Vilmos
11 °C
22 °C

Minden hatalmat a szakszervezeteknek!

2007.10.26. 12:46
A köztársasági elnök szerint a kormány közhatalmi jogosítványokat biztosított volna a szakszervezeteknek, ezért a vonatkozó törvényt tavaly decemberben előzetes normakontrollra küldte az Alkotmánybíróságnak. A törvény szerint soron kívüliséget élvező ügyet azonban még nem szignálták. Az AB szerint az ügyet Bihari Mihály elnök vette kézbe, és már megkereste a munkaügyi tárcát.

"Az előadó alkotmánybíró kijelölésével veszi kezdetét az ügy érdemi előkészítése. Nem szerepelnek az adatbázisban a beérkezett, de még ki nem szignált ügyek." Ez a két mondat az Alkotmánybíróság honlapján olvasható, ahol elvben minden folyamatban levő ügy szerepel az indítványok között. A fennállása kezdete óta ügyrend nélkül működő testület félhivatalosnak tekinthető szabályai szerint tehát egy ügy érdemi kezelése annak kiszignálásával kezdődik, akkortól tekinthető egy indítvány elbírálása folyamatban levőnek.

A fentiek alapján Sólyom László köztársasági elnök tavaly december 28. óta hiába várja, hogy a törvény szerint soron kívüliséget élvező indítványait egyáltalán elkezdje vizsgálni az Alkotmánybíróság, azok nem szerepelnek a folyamatban levő ügyek adatbázisában. Ez azt jelenti, hogy eddig nem szignálták ki előadó bíróra az ügyet, és értelemszerűen a testület napirendi pontjai között sem szerepeltek még az indítványok. Az államfő a parlament által tavaly elfogadott két törvénnyel kapcsolatban vélte úgy: a kormány előterjesztése alapján az Országgyűlés közhatalmi jogosítványokat biztosítana a szakszervezeteknek.

Sólyom László szerint az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló törvény egy szakasza az Országos Érdekegyeztető Tanácsban részt vevő országos szakszervezeti szövetségeknek ad egyetértési jogot bizonyos jogszabályok megalkotásával kapcsolatban. Az államfő szerint ez közhatalmi jogkör, ami csak kellő demokratikus legitimáció alapján gyakorolható. Ezzel az országos szakszervezeti szövetségek nem rendelkeznek.

Bihari Mihály és Sólyom László

Az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló törvénynek az államfő által aggályosnak tartott szakaszai részben az OÉT egyes hatásköreit szabályozzák, részben az OÉT összetételét határozzák meg. A köztársasági elnök álláspontja szerint az OÉT részére a törvényben adott hatáskörök egy része közhatalmi jellegű. Emellett az OÉT más törvények alapján is gyakorol közhatalmi jogköröket. A népszuverenitás és a demokrácia elve alapján azonban - miként azt az Alkotmánybíróság is többször megállapította - Magyarországon közhatalom csak a választópolgárok felhatalmazása alapján gyakorolható. Sólyom László úgy látta, a törvénynek az OÉT összetételére vonatkozó szabályai nem biztosítják a közhatalom gyakorláshoz szükséges demokratikus legitimációt a testület számára, ezért a törvény ezzel összefüggő rendelkezései alkotmányellenesek.

Megkezdődött az érdemi munka az elnöki indítványokkal kapcsolatban, és reményeink szerint még az idén döntés is születhet az ügyekben – állította az Index érdeklődésére Sereg András. Az Alkotmánybíróság szóvivője a szignálás elmaradását felvető kérdésünkre azt mondta, a testület elnöke, Bihari Mihály maga vette kézbe az ügyet, és szeptember végén kérte a munkaügyi tárca állásfoglalását, jelenleg erre várnak.

Az egyéves elintézési idő nem lenne szokatlan a soron kívüliséget élvező indítvány esetében – mondta kérdésünkre a szóvivő. Jelezte: az AB akár rekordot is dönthet az idén az ügyszámot tekintve. Míg a 2000-es évek elején évi ezer alá ment vissza az indítványok száma, az idén már most 1500 felett járnak. Ráadásul jelentősen megnőtt a törvényi előírás alapján soron kívüliséget élvező ügyek száma. Ilyenek a bíróságokról érkező, illetve a népszavazással, az OVB-döntésekkel összefüggő indítványok, de a testület önként soron kívüliséget vállalt a Gyurcsány-csomaggal összefüggő törvények vizsgálatában is.