Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!A lassuló gazdasági konjunktúra nem rontott a hazai mutatókon, ugyanakkor az is tény: az ezredfordulótól kezdve megfigyelt lassú csökkenés megállni látszik - derül ki a Hay Group legfrissebb felméréséből. Tavaly a bérolló 6,2-szeres szorzót mutatott, ami nagyjából megfelel a kelet-európai trendnek. Csehországban 5,8-szoros, Szlovákiában pedig 5,6-szoros a mutató, ugyanakkor Romániában 9,8-szoros, Lengyelországban pedig 9,1-szeres, ami kifejezetten magas.
A Magyarországon tapasztalható stagnálás leginkább a kivárás taktikájára vezethető vissza - magyarázza Jakabos Tünde, a Hay Group szakértője. A magas élőmunkaterhek és a lassú növekedési kilátásokkal rendelkező gazdaság alapvetően meghatározza a helyzetet: a vállalatok inkább kivárnak, ahelyett, hogy nagy horderejű változásokat hajtanának végre, amíg valamilyen egyértelmű tendencia nem látszik. A gazdasági növekedés visszaesése mellett egyébként a magas adószint eleve nem tesz lehetővé nagy mozgásteret a béremelések esetében. Ez ugyanis akkor is megterhelő lenne anyagilag (akár vezetői, akár alacsonyabb szintről legyen is szó), ha egyéb munkaerőpiaci indokok miatt hajlandóak lennének a vállalatok jelentős béremelésre.
A bérolló a gyorsan fejlődő gazdaságokban a legnagyobb, ahol általánosságban még alacsonyak a bérek, ugyanakkor a verseny kikényszeríti a globális piacon is sikeres vezetők, menedzserek alkalmazását. Ezt viszont meg is kell fizetni. Összességében tehát a menedzserfizetések globalizáltak, hiszen a menedzsereket nemcsak országos, hanem világszinten is meg kell tudni tartania, vagy el kell tudni csábítania egy-egy vállalatnak. A hétköznapi feladatokat azonban a helyi sajátosságok alapján állapítják meg.
Nem csoda tehát, hogy tavaly Kína produkálta a legmagasabb bérollómutatót: 11,8-szoros volt a különbség a menedzserek és az adminisztratív dolgozók bére között. Kínát Thaiföld, Vietnam és Románia követi.
Az sem véletlen, hogy a lista másik felén Norvégia, Kanada, Svájc és Dánia áll. Az északi országok alacsony bérollója több tényező kombinációja - magyarázza a tanulmány. Az erős szakszervezeteknek köszönhetően a béreket gyakran kollektív szerződések rögzítik olyan gazdaságokban, amelyek magas adószintekkel és bőkezű szociális rendszerekkel rendelkeznek. Ezek a tényezők pedig egy egalitariánus kultúrában gyökereznek, ahol elfogadhatatlanok lennének a fejlődő országokban tapasztalt kiugró fizetések.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
