460 milliárddal többet vesz el jövőre az állam

Jövőre a központi költségvetés bevételei 14 799,7 milliárd forintra, a kiadásai 15 476,979 milliárd forintra várhatóak a költségvetési törvényjavaslat szerint, így a 2013-as deficit 677,277 milliárd forint lehet, derül ki a törvényjavaslatból. Az idei költségvetéshez képest a bevételek 458,75 milliárddal, a kiadások 560 milliárddal nőhetnek, a költségvetési deficit az erre az évre tervezett 579,16 milliárdnál nagyjából 100 milliárd forinttal lesz több.

Kisebb adósság több költséggel

A kormány várakozásai szerint a GDP-arányos költségvetési hiány jövőre 2,2 százalék lesz – az úgynevezett pénzforgalmi egyenleg ennél magasabb, 2,4 százalék lehet –; a törvényjavaslat 1,6 százalékos GDP-növekedéssel, 4,2 százalékos inflációval, 8,8 százalékos export- és 8 százalékos importbővüléssel számol, valamint azzal, hogy a GDP értéke 30 685 milliárd forintra emelkedik.

A költségvetési törvényjavaslat szerint jövő év végén az államadósság 23 573,3 milliárd forint lesz, ami a kormány által tervezett GDP 76,8 százalékát jelenti majd 243,8 forintos frank- és 299,3 forintos euróárfolyamon számolva. A törvény szerint ez év végén 78 százalékon áll majd az adósságszint, vagyis csökkenés lesz, de nem annyi, amennyire korábban szó volt: Matolcsy György csütörtöki sajtótájékoztatóján még 76 százalékos jövő évi adósságról beszélt. Az adóssággal kapcsolatos állami kiadások az idénre tervezett 1176,6 milliárdról 1340,7 milliárd forintra nőnek, ami majdnem 14 százalékos emelkedést jelent.

Fejenként 46 ezerrel nőnek a terhek

A költségvetési bevételek tervezett növekedésének mértéke azt jelenti, hogy az átlagmagyartól jövőre 45 875 forinttal többet vesz az állam, mint idén – egy négytagú családnál ez évi 183 500, azaz nagyjából havi 15 300 forintot jelent. Az elvonások növekedése persze elvileg jelentős részben a vállalati szektorban csapódna le – ilyennek szánja a kormány a telefonadót és a tranzakciós/csekkadót is –, de a cégek jelzéseiből már látható, hogy azokat áthárítják a fogyasztókra.

Csak a tranzakciós adóból 283 milliárdot vár a kormány, ami minden korábban mondott mértéknél magasabb (és így nő az áthárítás valószínűsége): az idei Széll-tervben még csak 130-228 milliárdos összeg szerepelt. Ráadásul míg néhány napja Orbán Viktor még arról beszélt, hogy ennek az adónak a növelésével párhuzamosan akár teljesen megszűnhet a most meglévő, általa is brutálisnak mondott bankadó, a tervezetből kiderül, hogy valójában mégis csak megfelezni tervezi azt a kormány: jövőre még 72 milliárdra számít belőle a költségvetés.

A bankok szerint a pénzügyi szektor ilyen durva terheléséről viszont erről a korábbi egyeztetéseken nem volt szó, a kormány szembemegy tavaly decemberben tett vállalásaival, ráadásul veszélyezteti a gazdaság beindulását is. Pedig ez utóbbi a törvényjavaslatot véleményező Költségvetési Tanács szerint egyébként is komoly kockázatot jelent. A tanács „a makrogazdasági prognózissal kapcsolatban kockázatokat azonosított, melyek a költségvetés bevételi és kiadási oldalának teljesülésére is kihatnak [...] „a költségvetési tervezés alapjául vett 2013. évi gazdasági növekedés 1,6%-os kormányzati prognózisa csak a belföldi kereslet számottevő javulása és a befektetői bizalom jelentős erősödése esetén érhető el” – fogalmazták meg aggályaikat, amiket a pénzügyi szektor durva terhelése és így a hitelezés várható lefagyása csak megerősíteni látszik.

Bevételi oldalon szembetűnő, hogy jövőre, jóval többet vár fogyasztási adókból a kormány, mint az idei évben, a jelentős növekedés – a 283 milliárd forintos pénzügyi tranzakciós adón kívül –, az 52 milliárdos biztosítási adó és a 44 milliárdos távközlési adó bevezetéséből adódik. De többre számítanak az áfa bevételekből és illetékbefizetésből is.

Valamivel kevesebb bevétel jöhet az szja-ból, és húszmilliárddal kevesebbre számítanak játékadóból is, szociális hozzájárulási adóból csaknem 30 milliárddal várnak többet. A tárca tervei szerint az ideihez képest 50 milliárddal nőnek a költségvetési szervek bevételei, miközben kiadásai több mint 500 milliárddal nőnek. A Robin Hood adóból 36 milliárddal szedne be többet a kormány. A költségvetés tervezete továbbra is számol egyszerűsített vállalkozói adóval, holott korábban annak eltörlését ígérte. Idén a tervek szerint 225 milliárd forint folyik be ebből az adónemből, jövőre már csak 178 milliárddal számolnak.

Központi költségvetés bevételei
	2012 előirányzat	2013 előirányzat
Gazdálkodó szervezetek befizetései	1 401 588,7 millió forint	1 186 681,4 millió forint
Fogyasztáshoz kapcsolódó adók	3 649 850,0 millió forint	4 134 000,0 millió forint
Lakossági befizetések	1 677 150,0 millió forint	1 695 860,6 millió forint
Költségvetési szervek bevételei	2 495 901,4 mllió forint	2 612 586,6 millió forint
Állami vagyonnal kapcsolatos befizetések	50 423,8 millió forint	49 604,4 millió forint
Kamatbevételek	59 331,0 millió forint	99 244,8 millió forint
Bevételek az államháztartás alrendszereiből	49 972,8 millió forint	30 475,8 millió forint
Egyéb bevételek	19 950,4 millió forint	6 774,6 millió forint
Egyéb uniós bevételek	48 630,8 millió forint	33 970,4 millió forint

Befagyasztás és mínusz 400 milliárd

A törvénytervezetből kiderül: a kormány 2013-ra sem számol a családosok támogatásának növelésével. Így szinten marad a családi pótlék – 2013-ban is 12 200 forintot kapnak az egy- és 26 600 forintot a kétgyerekes családok –, de az anyasági támogatásra, gyesre, gyetre és gyermekvédelmi támogatásokra tervezett költségvetési összeg sem nő. A törvényjavaslat szerint befagyasztják a közalkalmazotti illetményalapot is.

Jelentős veszteségeket szenvednek el az önkormányzatok is: a pénzük több mint egyharmadát elveszik, a mostani 1042 milliárd forinttal szemben 2013-ban 647 milliárd juthat a helyhatóságoknak. Emellett a korábban már megjelent – de akkor még cáfolt – információknak megfelelően elvonja az önkormányzatoktól az illetékbevételt és az gépjárműadó egy részét a központi költségvetés. Lakossági illetékekből összesen 110 milliárdot vár az állam, gépjárműadóból 44,1 milliárdot – előbbi nyolcmilliárdos növekedés az ideihez képest, utóbbi új elemet jelent (és ennyi kiesést a településeknek). Emellett a központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvény tervezetéből az is kiderült, hogy jövőre nem lesznek önkormányzati céltámogatások.

És amire több pénz megy

A törvénytervezetből kiderül, hogy a minisztériumok és a központi közigazgatási intézmények nemigen érzik meg a 2013-as megszorításokat. Az országgyűlés hivatalának támogatása 18,5 milliárdról 20,7 milliárd forintra nő, emellett külön több mint kétmilliárd forint jut az Országgyűlési Őrségre. Az elnöki hivatal támogatása majdnem másfélszeresére, bár összegszerűen csak félmilliárd forinttal nő.

Több pénzt kap a minisztériumok egy része, arányaiban nagyot nő a Miniszterelnökség és az NGM költségvetése, előbbi 60, utóbbi 12 százalékkal többet költhet jövőre, mint idén (részben azért, mert bizonyos feladatok ezekre a helyekre kerültek át az NFM-től). Az agrár-, a fejlesztési és a honvédelmi tárca igazgatási kiadásai kis mértékben csökkennek, a külügy- és a belügyminisztériumé és az erőforrás-minisztériumé lényegében szinten maradnak (az infláció miatt reálértéken persze csökkennek). Az adóhatóság működési kiadásai 120-ról 125 milliárdra nőnek.

A pártok és pártalapítványok állami támogatását nem szüntetik meg, de befagyasztják, akárcsak a közbeszerzési hatóság támogatását; az ideivel lényegében megegyező pénzből gazdálkodhat a versenyhivatal és az akadémia is. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete kicsivel kevesebb pénzből gazdálkodhat, az Állami Számvevőszék, a bíróságok, az ügyészségek és az Alkotmánybíróság kicsivel többől, a KSH jóval kevesebből (11,8 milliárdról 8,7 milliárdra csökken a költségvetése).

Kicsit többet költünk majd az állami vagyonra és 20 milliárddal több jut majd a Start munkaprogramra is. 10 milliárddal kevesebbet tesz félre a kormány rendkívüli kiadásokra, kamatkiadásokra viszont majdnem 300 milliárddal többet. Kicsivel kevesebb jut szociális és családi támogatásokra, jóval több viszont lakásépítési támogatásra, itt több mint 50 milliárddal költene többet a kormány. Gyógyszertámogatásra 75 milliárddal kevesebbet, táppénzre 10 milliárddal kevesebbet szán a jövő évi költségvetés, de kicsit több jut gyógyító, megelőző ellátásokra. Az önkormányzatok 400 milliárddal kapnak kevesebb pénzt jövőre.

Központi költségvetés kiadásai
	2012	2013
Egyedi és normatív támogatás	237 544,0 millió forint	268 722,2 millió forint
Közszolgálati műsorszolgáltatás támogatása	64 800,0 millió forint	68 169,6 millió forint
Szociálpolitikai menetdíj támogatás	93 000,0 millió forint	93 000,0 millió forint
Lakásépítési támogatások	120 100,0 millió forint	173 900,0 millió forint
Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap	852 631,9 millió forint	854 329,2 millió forint
Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok	4 883 002,2 millió forint	5 564 059,1 millió forint
Az államháztartás alrendszereinek támogatása	1 789 944,2 millió forint	1 352 289,3 millió forint
Kamatkiadások	1 064 983,8 1 millió forint	1 325 515,4 millió forint
Társadalmi önszerveződések támogatása	3 809,8 millió forint	3 809,8 millió forint
Kormányzati rendkívüli kiadások	12 507,2 millió forint	3 944,6 millió forint
Kezességérvényesítés	40 213,3 millió forint	30 232,4 millió forint
Egyéb kiadások	34 148,0 millió forint	39 644,9 millió forint
Tartalékok	360 000,0 millió forint	299 528,7 millió forint
Hozzájárulás az EU költségvetéséhez	264 336,6 millió forint	283 599,8 millió forint
Állami vagyonnal kapcsolatos kiadások	127 585,5 millió forint	131 690,0 millió forint

Örülhetnek-e a pedagógusok?

A költségvetés jövőre 10 milliárd forintot szán a béremeléssel is járó pedagóguséletpálya-modell beindítására, de erősen kétséges, hogy ez a pénz mire lesz elég. Az oktatási államtitkárság szerint ugyanis ahhoz, hogy a 2013. szeptember 1-je és december 31-e közötti időszakra ki tudják fizetni a megemelt béreket, 80 milliárd forintra lenne szükség.

A kormány tervei szerint a pénzt a jövő szeptemberig nyugdíjba vonuló 18 ezer pedagógus fizetéséből lehet kigazdálkodni. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint azonban ezzel csak 28 milliárdot lehet megspórolni, így a béremelés megvalósításához 52 milliárd forint
hiányzik. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár korábban azt mondta: az életpályamodellel átlagosan 50-60 százalékkal nőhetnek a keresetek. Az MSZP számításai szerint az ilyen béremeléshez egy teljes évre 280-300 milliárd forint kellene, ami több, mint az idei költségvetési
tartalék.

Nyugdíjnulla

A Nyugdíjbiztosítási Alap jövőre 2874,464 milliárd forinttal gazdálkodhat, a működését nullszaldósra tervezi a költségvetés (ez csekély növekedés az idei 2749 milliárdhoz képest, különösen annak fényében, hogy a kabinet a közszférában tömeges létszámleépítésre készül). Az Egészségbiztosítási Alap bevételeit és kiadásait is az ideinél kisebbre tervezik: az E-Alap jövőre csak 1675 milliárdot költhetne az idei törvényben lévő 1735 milliárd után, a hiánya 25 milliárd lehet, ez tízmilliárdos csökkenés az idei tervhez képest.

A törvényjavaslat szerint jövőre a Bányászati és Földtani Hivatalnak 607,2 millió forintot, a Nemzeti Közlekedési Hatóság 21,118 milliárd forintot, az Országos Atomenergia Hivatalnak 368,8 millió forintot, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központnak 185,3 millió forintot kell befizetnie a költségvetésbe, ez többségében enyhe növekedés az idei előirányzathoz képest. A kormányhivataloktól az ideivel megegyező, 5,8 milliárdos befizetést várnak.