Lemondott a tőzsdeelnök

Szalay-Berzeviczy Attila június 16-val lemondott a Budapesti Értéktőzsde elnöki tisztségéről és igazgatósági tagságáról is – ezt maga az érintett közölte hétfőn. Szalay-Berzeviczy Attila döntését azzal indokolta, hogy a BÉT meg­vál­tozott tu­laj­­donosi szerkezete új helyzetet teremt az in­téz­­mény életében, írja az MTI.

A Bécsi Ér­ték­­­tőzsde csütörtökön jelentette be, hogy 37,7 százalékosra növeli tulajdonrészét a Budapesti Értéktőzsdében a bécsi tőzsde, a Wiener Boerse AG, miután megveszi az Unicredit 25,2 százalékos pakkját. A tulajdonosi struktúrával együtt a döntéshozatali mechanizumus is egyszerűsödik, így könnyebb lehet új megoldások, alkalmazások bevezetése a Budapesti Értéktőzsdén – mondta Michael Buhl, a bécsi tőzsde vezérigazgatója a bejelentést követően.

Szalay-Berzeviczy szerint a meg­vál­tozott tu­laj­­donosi szerkezete olyan vezetőt igé­nyel, aki képes maradéktalanul megfelelni az átalakult osztrák többségi tu­laj­do­­nosi kör elvárásainak. Az osztrákok szerint a tulajdonosi szerkezet változását követően Bécs nagyobb figyelmet fordít majd arra, mi is történik a BÉT-en.

Szalay-Berzeviczy Attilát – aki az UniCredit Bank Hungary ügyvezető igazgatója – 2004 júniusában választották meg először a tőzsde elnökévé. Két alkalommal, előbb 2005 áprilisában, majd idén márciusban is újjáválasztotta a BÉT igazgatósága. Igaz, a legutóbbi újraválasztását már komoly viták előzték meg: a két BÉT-óriás, a Mol és az OTP írt levelet a bécsieknek, védelmükbe véve a hírek szerint az osztrákok által már akkor leváltani kívánt elnököt. A döntően a színfalak mögött zajló összecsapásban – amelyben a két cég budapesti tőzsdei kivonulásáról is szó volt – végül úgy tűnt elsimultak az ellentétek: Szalay maradt, a Mol és az OTP maradt. Eddig.

Osztrák hatalomátvétel és a válaszlépés

Szalay-Berzeviczy lemondása egyértelmű jele annak, hogy a bécsi tőzsde hatalomátvételre készül és ennek messzemenő következményei lehetnek - értékeli a tőzsdeelnök távozásának hírét Sarkadi Szabó Kornél. A Cashline vezető elemzője kifejti: a centralizáció nyomán - amennyiben ez Bécs szándéka - az osztrák fővárosban végezhetnek majd egy sor alaptevékenységet, a vagyonkezeléstől a letétkezelésig, így pedig számos munkahely szűnhet meg Magyarországon, csorbát szenvende a költségvetés is a kieső bevételeken keresztül. Ezen túl a magyar tőkepiaci stratégia - mint önálló nemzeti elem - lényegében összeomlana.

A legjobb megoldás a mostani és a jövőbeli várható lépésekre valószínűleg egy új itthoni tőzsde alapítása lenne, a jelenleg a parketten levő cégeknek és a kormánynak össze kell fognia ennek érdekében, bár igaz, hogy először Bécs hivatalos álláspontját is ismerni kellene - húzza alá Sarkadi.

A tőzseelnökösködés alatt történt

A leköszönő tőzsdeelnök továbbra is a magyar tőkepiac egyik aktív szereplője marad, hiszen az UniCredit Bank Hungary Zrt. ügyvezető igazgatójaként a piac legnagyobb értékpapír letétkezelési és elszámolási üzletágát vezeti tovább, amely ma közel 5 000 milliárd forintnyi részvény- és állampapír állományt kezel intézményi ügyfelei részére.

Szalay-Berzeviczy Attila az MTI-hez eljuttatott közleményében emlékeztet arra: a négyéves elnöksége alatt folyó munka eredménye, hogy a kormány napirendre tűzte a maradék állami vállalatok tőzsdei bevezetését. Sikeresen lezárult a Budapesti Értéktőzsde és a Budapesti Árutőzsde integrációja, valamint bevezetésre került a nyugdíj-előtakarékossági számla, mint a hazai nyugdíjrendszer negyedik pillére, továbbá a differenciált osztalékadó, az újfajta fejlesztési adókedvezmény és az éves 100 millió forint értékű állami támogatás a tőzsdei bevezetések ösztönzése érdekében.

Mindeközben a vezetése alatt a BÉT által kezdeményezett jogszabály-változtatásoknak köszönhetően az elmúlt másfél évben jelentősen növelték részvénykitettségüket a hazai nyugdíjpénztárak, csökkentek a felügyeleti díjak, bekerült a pénzügyi alapismeretek oktatása a nemzeti alaptantervbe és 15-ről 5 évre csökkent az ingatlaneladásból származó nyereség adóköteles periódusa. Jelenleg pedig a hosszú távú befektetési számla kidolgozott koncepciója, mint az árfolyamnyereség-adó kérdésével kapcsolatban a tőzsde hosszú távú kompromisszumos megoldása vár a kormány elfogadására.