Gyurcsány és Veres könyöröghet a kamatemelésért

A jegybank elnök Simor András is mondta már befektetők előtt, hogy a magyar gazdaság kevéssé kamatérzékeny – mondta Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója. A cég portfoliómenedzserével, Bebesy Dániellel együtt úgy látják, a kamatemelés aligha kerülhető meg.

Simor szavai, mellyel a szakértők is egyetértenek, arra utalnak: miközben például az USA-ban vagy Angliában kamatot csökkentenek, hogy a recesszióval fenyegető, visszaeső gazdasági növekedést a lehető legkisebb áldozattal úszhassák meg, addig Magyarországon – ahol tavaly döntően a megszorítások miatt esett vissza a növekedés – a kamatpolitika nem hat olyan mértékben közvetlenül a növekedésre, mint például az említett országokban.

A jegybank persze kommunikációjában amúgy is rendre azt hangsúlyozza: az infláció megfékezése, a kitűzött, a legutolsó jelentésben 2009-re elérhetőnek tartott három százalékos cél elérése a legfontosabb feladat, a kamatpolitika ennek eszköze. Csakhogy, hangsúlyozzák a szakértők, a gyenge forint az importon keresztül növeli az inflációt, így a jegybanknak oda kell figyelnie az árfolyamra. Duronelly Péter és Bebesy Dániel szerint az MNB céljaival a 270 forintos euróár feletti árfolyam nem összeegyeztethető.

Márpedig az utóbbi időszak forintgyengülés már trendszerűnek tekinthető, és előrevetíti a további gyengülés kockázatát is. Ezt egyre többen látják így, Lars Christensen, a Danske Bank elemzője éppen ma tette közzé, úgy látja, hogy ahogy a nemzetközi hitelpiaci válság terjed, egyre nő az esélye, hogy megismétlődik a 2006-ban bekövetkezett nagy forintzuhanás. Ő is, és a Budapest Alapkezelő szakértői is arra hívják fel a figyelmet: a forint elszakadt a régiós devizáktól, nem azok mozgását követi, hanem a román lejjel, a dél-afrikai randdal mozog együtt, melyek még a forintnál is nagyobb mértékben gyengültek az utóbbi hónapokban (a régiós devizák viszont nem.)

Bebesy Dániel szerint vége annak, hogy a befektetők nem tesznek különbséget a régiós országok között: hiába a javuló államháztartási helyzet, a csökkeni várt infláció, ma Magyarország továbbra is a legrosszabb makromutatókkal bíró ország. Ráadásul a politikai bizonytalanság is nő a választásk közeledtével, amit ugyancsak tükröz a forint gyengülése.

Ennek köszönhető, hogy miközben néhány hónapja még az volt a kérdés, mikor és mennyivel csökkenti a kamatot a jegybank, mára egyre szélesebb körben kamatemelést várnak a szakértők. Ezt a forint védelme és saját hitelességének fokozása érdekében is meg kéne lépnie a jegybanknak – vélik a Budapest Alapkezelőnél. Ez utóbbi azért inoghatott meg, mert – bár külső sokkok, élelmiszer-árrobbanás, adóemelés is komolyan közrejátszottak – de az elmúlt három évben egyszer sem sikerült tartani a kitűzött inflációs pályát. Most, az év első hónapjaiban éppen az energiaárak emelkedésének a hatósági árakban való megjelenése tolja feljebb a vártnál a pénzromlás ütemét.

Azaz, miközben a gazdasági növekedés egy százalékos ütemre eshetett vissza a negyedik negyedévben, a jegybankra kamatemelés vár. Miközben a korábbi években erős szembenállás jellemezte a monetáris és a fiskális politikát, a szakértők úgy vélik: a választásokhoz közeledve "Gyurcsány és Veres könyöröghet a kamatemelésért", hiszen aligha akarnak a begyengült forint miatt megnövekedett törlesztőrészletű devizahitelesek tömegével szembe kerülni.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!