Többmilliárdos a belvízkár

A belvízzel elöntött terület nagysága - az elmúlt napokban lehullott csapadék és az enyhe időjárás hatására olvadó hóréteg miatt - állandóan növekszik, jelenleg a környezetvédelmi tárca adatai szerint 82 ezer hektár. A hótakaró olvadásnak indult és sok helyen már csak foltokban található meg, szakértők úgy vélik, a vizes terület hamarosan 100 ezer hektár lesz. Ilyen információi vannak a gabonatermesztőknek is, és mivel gabonát körülbelül 3 millió hektáron termelünk, ez az ország gabonatermelő területének mintegy 3 százalékát érinti, mondta a Napi Gazdaságnak Vancsura József. A Magyar Gabonatermesztők Szövetségének elnöke szerint a belvíz már nemcsak ott jelent problémát, ahol általában is szokott lenni, hanem az ország egyéb részein is.

Rossz víz

Egy árvíz tovább tetézné a problémákat, ugyanis ekkor a vízkárral érintett gabonatermesztő területek aránya elérheti a 10 százalékot is. A szövetség információi szerint legrosszabb a helyzet a Körösök partján, továbbá Debrecen környékén, és általában azokon az alföldi területeken, ahol a földek mély fekvésűek, tehát Szolnok, Békés, Csongrád és Hajdú-Bihar megyékben. A Dunántúlon és a Duna mellékén csak az árvizek okozhatnak gondot. A növények megfulladnak belvíz idején; ráadásul a fagy még nem engedett ki a földben, így a víz nem tud elszivárogni. A hóolvadás mellett az eső is rosszul jön ilyenkor, mivel a csapadék víz alatt tartja a növényeket. Ez az állapot tehát egy kis további felmelegedéssel, esetleg éjszakai faggyal párosulva komoly nehézségeket okozhat. Az érintett, illetve veszélyeztetett területeken leginkább búzát és kukoricát termelnek, s csak a most belvízzel elöntött szántók alapján számolva - egy hektárra a mezei leltár szerinti körülbelül 50 ezer forintos értéket figyelembe véve - a belvízkár már csaknem 5 milliárd forintra rúg.

Idén először segíthetne a kormány által tavaly bejelentett agrárbiztosítás, amelynek keretében az elképzelések szerint egy forint termelői befizetéshez az állam egy forintot tenne hozzá. Ennek a katasztrófaalapnak a tervét nem ártana most "felmelegíteni", mert ez biztosan felgyorsítaná a termelők részéről a befizetést. Veszélyhelyzetben mindig hajlamosabb áldozni az ember - érvelt Vancsura.

Jövőre lesz tározó

A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésének (VTT) első ütemében, 2004-2007 között elsősorban a tiszai nagyvízi meder vízszállító képességének helyreállítására kerül sor, az árvízvédelmi biztonság javítása érdekében - tudta meg a Napi Gazdaság Korompay Andrástól, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezetőjétől. A VTT jegyében 22 helyen folyó munkálatokra tavaly 13,5 milliárd forint állt rendelkezésre, ebből 6,2 milliárd 2004-ből származó maradvány. Az összegből 5,5 milliárdot fizettek ki, vagyis mintegy 8 milliárd forinttal nőtt az idén elkölthető, 5,7 milliárd forintos keret. 2007-re épül meg két árvízszabályozó tározó a tervezett hatból (Tiszaroffnál és Cigánd-Tiszakarádnál). Az utóbbihoz tartozó tájgazdasági létesítményeket uniós forrásból tervezik finanszírozni, ez 6,2 milliárd forintos költséget jelent. Várhatóan az első négy év 130 milliárd forintos költségének negyedét fedezik majd uniós források. Az előző kettő mellett a Szamos-Kraszna közben, Nagykunságban, Hanyi-Tiszasülyön és Nagykörűn épül víztározó - az egyes tározók igénybevétele 30-40 évenként valószínűsíthető. Az NFT2-ben szerepeltetni kívánják az árvízvédelmet - mondta Korompay.

Gyors lefolyás

Átlag fölötti, de nem szélsőségesen nagy mennyiségű hókészlet van a Tisza vízrendszerében - mondta a Napi Gazdaságnak Bálint Gábor, az Országos Vízjelző Szolgálat tudományos főmunkatársa. A folyó mentén főleg állójég van, így a jeges árvíz esélye is viszonylag csekély. A mellékfolyók közül a Bodrog az egyetlen, ahol önmagában a hó olvadása is okozhat árvizet. A Dunán közben levonulóban van a vízszintemelkedés (tegnap 262 centiméteres vízállást mértek Budapesten - az elsőfokú árvízkészültség 630 centiméternél kezdődik). Szélsőséges a hókészlet a Nagymaros fölötti vízgyűjtőben, itt 19,7 köbkilométer hó halmozódott fel, ami 5-600 centiméteres vízállást garantál a tavaszi Budapestre, de gyors olvadással és csapadékkal kombinálva áradáshoz is vezethet - mondta Bálint.

A preventív munkálatokra idén 70 millió forintot fordíthat az Észak-kelet-magyarországi Vízügyi és Környezetvédelmi Igazgatóság (ÉKÖVIZG), ez 40 kilométer csatorna megtisztítására elegendő. Először tavaly végeztek a mostanihoz hasonló megelőző munkálatokat, amelyek hatását már most is látni lehet: a belvizes területeken javultak a lefolyási feltételek, vagyis gyorsabban jut el a felesleges víz a szivattyútelepekhez. A szervezet szakértője szerint számos településen nincsenek meg a hatékony belvízvédelem műszaki feltételei, mivel egy-egy ilyen beruházás súlyos milliókat emészt fel, s az önkormányzatoknak jobbára már a tervezés finanszírozására sem futja.