A Közép-Európai Egyetem professzora elõadásában elmondta, hogy a Horn-kormányban viselt pénzügyminiszteri tisztségérõl azért mondott le, mert az egészségügyi reformba nem tudta a "fejszéjét belevágni". Ezúttal is kiállt a magántõkén alapuló többbiztosítós egészségügyi modell mellett, amelyben a biztosítók a betegekért, az egészségügyi szolgáltatók a biztosítókért versenyeznek.
Szerinte egy ilyen reform minõségjavulást, esélyesebb hozzáférést eredményezne az egészségügyben. De elengedhetetlen a gyógyító személyzet közalkalmazotti jogállásának a megszüntetése is.
Bokros Lajos a legégetõbbnek az oktatás, a gyógyítás és a nyugdíjrendszer reformját nevezte hozzátéve, hogy a reformnak értékalapúnak kell lennie, és ez az érték a verseny és a szolidaritás. Ugyanakkor álságosnak mondta a népszavazás olyan magyarázatát miszerint a nyugdíjasok az egyetemistákkal voltak szolidárisak, amikor a tandíj eltörlésérõl szavaztak és fordítva: az egyetemisták a nyugdíjasokkal, amikor a vizitdíjra és a kórházi napidíjra mondtak nemet. "Ez nem szolidaritás, ez a paródiája annak, mindenki örül, hogy nem kell fizetni semmit".
A felsõoktatási reform kapcsán - a népszavazás teremtette új helyzetre utalva - a teljes alapképzés önköltségessé tételét szorgalmazta. Fontosnak tartja a nyugdíjreform folytatását, amelyben a második pillér megteremtésével történelmi érdemei vannak Medgyessy Péternek. Bokros Lajos szerint ösztönözni kell a lakossági megtakarításokat a nyugdíjak kapcsán is, mert "állampolgári (szociális) nyugdíj nincs!".
A volt pénzügyminiszter végezetül arról beszélt, hogy helyre kell állítani a közbizalmat. A jelenlegi helyzetet úgy jellemezte: "Nincs bizalom, mert Magyarországon intézményesedett a korrupció". Ezért "a pártok, a képviselõk és a választások" teljes reformját sürgette.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
