Toldozgatott költségvetés, rosszul kezelt vagyon

A stagnálás éve volt 2005 az államháztartási modernizáció szempontjából - mondta Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke, amikor csütörtökön bemutatták a 2005-ös költségvetés végrehajtásának ellenőrzéséről (a zárszámadásról), az európai uniós támogatások tavalyi felhasználásáról, valamint az ÁPV Rt. működéséről készített számvevőszéki jelentést. Az ÁSZ elnöke szerint a privatizációs rekordbevételek reformok helyett az államháztartás finanszírozására mentek el, a zárszámadás adatai világosan mutatják, miért kellett új konvergenciaprogramot készíteni.

A stagnálás éve volt

A tavaly is elmaradt reformok miatt az államháztartás nagy ellátórendszereinek a struktúrája lényegében változatlan maradt, miközben az ezekre a rendszerekre fordított kiadások tovább növekedtek. Ez különösen azért jelentett problémát, mert ezzel nem volt összhangban a bevételek alakulása, így a deficithez ezeknek a struktúráknak az egyenlege nagyjából 500 milliárd forinttal járult hozzá.

Kovács Árpád szerint "nem tartható fenn az a rendszer, amely mintegy 500 ezer ember tb-finanszírozását vállalja fel anélkül, hogy azok nyilvántartott munkát végeznének, adót, járulékot fizetnének". Az ÁSZ elnöke szerint emiatt már hosszabb távú problémával kell számolni, arra az időszakra gondolva, hogy ha a minimálbéren foglalkoztatottak nyugdíjba mennek. Kérdésesnek nevezte, hogy akkor mi történik: megmarad-e a társadalmi szolidaritás - és ha igen, akkor miből fizetik ki a nyugdíjakat -, vagy megroppan, ami viszont azt a kérdést veti fel, hogy hogyan fognak ezek az emberek megélni.

Vagyonértékesítés, ahogy a piac elképzeli

A számvevőszéki jelentést ismertetve Kovács Árpád "nagyon kellemetlen meglepetésként" említette a kincstári vagyonkezelés helyzetét. Mint mondta: van egy állami szervezet, amely "képtelen nyomon követni, miből van egymilliárd forintnyi bevétele, és egyáltalán: mit adott el". A Kincstári Vagyoni Igazgatóság tavaly egyetlen olyan vagyonelemet sem adott el, ami értékesítésre ki volt jelölve, az értékesítést nem az vezényelte, hogy mit akarnak eladni, hanem az, mire ki jelentkezett be - mondta az ÁSZ elnöke.

Az állami vagyonkezelésről Bihary Zsigmond, az ÁSZ főigazgatója elmondta azt is: a számvevőszék a megalakulása óta jelezte és jelzi, hogy a kincstári vagyon kezelése és elszámolása, megjelenítése a zárszámadásban nagyon sok kívánnivalót hagy maga után. Noha az állami vagyonkezelésről legutóbb két éve készített jelentésük szerint a kincstári vagyonregiszter mutat ugyan fejlődést, de továbbra is nagyon komolyak a hiányosságai. A tavalyi problémák részben ebből adódtak, részben abból, hogy miközben a költségvetés állapota megkívánta a pótlólagos bevételeket, ebben a helyzetben kapkodás, nem kellő odafigyelés jellemezte a vagyonértékesítést, amit a korábbról magukkal hurcolt nyilvántartási problémák tovább súlyosbítottak.

Maradtak repteres kockázatok

A számvevőszéki jelentés kitér a tavaly decemberi reptérprivatizációra is. Podonyi László vizsgálatvezető elmondta: az ÁSZ már tavalyi jelentésében felhívta a figyelmet arra, hogy a Budapest Airport privatizációjának végrehajtása a felkészülés hiányosságai miatt bizonyos kockázatokat hordoz. A tranzakció megtörtént tavaly, addigra bizonyos kockázatokat sikerült megszüntetni, ám nem mindet - mondta Podonyi. A Ferihegyi Utasterminál Kft.-nél tulajdonjogi és vagyonértékelési problémák vannak, a 2001-ben elvont repülőtéri használati jogok pere nem zárult le.

Igaz, a privatizációs összegből elspájzoltak egy jelentős összeget, hogy ha a svájci választott bíróság úgy ítél, ahogy, akkor legyen pénz a kártérítés kifizetésére - tette hozzá Kovács Árpád. Az ÁSZ elnöke szerint a korábbi hasonló ügyek tapasztalatai alapján mindig kicsit többet tartalékolnak, mint amire végül szükség van, így ez az ügy újabb nem várt tételekkel aligha terheli majd a költségvetést.

Megbízhatatlan minisztériumok

A zárszámadásról készített ÁSZ-jelentés szerint a fejezeti kezelésű előirányzatokról készített beszámolók megbízhatósága az előző évekhez képest nem változott. A közvetlen bevételek és közvetlen kiadások adatai teljes körűek és megbízhatóak - olvasható a jelentés összefoglalójában - ugyanakkor az ÁSZ több minisztériumi beszámolót kifogásolt.

A számvevők szerint a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal beszámolója a vagyoni és pénzügyi helyzetet nem megbízható módon mutatta, "az abban feltüntetett adatok nem a valós képet tükrözték" (a hivatal 2004-es beszámolóját is elutasították). Az ICSSZEM és a GKM fejezeti kezelésű előirányzatairól készült beszámoló jelentéseket az ÁSZ ugyancsak elutasította. Ez a két minisztérium tartósan renitens: a hosszú nevű tárcának 2004-ben nemcsak a fejezeti kezelésű, hanem az igazgatási előirányzatról készített beszámolóját sem fogadták el, a gazdasági tárcánál tavalyelőtt is csak a fejezeti kezelésű - az igazgatásinál jóval több pénzt kezelő - előirányzat beszámolója bukott meg.

Jó üzlet az EU

Míg a 2004-es zárszámadást követően hosszas - politikai felhangoktól sem mentes - vita volt arról, hogy Magyarország több pénzt kapott-e az Európai Uniótól, mint amennyit oda befizetett, vagy sem, tavaly már egyértelműen kedvezményezettje volt hazánk az uniós tagságnak. Az ÁSZ-jelentés szerint a Brüsszelből érkező 195,3 milliárd forintnyi források 10,3 százalékkal haladták meg a tervezettet. A befizetés az uniós kasszába viszont az előirányzott 210 milliárd forintnál 11,1 százalékkal kisebb, 186,6 milliárd forint volt.

Tehát a tavalyi negatív költségvetési szaldó pluszba fordult, ráadásul ehhez a szűk kilencmilliárdnyi "nyereséghez" társul még további 307,2 milliárd forint, ennyi volt ugyanis a költségvetésen kívül érkezett támogatások összege. A költségvetés további 142,2 milliárd forintot fordított intervenciós gabonafelvásárlása, amiből 117,3 milliárd forint uniótól érkező visszatérítése az ÁSZ szerint bizonytalan, így az a GDP 0,4 százalékával növeli az államadósságot.