Bankmentő helyett bankszerző csomag

Bő egy évvel ezelőtt akadálytalanul ment át a parlamenten a lex Molként ismertté vált, a Mol mellett az OTP menedzsmentjének is bebetonozására lehetőséget adó, az esetleges felvásárlók ellen utóbb részben az uniós vizsgán elbukott jogosítványokat is biztosító törvény. "Csányi szólt" - hangzott pletykákban akkor minden oldalról a törvény indoklása, mindenesetre tény, hogy a magyar parlamenti pártok régen látott egységben sorakoztak fel a csomag mellett. Bokros Lajos oligarcházott egy kicsit, vagy, ahogy utóbb mondták, csak egy külföldi lap újságírója keverte a nyilatkozatát, aztán ment minden tovább.

Ehhez képest az év elején Gyurcsány Ferenc váratlanul felmentettea Magyar Villamosművek vezetőjét, Kocsis Istvánt. A hivatalos indokolás szerint azért, mert, bár ez időközben lekerült a napirendről, de az MVM átalakításával és privatizálásával akarták biztosítani az alacsonyabb áramárakat. Kocsis azonban Csányi Sándor egyik bizalmasa, barátja és üzlettársa is egyben, többen Csányinak szóló hadüzenetként értékelték már akkor is a vezércserét. Ezt némileg tompította, hogy a politika Kocsist augusztusban rehabilita: megválasztották a BKV vezérigazgatójának. Alighogy ez megtörtént, kitört az UD-botrány, amit sokan egy újabb hadüzenetnek véltek. A szocialisták a megfigyelési ügy kulcsszereplő cégét a Fidesz magán-titkosszolgálatának nevezték, miközben sokak gyanúja szerint az általuk felügyelt titkosszolgálattól lehallgatási anyagok - nem leíratok, hanem hanganyagok - kerültek nyilvánosságra. Köztük volt egy olyan felvétel is, amelyen az UD egyik vezetője éppen Csányi Sándornak referál.

Ilyen előzmények után készült el november 10-ére a magyar bankmentő csomag, amiről most a fentiek fényében sokan egyértelműen állítják, ez egy újabb támadás Csányi ellen, sőt, ez már maga a háború: Gyurcsányék elintézik az elmúlt 15 évben Magyarországon megkerülhetetlenné vált, egy felmérés szerint az üzletemberek által is az egyik vagy a leggazdagabbnak, de mindenképpen a legbefolyásosabbnak tartott bankvezért.

De arra már senki nem tud pontost választ adni, hogy miért tennék ezt. Nincs különösebben körülhatárolható politikai vagy üzleti csoport, amelyet a Csányi elleni megmozdulás mögött sejteni lehetne. Pletyka viszont van rengeteg: az egyik, hogy Bokros Lajos, az OTP-vezér régi ellenlábasa lesz az, akit beültetnek majd a bankba (Bokros annak idején pénzügyminiszterként harcolt az ellen, hogy az OTP elnöki és vezérigazgatói posztját egy ember, Csányi töltse be). Egy másik verzió, hogy a végső a cél az OTP, sőt, a bankkal több szálon is kapcsolatban álló Mol, illetve az olajtársaság egyes vagyonelemeinek orosz kézre játszása.

Nem zörög a haraszt?

A parlamenti pártok soraiban és az üzleti életben is keringő hírek alapja részben az, hogy a hitelválságra hivatkozva kidolgozott bankmentő csomag jelenlegi formájában valóban inkább bankszerző csomagnak tűnik. Néhány lépésben a bank feletti irányítást a pénzintézet kérése nélkül, akarata ellenére is átveheti az állam, sőt, néhány csavarral tulajdont, akár többségi tulajdont is szerezhet. Ezt még azok is elismerik, akik szerint ugyanakkor szó sincs semmiféle tudatos akcióról, egyszerűen annyi történt, hogy a különböző nyugati bankmentő csomagokat túlságosan is összeollózták, a hivatalnokok túllőttek a célon, és bár most kemény a csomag, néhány módosító indítvány majd a helyére teszi.

Nézzük lépésenként, hogyan is lehetne államosítani az OTP-t.

Ha bizonyos feltételek fennállnak, az állam a bank belegyezése nélkül is szert tehet az úgynevezett feltételes tulajdonosi irányítást biztosító elsőbbségi részvényre. Ha nincs megállapodás a kormány és a bank között, a részvényt nem is a bank, hanem az állam kérésére a bíróság adja ki, egy néhány napos határidőkhöz kötött nemperes eljárásban. Ez esetben ezen részvény névértéke 100 ezer forint.

A gond az, hogy a törvény olyan feltételeket szab az egyoldalú beavatkozás feltételéül, melyek egy részének teljesüléséről (ld. keretes) az állam - hatóságain keresztül - maga dönthet, illetve megvalósulásuk nem feltétlenül jelentik a bank működésének tényleges ellehetetlenülését.

Ha pedig egyszer az állam kezébe kerül az irányítási jogot biztosító elsőbbségi részvény, az nem pusztán részleges beleszólást biztosít a bank vezetésébe. Ha megvan a részvény, a törvény alapján a kormány kiadhat egy rendeletet, amivel az összes, egyébként a közgyűlés, mint a részvénytársaság legfőbb döntéshozó szerve kezébe tartozó döntést saját hatáskörébe vonhatja. A törvény szerint "a részvényes a feltételes tulajdonosi irányítási jogot biztosító elsőbbségi részvény alapján a közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben való döntésre kizárólagosan jogosult, ha erről hatályos kormányrendelet rendelkezik".

Innentől kezdve pedig újabb jogosítványokat adhat magának az állam: a közgyűlés nevében döntve határozhat az osztalékelsőbbséget biztosító részvényosztályba tartozó, átalakítható részvény kibocsátásáról, majd egyoldalú aktussal dönthet ezek törzsrészvénnyé alakításáról. Innen kezdve már csak a mennyiség a kérdés, de elvileg lehetséges az is, hogy egyszerűen így többségbe kerül az állam a részvényesek között. Dönthet a tíz százalékos szavazati korlát eltörléséről az alapszabály módosításával, és akár rendes közgyűlésen is képes lehet érvényesíteni akaratát (a tíz százalékos szavazati korlát eredendően egy a kisebbségi részvényeseket védeni hívatott eszköz, lényege, hogy függetlenül tényleges tulajdonrészétől, minden tulajdonos maximum tíz százalékos erővel vehet részt a döntésekben).

A már törzsrészvénnyé alakított, tulajdonjogot megtestesítő részvényeket pedig aztán lehet értékesíteni: százezer forinttal (ennyi volt az első lépésben szükséges, feltételes tulajdonosi irányítást biztosító elsőbbségi részvény kibocsátásának ára) a magyar állam átveheti a teljes irányítást, sőt, ha akarja a többségi tulajdont is megszerezheti az OTP-ben.

Nyugalom, csak néhány módosító javaslat kell

"Nem kell összeesküvés-elméleteket szőni, néhány módosító javaslattal a törvény helyre tehető" - vélik azon üzleti, az OTP-t és vezérét jól ismerő forrásaink, akik szerint szó sincs arról, hogy a törvényszövegből kiolvasható lehetőségekkel az állam élni akarna. Azt az Indexnek többen is jelezték, hogy a törvényjavaslat előkészítése előtt egyeztetett a kormány az MNB, az IMF és az OTP szakembereivel. Itt arról már nem volt vita, hogy az OTP, mint az egyedüli olyan bank az országban, amelyiknek nincs anyabankja, adott esetben rászorulhat a forráshiányos időkben az állam által kínált segítségre, sőt, az ezzel kapcsolatos szabályozásról is konszenzus körvonalazódott. Volt tehát egyfajta kompromisszum, csakhogy ehhez képest a megszületett tervezet közel sem a megbeszélések szellemét tükrözi.

Ezt azonban egyelőre nem igyekszik az OTP sem nagydobra verni. "Minek farkast kiállítani, ha nincs is farkas? Csányi nem akar a sajtón keresztül üzengetni, egy olyan ügyben, amiben feltehetően csak túlbuzgó hivatalnokok erőltettek be egy javaslatba felesleges dolgokat" – magyarázta egyik forrásunk, alátámasztva azokat a híreket is, hogy Gyurcsány és Csányi az UD-botrány után kommunikációs békét vagy legalábbis tűzszünetet kötött egymással.

Vannak persze más hangok is. "Megszámolható, hogy a magyar közigagazgatásban hány olyan ember dolgozik, aki egy ennyire komplex javaslatot össze tud rakni, még a szakembereknek is csak többszöri nekifutásra válik egészében láthatóvá az állami hatalomátvétel folyamatának lehetősége – veti ellen egy másik informátorunk, aki szerint a "csomag nem lehet véletlenül ilyen kemény."

Ok, szövetkeznek. De kik?

Maradjunk azonban egyelőre az összeesküvésben kétkedőknél. Szerintük az egyik legfőbb probléma a Csányi elleni háború elméletével az, hogy nem látszik, kik is alkotják a másik frontot. Sem a politikai, sem az üzleti elitben nem körvonalazódott – legalábbis az utóbbi időben – olyan csoport, amelyik nyíltan konfrontálódott volna az OTP-vel. Az UD-ügyben Csányi csak forgács volt: a szocialisták be akarták biztosítani, hogy az MDF Dávid Ibolya vezetése alatt továbbra is megbízhatóan biztosítsa a parlamenti javaslatok elfogadását, de azt nem nézték, hogy a Fórum belharcainak gyors lerendezése közben kibe rúgnak bele. Ez magyarázhatja, miért kerülhetett Csányi neve is titkoszolgálati lehallgatási anyagok nyilvánosságra kerülésével az ügybe, persze az UD legfontosabb megrendelőjeként előbb-utóbb alighanem felbukkant volna a neve.

A saját cégeit az UD-vel védő Csányinak az sem eshetett jól, hogy a biztonsági cég lefoglalt szerveire között számos, az ő vállalkozásait kiszolgáló eszköz volt. "Az augusztusi események példátlanok, de jól látható, hogy azok célkeresztjében nem Csányi állt"- hangsúlyozza egy hozzá közel álló forrásunk, aki szerint sokan nem szeretik "elnök urat", de egy ilyen fokú támadáshoz, mint amit bankmentő csomag alapján sokan sejteni vélnek, a "nem szeretem" kevés. Ennek ellenkezőjét egyelőre az Index által megkérdezett, a Csányi elleni hadműveletben hívők is csak elnagyoltan, elméletben tudják alátámasztani: eszerint jöhetnek az oroszok, az OTP is kell nekik, de a végső cél valójában a Mol. Azt, hogy az OTP (megint hangsúlyozandó, elméleti) megszerzése hogyn vezet a Mol, vagy annak részeinek megszerzéséhez megint csak elnagyolt megvilágítást kap: a két cég vezetése közel áll egymáshoz (Csányi tagja a Mol igazgatóságának), az OTP-nél parkol majd 10 százaléknyi Mol-részvény, az OTP hatalmi centrumot is jelent Magyarországon, hangzanak az érvek. Nem mellékesen: a Molban 20 százalékos tulajdona van a Gazprommal az utóbbi időben számos üzletben együttműködő osztrák OMV-nek.

Távolabbi összefüggések?

A nemzetközi, világpolitikai erőtérbe helyezett elmélet a következő: az oroszoknak sürgős megoldást kell találniuk dél-európai gázpiacaik ellátására, ennek egyik megvalósítási lehetősége a Déli Áramlat nevű vezeték felépítése, ami mellett ugye Gyurcsány Ferenc is kiállt már (ahogy egyébként az uniós és amerikai támogatást élvező, de egyelőre ugyancsak tervnek látszó Nabucco vezeték mellett is). Ennek kiépítése viszont nagyon drága lenne, ráadásul most leesett az olaj- és ezzel a földgázár. Márpedig a nyersanyagbázisán élő Oroszországnak elemi érdeke, hogy minél jobb áron adhasson túl olaján és gázán.

Ennek egyik kritériuma, hogy az Európát és Amerikát hagyományosan olajjal pumpáló Közel-Kelet minél tovább egy alacsony lángú konfliktusban égjen, aminek központja most a bojkottal is sújtott Irán. Ha sikerülne rendezni vagy dűlőre vinni az ottani helyzetet (amire egyes vélemények szerint Obamának csak néhány hónapja lesz, ha az oroszoktól kapott iráni légvédelmi technika májusban működésbe lép), esne az energiaár.

Ha nincs új vezeték, a gyorsabb és olcsóbb megoldás meglévő vezetékek megszerzése, majd esetleg bővítése vagy az azok nyomvonalán való építkezés, ami sokkal gyorsabb és olcsóbb (nincs szükség például kisajátításokra, egyszerűbb az engedélyezés). Az egyik hazai célpont a Mol kezében levő Földgázszállító Zrt. kezelte vezetékhálózat lehet.

"Az oroszok előjönnek a spájzból" elmélet hívei szívesen emlékeztetnek arra, hogy energiaügyekben a több lábon állásra hivatkozó Gyurcsány sokszor érthetetlenül szívélyes volt az oroszokkal. Azt sem árt felidézni, hogy a hitelválság kirobbanásakor - szintén nagy meglepetést keltve - Gyurcsány telefonon egyeztetett Putyin orosz elnökkel, de erről lényegében csak annyi szivárgott ki, hogy Gyurcsány nem kapott túl jó híreket. Ez persze önmagában nem bizonyít semmit, az azonban többet nyom a latban, hogy nemrég Magyarországon megfordult Vlada Rusakova, a Gazprom fejlesztési stratégiai igazgatója is, aki piaci pletykák szerint a Mol-Földgázszállító Zrt-s megoldást forszírozta.

Oroszok vs. Nyugat

Kevésbé jól hangzó és elnagyolt, de szintén nemzetközi szereplőket felvonultató OTP-párti elmélet is akad a magyarázatot kereső üzleti és politikai körökben. Eszerint ha néhány héten-hónapon belül nem sikerült egy a pénzügyi szféra által is elfogadott, a bankok által igénybe vehető bankmentő csomagot összerakni, a hitelt folyósító IMF és az EU majd a fejére koppint a magyar kormánynak. Az pedig máris látszik: a csomag késik, bár volt olyan kormányzati szándék, hogy a házszabálytól való eltéréséssel szinte azonnal fogadja is el a parlament, az ehhez szükséges 4/5-ös támogatás nem volt meg. Sőt: a költségvetési bizottság úgy foglalt állást, hogy jelenlegi formájában általános vitára is alkalmatlan a javaslat.

Már puhul a csomag

Az orosz vagy IMF nyomásról szóló találgatásokhoz képest egyelőre magyar vonal dominál a "bankszerző csomag" sorsában: a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank már egy héttel ezelőtt egyeztetett arról, hogy az osztalékelsőbbségi részvények egyoldalú döntéssel való átalakításának lehetősége kikerüljön a törvényből. Az ilyen irányú módosítást szerdán a költségvetési bizottság és a kormány is támogatta. Ahogy egy másik módosító javaslatot is, mely lehetőséget adna a feltételes tulajdonosi irányítást biztosító részvény bírósági kiadása esetén a bírói döntés elleni fellebbezésre (ezt a lehetőséget a banknak az eredeti javaslat nem adta meg). Határozottabb körvonalakat kapna az állami vétójog is. Mindez vonzóbbá, vagy legalábbis kevésbé ellenszenvessé teheti a csomagot, de egyelőre a legalapvetőbb, az állam egyoldalú bevonulásával kapcsolatos paragrafusok még a vártnál kevésbé enyhültek. Ugyanakkor idő még van, nem is kevés: a módosító javaslatokról is csak december 8-án szavaz a parlament, a javaslat zárószavazása pedig csak december 15-én lesz.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!