Saját beszállítóik jelentik fel a hipermarketeket

Az elmúlt három évben arányban csökkent a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség által kifogásolt élelmiszerüzletek száma, ami azt is jelenthetné, hogy az uniós csatlakozást követően a boltok fokozottan betartják a biztonsági előírásokat és a rájuk vonatkozó szabályokat. Ennek ellenére éppen az uniós csatlakozást követően fordult elő Magyarországon az elmúlt 15 évben először, hogy a biztonsági szabályok elhanyagolása miatt élelmiszerüzleteket zártak be.

Lidl, Auchan, Tesco

Nyár elején a Lidl szentendrei egysége, nyár végén az Auchan szigetszentmiklósi hipermarketjének három részlege volt kénytelen átmenetileg lehúzni a rolót. Sőt, az Auchan budaörsi pékségében is találtak szabálytalanságokat, és időlegesen azt az egységet is felfüggesztették. A hipermarketlánc az utóbbi időben amúgy is többször keveredett higiénés ügyekbe: egyesek szerint mindez nem véletlen, a cég ugyanis a közelmúltban többször került konfliktusba beszállítóival, amelyek jól ismerik az áruházak élelmiszerbiztonsági szempontból gyenge pontjait.

A piaci pletykák szerint esetenként maguk a beszállítók adnak tippeket, mikor és hol érdemes ellenőrizni. A Tesco sem úszta meg az ellenőrzéseket - 20 millió forint bírságra kötelezték -, és egyéb nagy élelmiszerláncok esetében is milliós bírságokat szabott ki az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) illetékes hatósága.

Fogékonyabb közvélemény

Az uniós csatlakozást követő fűszerpaprika-botrány mind a sajtót, mind a közvéleményt fogékonnyá tette az élelmiszer-biztonságra, holott Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint nemhogy élelmiszer-biztonsági romlásról, sokkal inkább javulásról lehet beszélni. Azt azonban nem vitatja, hogy a láncok működésébe időnként hiba csúszik és előfordulnak szabálytalanságok, amelyeket komolyan kell venni. Ugyanakkor az utóbbi időben kialakult hisztérikus helyzettel kapcsolatban csak széttárni tudja a kezét, nem érti, miért pont a kereskedőkön csattan az ostor. Érdekességként említette a Lidl szentendrei egységének bezárását, ahol az önkormányzat vonta vissza a működési engedélyt, mert az ÁNTSZ szerint szalmonellagyanús hús került a polcokra. Olaszország egy élelmiszerláncában hasonló helyzet alakult ki egy magyar csirkeszállítmány miatt, ám az ottani népegészségügyi intézet nem tett javaslatot az egység bezárására.

Az ÁNTSZ adatai szerint egyébként a kilencvenes évek elején a forgalomba került élelmiszerek 15-20 százaléka esetében találtak szabálytalanságokat, illetve biztonsági kritériumoknak nem megfelelő élelmiszereket. Ez az arány mára 3 százalékra csökkent, ám a rendszerváltás óta az áruforgalom a többszörösére növekedett, ennek arányában az kifogásolások száma is nőtt. A szigor esetenként indokolatlan, hiszen a nagy láncok egyes nem éppen makulátlannak tűnő részlegei sokkal tisztábbak, mint az önálló, kis alapterületű élelmiszerboltok zöme, ahol nemhogy nem alkalmazzák a HACCP (higiénés ellenőrzési szabály) rendszert, de még csak nem is tudják, mi az - állítják piaci szereplők. Az ellenőrzések ezekre a kis boltokra kevésbé terjednek ki, igaz, forgalmuk töredéke a frekventált hipermarketekének.

Puhítanak

Ugyanakkor a nagy láncok szigorú ellenőrzése pont azelőtt indult, amikor a Pénzügyminisztérium "erővel" igyekszik puhítani a kereskedőket: fel se merüljön bennük, hogy a jövő évi áfacsökkentésből származó magasabb árrést esetleg lenyeljék. Eközben az agrártárca igyekszik megszabadítani a magyar kereskedelmet az általa dömpingszerűnek kikiáltott importtól. Megfigyelők szerint mindkét tárcának érdekében állhat a hatóságokon keresztüli vizsgálatok szigorítása, bár ezt az összeesküvés-elméletet nemcsak a tárcák, maguk a hatóságok is cáfolják.