Hogyan adózunk januártól?

Az elmúlt években folyamatosan át- és átírt áfaszabályok kivételével minden fontosabb adónemben észrevehető változások lesznek januártól. A legtöbben feltehetően az szja változásával szembesülnek. Bár a személyi jövedelemadózásról szóló fontosabb szabályokat nem módosították, a részleteken észlelhető a szigorítás szándéka.

Szja: megszűnő kedvezmények, adómentes juttatások

Kétsávos adótábla, 18 és 36 százalékos adókulcsok - akárcsak 2006-ban, 2007-ben is ezek lesznek az szja főbb keretei, és nem változik a havi 63 ezer forintnyi, adójóváírás által biztosított adómentesség sem. A nagyjából évi 6,75 millió forint fölötti jövedelemre viszont 4 százalékos szolidaritási adót kell fizetni, az adókulcsok közötti sávhatárt 1,55 millióról 1,7 millió forintra emelik, ami éves szinten 27 ezer, vagyis havi 2250 forintnyi adócsökkentést jelent azoknak, akik keresete legalább évi 1,7 millió, vagyis havi 141 700 forint.

Jelentősen módosulnak viszont a részletszabályozók. Megszűnik több adókedvezmény, így a sulinetes (felnőttképzés díja vagy számítógép-beszerzés után járó) legfeljebb évi 60 ezer forintos, valamint a szellemi tevékenység jövedelméhez kapcsolódó 25 százalékos, legfeljebb évi 50 ezer forintos szja-kedvezmény. Nem jár 2007-től szja-kedvezmény a januártól törleszteni kezdett lakáshitelek után - tehát annak sem, aki a hitelt idén decembertől megkapja, de csak januártól törleszt -, míg azok, akik már törlesztenek, ezt az adókedvezményt 2010-ig használhatják, akkortól mindenki elveszíti.

Ezentúl összesen 100 000 forintnyi adókedvezmény jár a felsőoktatási tandíj, a közcélú adományok, az élet- és nyugdíjbiztosítások, a magánnyugdíjpénztári tagdíj és annak kiegészítése, valamint a megállapodás alapján fizetett járulék együttes összege után. A 100 ezres körbe besorolják emellett az őstermelők adókedvezményét is. A falusi vendéglátás adómentes bevételi határa viszont 800 ezer forint marad.

Mindenki bevall

Szintén az szja-hoz kapcsolódó változás, hogy megszűnik a munkáltatói adómegállapítás. Így valaki vagy önadózó lesz, vagy az adóhatósági adómegállapítást választja. Utóbbira csak az jogosult, akinek több munkáltatója van egy adóéven belül. Ha valaki csak egy helyen dolgozik - vagy több helyről szerez jövedelmet, de csak egy származik foglalkoztatási viszonyból -, akkor kénytelen adóbevallást készíteni.

Változnak az adómentes juttatásokról és adóterhet nem viselő járandóságokról szóló szabályok is. Ha egy munkáltatónak a törvény kötelezően előírja, hogy a bért bankszámlára utalja, akkor a bankszámla miatti pluszköltség megtérítése bérnek minősül, és így adóköteles lesz. A devizában jegyzett értékpapírból származó kamat, osztalék, árfolyamnyereség adómentessége megszűnik, az egészség- és önsegélyező pénztárak szolgáltatásai közül júliustól csak a törvényben meghatározottak lesznek adómentesek. Várhatóan kamatnak számít januártól a szövetkezeti tagi kölcsön és a célrészjegy kamata is (erről még nem döntött a parlament).

Megszűnik januártól a nyugdíjban részesülő magánszemélyt megillető baleseti járadék, valamint az amatőr sportrendezvényeken közreműködő játékvezetők jövedelme mérkőzésenként 5000 forintot meg nem haladó részének adómentessége. A munkáltató önkéntes pénztári hozzájárulása a havi minimálbér 20-50 százalékáig nem számít jövedelemnek - és így adómentes -, az ennél magasabb érték munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül. Az adóköteles béren kívüli juttatás adója januártól 44-ről 54 százalékra emelkedik, és a nyugdíj átalakul adómentesből adóterhet nem viselő járandósággá (vagyis a nyugdíj után nem kell adózni, de a nyugdíjjövedelem része az szja-alapnak).

Egyéni vállalkozók: kedvezmény és szigor

Kedvező változás az egyéni vállalkozók számára, hogy 2007-től hatályon kívül helyezték a negyedéves bevallási kötelezettséget. Szintén az egyéni vállalkozóknak kedvez az a várható döntés, hogy az elektronikus bevalláshoz kapcsolódó költségek miatt az évi 4 millió forintnyi árbevételt el nem érő mikrovállalkozók a könyvelőnek fizetett díj 15 százalékát adókedvezményként számolhatják el.

Az egyéni vállalkozói adóalap minimum az eladásra beszerzett áruk beszerzési értékével csökkentett vállalkozói bevétel 2 százaléka. Ezt a rendelkezést azonban a tevékenységét újonnan elkezdő vállalkozóknak nem kell alkalmazniuk. Az elvárt adót viszont minden vállalkozónak meg kell fizetnie, ezzel összefüggésben külön szabály írja elő januártól az úgynevezett vállalkozói osztalékalap meghatározását.

Eva: részleges adóemelés és költségelés

Már elfogadott és még parlament előtt lévő szabályok is változtathatják az evások életét januártól, miután idén már meglepték őket egy jelentős, 15-ről 25 százalékra történő adókulcsemeléssel. A kulcs nem változik, akárcsak az eva választására jogosító 25 milliós jövedelmi limit sem. Az evába 2007-től belépő, bt-k és kkt-k által fizetendő, osztalékadót kiváltó adó mértéke ugyanakkor emelkedik, az evakulcshoz hasonlóan 25 százalék lesz. Az evás ügyvédek, közjegyzők és bírósági végrehajtók ezentúl szüneteltethetik a tevékenységüket, és nem szűnik meg a gyesen vagy gyeden lévő evás magánszemélyek adóalanyisága sem.

Várhatóan az evások is jogosultak lesznek az e-adózás miatti pluszköltségekhez kapcsolódó adókedvezményre. Vagy a könyvelői szolgáltatás díjának 60, vagy a számítógép-beszerzés 20, internet-előfizetés 40 százalékával csökkenthetik az eva alapját. Ennek feltétele, hogy az adóalap a 4 millió - a könyvelőcégek esetén a 25 millió - forintot ne haladja meg. A 25 milliós bevételi határ szempontjából kiadásnak számít a visszafizetett állami támogatás összege, vagyis ha valakinek az éves bevétele 30 millió forint, de 6 milliónyi állami támogatást fizet vissza, maradhat evás.

Januártól a negyedévente fizetett evaelőleghez nem kell negyedéves bevallást beadni. Szigorítást jelent ugyanakkor, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak is kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie.

Ekho: több járulék

Havonta a minimálbérnek megfelelő járulékot kell megfizetnie annak is, aki munkaviszonyban választja az ekhót - ezt tartalmazza az idén bevezetett hozzájárulásról szóló szabály tervezett, de a parlament által még el nem fogadott módosítása. Vagyis ezentúl nem lehet a munkaviszonyból származó jövedelem egészére ekhót kérni, csak a minimálbér értékét meghaladó összegre. Ha tehát valaki 265 500 forintos havi bruttóval rendelkezik januártól, akkor - feltételezve, hogy a minimálbér 65 500 forint lesz - a 200 000 forintra kérhetik az ekho számítását, míg a 65 500 forintból a "normál" jövedelmekre vonatkozó szabályok szerint vonják le a járulékokat.

Ez a rendelkezés nem vonatkozik azonban a nyugdíjasokra, valamint azokra, akik igazolják, hogy az adóév elejétől az éves minimálbér összegét elérő jövedelem után az általános szabályok szerint teljesítették a közteher-viselési kötelezettségeket. Várhatóan változik januártól a munkáltató által fizetendő 20 százalékos ekho belső szerkezete is: az egészségbiztosítási járulék 11-ről 9 százalékra csökken, a nyugdíjbiztosítási viszont 9-ről 11 százalékra nő, bár ennek gyakorlati jelentősége nem lesz.

Járulékok: nincs kivétel

A kormány reformcsomagjának legfontosabb eleme a társadalombiztosítás befizetéseinek szigorítása. Draskovics Tibor, az államreformot vezető kormánybiztos már többször elmondta: jövő tavasztól csak az lesz jogosult a minimálellátásokon - többek között az életmentésen és terhesgondozáson - túli egészségügyi ellátásra, aki egészségbiztosítási járulékot fizet (vagy, mint például a diákok után, megfizeti azt a költségvetés).

Bár az erről szóló szabályokat még nem alkotta meg a parlament, várhatóan járulékokat kell fizetniük az őstermelőknek és a szülőkkel otthon élő nagykorú eltartottaknak is, ha valaki ezt nem tudja megfizetni, akkor a családot köteleznék erre. A fizetendő összeg a minimálbér 9 százaléka, nagyjából 6000 forint lehet. A járulékfizetésre kötelezettek köre azonban még változhat a törvény parlamenti vitájában - figyelmeztetett Szikszainé Bérczes Anna, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője a Cégvezetők Klubja hétfői konferenciáján.

Változás, hogy nincs változás, mondta a minisztériumi szakértő arról, hogy nem szűnt meg novembertől és nem tervezik jövőre sem megszüntetni a havi 1950 forintos tételes egészségügyi hozzájárulást. A korkedvezményes nyugdíjakra vonatkozó szabályok változásával 2008-tól 13 százalékot kell fizetniük azoknak a munkaadóknak, akik korkedvezményes nyugdíjra jogosító munkakörben dolgozókat foglalkoztatnak.

Elvárják az adót

A társasági adó hatálya alá tartozó vállalkozásokat leginkáb érintő változás az elvárt jövedelem alapján történő adózás. Ezzel a 4 százalékos adóval akkor kell számolni, ha az adóalap nem éri el az összes bevétel 2 százalékát. Bár a törvény egyelőre nem definiálja, mi számít összes bevételnek - azt a számviteli előírások alapján kell meghatározni -, egy most parlament előtt lévő módosításban már szerepel a megfogalmazása. A törvényjavaslat szerint 2007-től a különadó megfizetésével kapcsolatos határidők egybeesnek a társasági adó határidőivel.

Az elvárt adóról szóló, mindössze három hónapja megalkotott szabályokat várhatóan más ponton is módosítani fogja a parlament. Így a képviselők előtt fekvő törvényjavaslat értelmében az úgynevezett kedvezményezett átalakulás esetén a társasági adóhoz hasonló szabályok szerint kell kiszámolni a különadó alapját is. A lex Audi értelmében a különadó alapja csökkenthető lesz a k+f költségekkel és bizonyos esetekben a részesedésértékesítéskor elszámolt árfolyamnyereséggel. Előleg befizetésekor az uniós és hazai költségvetési támogatást a különadó alapjába csak akkor kell beszámítani, ha a pénzt már megkapta a vállalkozás.

További változás lehet a törvényjavaslat szerint, hogy a vállalkozások akkor is elhatárolhatnak negatív adóalapot, ha elvárt jövedelem alapján fizetnek adót. A veszteségelhatárolási kérelmet az új előírások szerint az adóbevallás esedékességéig kell benyújtani az APEH-hez, és nem a bevallással egyidejűleg.

Több ponton változnak a fejlesztési adókedvezményre vonatkozó előírások (egy európai bizottsági iránymutatásnak megfelelően): módosul a támogatás alapjául szolgáló, elszámolható költségek köre, a támogatás mértéke és aránya, a kötelező üzemelési időszakra vonatkozó elvárás, valamint a támogatás feltételeként megfogalmazott létszámnövelés is. A már kihirdetett szabályokat módosító törvényjavaslat szerint az adókedvezmény a 2006-ban benyújtott kérelmekre az idei szabályok szerint vonatkozna akkor is, ha arról már jövőre határoznak (ehhez brüsszeli hozzájárulás is kell, addig az a szabály érvényes, hogy már az idén benyújtott, jövőre jóváhagyott támogatásra is a 2007-es szabályok legyenek az irányadók).

Egyéb változások: bővülő szégyentábla, gyarmatosító APEH

Az egyes adónemek mellett az adózás rendjéről szóló törvény is változott és változik. Az új szabályok nagyrészt már megjelentek. Így hatályba lépett az elérhetetlen vállalkozások adószámának felfüggesztéséről szóló rendelkezés. Hadi László, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője ugyancsak a Cégvezetők Klubjában elmondta: a felfüggesztés kilencven napra szól, ennyi ideje van a vállalkozásnak arra, hogy rendezze a székhellyel vagy képviselője elérhetőségével kapcsolatos problémákat. Ha ez nem történik meg, az APEH kezdeményezi a cégbíróságnál a vállalkozás törlését.

Tovább szélesedik januártól azoknak az adatoknak a köre, amelyet az APEH honlapján nyilvánosságra hoznak. Az áfaalanyok mellett az evás vállalkozások adatai is lekérdezhetővé válnak, valamint feltüntetik a honlapon azt is, hogy az áfa hatálya alá tartozó egyes cégek hány, az adóhivatalnál bejelentett dolgozót foglalkoztatnak. A 10-100 milliós forintos adóhiányt összegyűjtött magánszemélyek és vállalkozások névsora mellett a hat hónapig 10-100 millió forintos adótartozással rendelkező adózók adatait is közzéteszik.

Átalakul januártól az APEH szervezete is: a megyei igazgatósági rendszert regionális struktúra váltja fel. Nemcsak megváltozik, hanem gyarmatosít is az adóhivatal, mondta Hadi László. Januártól ugyanis megszűnik a Szerencsejáték Felügyelet és az illetékhivatali hálózat, és mindkettő beolvad az APEH-be.