Elhalasztják a szavazást a költségvetésről

A Fidesz hétfői frakcióülésén az a döntés született, hogy elhalasztják a hétfőre tervezett szavazást a 2013-as költségvetési módosítókról – jelentette be Rogán Antal frakcióvezető és Varga Mihály főtárgyaló hétfőn, a frakcióülés után. Rogán azt mondta, ezzel a lépéssel az „őszinte elkötelezettséget jelzik az IMF-nek”.

Arról, hogy mikor várható a jövő évi költségvetés véglegesítése, azt mondta: ha a hiteltárgyalások folytatódnak a kövekező hetekben, legkésőbb október elejéig, akkor addig halasztják a szavazást. Ha viszont csak év végén folytatódnak az egyeztetések a nemzetközi szervezetekkel, akkor ősszel megalkotják a költségvetést. „Ebben az esetben utólag lehet módosítani a költségvetést, ha az IMF-tárgyalásokból ez következne” – mondta a frakcióvezető.

Varga Mihály IMF-ügyi tárca nélküli miniszter, hazánk főtárgyalója a folytatás menetrendjéről annyit mondott – megismételve, amiről már a hétvégén beszélt –, hogy a válaszlevél tervezete elkészült, és azt hazánk legkésőbb szerdáig elküldi a nemzetközi szervezeteknek. Arról, hogy mi lesz a levélben, a magyar kormány milyen javaslatokat tett, azt mondták: egyebek mellett az önkormányzatok gazdálkodását, adózás részleteit érintő konkrét javaslatokat tesznek. Részletekről a miniszter nem beszélt, mondván: „előbb a tárgyalópartnert akarják tájékoztatni”. Rogán Antal ehhez azt tette hozzá: a frakció most azt vette végig, hogy milyen javaslatokat nem támogatnak, majd megemlítette azokat a követeléseket, amelyek – mint azt az Index többször is megírta – nem is szerepeltek a nemzetközi szervezetek leveleiben, így például a nyugdíjcsökkentést.

A frakcióülés mai döntése alapvetően nem meglepő: Rogán Antal már a képviselőcsoport sárvári kihelyezett ülése előtt arról beszélt egy interjúban, hogy a költségvetés elfogadására két forgatókönyv van. Az egyik az, hogy most, kora ősszel véglegesítik a törvényt, és azt utólag – de még idén, vagyis a hatályba lépése előtt – módosítják, a másik pedig az, hogy megvárják vele a hiteltárgyalások végét – de legalábbis folytatását –, és csak utána, valamikor decemberben születik meg a törvény.

Érdemes viszont most a határidőkre figyelni: ha a magyar kormány a héten küldi el a válaszást a július végén, csaknem két hónapja kapott levélre, akkor legalábbis modortalan sürgetésnek tűnhet azt mondani, hogy október elejéig – azaz két hetet – várnak a tárgyalások folytatására. Már csak azért is, mert a levél értékelése, majd arról egy közös IMF–EU állásfoglalása kialakítása egy-két hetet biztosan elvesz. Ráadásul épp Giró-Szász András kormányszóvivő mondta azt pénteken: „az IMF szeptember 24-e és október közepe között tartja éves rendes közgyűlését, ezen idő alatt sehová sem utazik a valutaalap delegációja, így majd kiderül, hogy a Magyarországgal való egyeztetések a közgyűlés előtt, vagy az után folytatódnak”. Nos, ha a magyar levél szeptember 19-20-a környékén érkezik meg a nemzetközi szervezetekhez, akkor aligha várható, hogy 24-e előtt már újabb tárgyalási forduló legyen.

Rogánnak gyanús az előző megállapodás

Rogán Antal a frakcióülés után azt is bejelentette: az Állami Számvevőszék államadósságról szóló jelentéséből számukra kiderült, hogy 2008-ban a szükségesnél hamarabb megkötötte az akkori kormány az IMF-fel a hitelmegállapodást. Ezért azt javasolták, hogy a parlament gazdasági bizottsága tárgyaljon erről a kérdésről, hogy kiderüljön: hogyan, mikor és milyen körülmények között kötötték a megállapodást. Pontosabban, hogy az akkori kormány "miért tette fel a kezét azonnal és automatikusan, miért volt szükség a nyugdíjak és a bérek ilyen gyors csökkentésére". A hitelszerződésről szóló vizsgálat során a bizottság kérdezni fogja Simor András MNB-elnököt és Veres János akkori pénzügyminisztert.

Az ÁSZ a jelentésben valóban azt írta (pdf). „Az IMF-hitellel kapcsolatos szándéknyilatkozat aláírására úgy került sor, hogy annak lehívandó összegére, valamint a felhasználására vonatkozóan konkrét tervek nem, csak kijelölt gazdaságpolitikai célok voltak. Az ÁKK Zrt. álláspontja szerint »államadósság-kezelés igénye nem indokolta az IMF hitel ilyen gyors felvételét«. Az IMF hitelrészletek lehívásának időpontja és felhasználása alapján ezt az ellenőrzésünk is alátámasztja. [...] A 2008 novemberében felvett hitel célok szerinti felhasználása 2009 áprilisától kezdődött. Addig a lehívott első részlet 4,9 Mrd eurós összegét a Magyar Nemzeti Banknál (MNB) helyezték el devizabetétként. Ebből közel 3 Mrd euró az állam finanszírozási/biztonsági tartalékát képezte. Az MNB által a devizabetétre fizetett kamat lényegesen elmaradt a forrásra fizetendő kamattól: a devizabetét 2008-2009. évi kamatbevétele 11,3 Mrd Ft, míg a lehívás 2009. évi kamatkiadása 30 Mrd Ft volt”.