalványon. A tervezet szerint a rendszeres szociális segély összegéből, ha az eléri a 10 000 forintot, havi ötezret kell majd utalvány formájában folyósítani, míg a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény teljes egészében utalványra megy majd.

Szociális segélyre a legfrissebb, idén februári adatok szerint körülbelül 56 ezren jogosultak, ők átlagosan nagyjából havi 28 000 forintot kapnak. Gyermekvédelmi kedvezményben nagyjából hatszázezer gyermek vagy 23 évesnél fiatalabb felnőtt részesül, ők évente kétszer, augusztusban és novemberben kaphatnak pénzt, alkalmanként 5800 forintot.

Idén 8,5 milliárd utalványra

Szociális segélyre idén 18,9 milliárd forintot különítettek el a költségvetésben, vagyis időarányosan nagyjából kilenc és félmilliárd forintnyi ellátás egy részét érintheti a törvénymódosítást. Ebből számításaink szerint az idei második félévben nagyjából 1,7 milliárd kerülhet utalványra.

Mivel a gyermekvédelmi kedvezmény – amelyre idén 6,8 milliárdot szán a költségvetés – mindkét részletét eleve a második félévben folyósítják, annak várhatóan a teljes összege Erzsébetre megy majd. Így a két tételből idén összesen 8,5 milliárd forint, jövőre – ha nem bővítik az utalványra adható ellátások körét – több mint 10 milliárd forint mehet Erzsébetre.

Az előterjesztés szerint a rendszer működését az Erzsébet-utalványt kibocsátó állami cég, a Nemzeti Üdülési Szolgálat (NÜSZ) Kft. koordinálná. A dokumentum készítői szerint a változtatás az önkormányzatoknak többletköltséget, többletfeladatot nem jelentene. Mivel „a teljes rendszer működési költségeit az elfogadóhelyek beváltási jutaléka finanszírozza”, a közszférában, mivel nem kell nagy mennyiségű utalást elindítani, összességében megtakarítást lehet ezzel elérni, ami azoknál a boltoknál jelenhet meg veszteségként (az utalványok után fizetendő jutalék miatt), ahol eddig készpénzért vásároltak.

Lehetnek komoly kifogások

Nemcsak a kereskedőknek fájhat azonban a változtatás. A béren kívüli juttatások magyarországi rendszerének tavalyi megváltoztatása – bővítése az Erzsébet-utalvánnyal és a Szép-kártyával – az Európai Unió és az az utalványpiacon jelenlévő piaci szereplők figyelmét is felkeltette. A piaci szereplők szerint az Erzsébet-utalvány bevezetése lényegében államosítást jelent, ezért a Sodexo, az Edenred és a Le Chèque Déjeuner márciusban tiltott állami támogatás elleni eljárást kezdeményezett, mint azt áprilisban egy birtokunkba került NGM-es dokumentum alapján megírtuk.

A két új cafeteria-elem miatt az unió úgynevezett pilot vizsgálatot folytat, és ennek során számos kifogást emelt. Az Európai Bizottság szerint az Erzsébet-kártyával kapcsolatos magyar szabályozás „nyíltan diszkriminatív, mivel állami monopóliumot valósít meg”, emellett a kibocsátó üdülési alapítvány „szerződéskötési gyakorlata diszkriminatív lehet”, illetve „kereskedelempolitikai (és nem szociális) célokat érvényesít”.

Rontunk a helyzetünkön?

Az Erzsébet uniós megítélése csak rosszabb lehet, és növelheti egy uniós eljárás valószínűségét, ha a törvényjavaslatot az általunk megismert formájában fogadják el. Azzal ugyanis éves szinten újabb nagyjából tízmilliárd forintnyi segélyt alakítanak át utalványon megjelenő természetbeni juttatássá – méghozzá úgy, hogy ismét nem teremtik meg a verseny lehetőségét az utalványos cégek között, hanem abba csak az Erzsébet-kártya állami tulajdonú kibocsátóját, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványt és az annak tulajdonában álló Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft.-t vonják be, neki biztosítva több mint hatszázezer új ügyfelet.

A tervezett változtatásról így nehéz azt mondani, hogy nem erősíti tovább az állami utalvány-kibocsátó már most is meglévő kvázi monopolhelyzetét. És a kormány még azzal is nehezen tud érvelni, hogy csak a kártya szociális jellegét érvényesíti, mivel az előterjesztés szerint az „utalvány felhasználásának módját [...]  már az első ütemben szükséges kiterjeszteni az élelmiszeren túl, tanszer, iskolai felszerelés és ruházati cikk vásárlására is” – vagyis nem lehet azt mondani, hogy csak alapvető élelmiszereket szabad megvenni utalványokból. Ráadásul azt egyáltalán nem lehet garantálni, hogy a segélyt csak ezekre a termékekre költenék, mint ahogy azt sem, hogy az utalványok valóban az arra jogosultaknál maradnának. Hiszen a papíralapú utalványokat, ahogy ez már az üdülési csekkek idején kiderült, könnyen lehet adni-venni, általában a névértéküknél olcsóbban.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!