Itthon még várni kell a chipkártyákra

2008.04.15. 11:59
2011-re a SEPA (egységes európai fizetési rendszer) országaiban valamennyi forgalomban lévő kártyának rendelkeznie kell chippel. A két nagy kártyatársaság felelősségi szabályai szerint kártyás visszaélésnél a banké a felelősség, ha nem chipes kártyáról van szó. Az uniós országok jól állnak, de itthon még van tennivaló.

Két és fél éve van az eurózóna országaiban működő bankoknak, hogy chipesítsék a bankkártyákat, 2010 végére már valamennyi forgalomban lévő kártyának chipesnek kell lennie. A határidő az euróövezeti országokra vonatkozik, amíg itthon nem vezetik be az eurót, a bankok haladékot kapnak. A tapasztalatok szerint nem is sietnek annyira a chipesítéssel, bár Toni Merschen, a MasterCard Europe Chip alkalmazásokért felelős igazgatója szerint a bankok tudatában vannak annak, hogy nem érdemes halasztani a fejlesztést.

Gőzerővel chipesítenek

Az EMV

Az EMV a nagy kártyatársaságok, az Europay, a MasterCard és a Visa bankkártya által kidolgozott nemzetközi szabvány, mely a chipkártyák felé támasztott elvásárokat rögzíti.

A világ első chipkártyáját a MasterCard International indította útjára 1997. októberében Nagy-Britanniában. Két évvel később regisztrálták az első határokon átnyúló tranzakciót: egy szlovákiai EMV terminál használatát Angliában kibocsátott chipkártyával. A következő évben a brit kártyával már Európán kívül is fizettek egy Sao Paolóban, Brazíliában lévő üzemanyagtöltő állomáson. A chipkártyák terjedése és használata azóta jelentősen felgyorsult.

A SEPA-övezetben már ötven százalékos a chipesítés. Egész Európát nézve az EMV-penetráció már ötven százalékos, ez persze jelentősen eltér a különböző országokban. Néhány országban már szinte száz százalékban megfelelnek a követelményeknek, mind elfogadói, mind kibocsától oldalról, ilyenek például az Egyesült Királyság, Franciaország, Törökország, Luxemburg. Néhány ország jelentős fejlődést ért el a kártyaelfogadói oldalról, tehát egyre több terminál képest kezelni a chipeket is, ilyen például Magyarország, Spanyolország. Németországban pedig szinte az összes kártya megfelel az EMV-követelményeknek, de alig van megfelelő terminál.

Ahol nem kell a chip

Az Egyesült Államokban annyira jól működik a kártyák monitorozása, hogy feleslegesnek tartják a chipkártyák bevezetését, ez pedig akadálya lehet a chipkártyák egész világon való elterjedésének. A MasterCard adatai szerint a világon háromszázmillió chipkártya és nyolcmillió elfogadóhely van. Európában és Ázsiában jelentősen előrehaladtak a chipesítésben, de az amerikai kontinensen is egyre több ország dönt a váltás mellett. Nemrégiben például Kanada döntött a chipkártyák bevezetése mellett, de Mexikó és Brazília is folyamatosan cseréli le a kártyákat. Az amerikai bankok persze figyelnek arra, hogy mi történik a világban és egyre több bank ajánl chipes kártyát azoknak, akik ezt igénylik. Egy sokat utazó ügyfélnél ugyanis nem engedhetik meg maguknak, hogy azzal szembesüljön, hogy nem fogadják el külföldön a kártyáját. Ez azonban fordítva is igaz, az európai bankok is kénytelenek hibrid kártyákat is ajánlani azoknak, akik az Egyesült Államokba utaznak és igénylik ezt.

Toni Mershcen szerint a közép-kelet-európai bankok is figyelnek a határidőre, bár őket még nem szorítja a határidő. Itt azonban másféle kihívásokkal kell szembesülniük a bankoknak, hiszen kisebb országokról van szó, kisebb bankokkal. Magyarországon egyelőre az OTP Bank és a K&H Bank tett lépéseket, hogy az összes kártyát chipesre cserélje. Ezen kívül a két bank által üzemeltetett elfogadhelyek döntő részén is van chipolvasó, így a két banknál a folyamat erről az oldalról nagyjából lezárult (az elfogadóhelyek piacán meghatározó szerepe van az OTP-nek és a K&H-nak). A többi banknál üzleti döntés kérdédse, hogy gyorsítja-e a kártyák cseréjét, vagy folyamatosan cseréli le az ügyfeleknél lévő kártyákat, amikor azok lejárnak.

Megéri?

Chipkártya vs mágneskártya

Mágnescsíkos kártya: a kártyára és a kártyabirtokosra vonatkozó adatokat a kártya hátlapján elhelyezett mágnescsík tárolja, kódolt formában.

Chipkártya: integrált áramkörös kártya, mikroprocesszoros kártya, smartkártya néven is ismert. A kártyára és a kártyabirtokosra vonatkozó adatokat a kártya előlapjába beépített chip tárolja. Ez biztonságosabb, mint a mágnescsík, és a mai ismeretek szerint a kártyahamisítások megakadályozásának leghatékonyabb eszköze.

Az átállás nem olcsó és a költségeket a banknak kell állnia. Százezer bankkártyával számolva az átállás mintegy 90 millió forintjába kerülhet a banknak (egy chipes kártya négy euróba, nagyjából ezer forintba, míg egy mágnescsíkos ennek tizedébe kerül), és ez csak a kártyaköltség. Ehhez hozzájön az elfogadóhelyek átalakítása. Toni Merschen szerint azonban ennek ellenére megéri a banknak az átállás, mert jelentősen csökken a csalások száma. Tapasztalatok szerint azokban az országokban, ahol chipesítették a kártyákat, jelentősen csökkent a kártyával elkövetett visszaélések száma. Malajziában például 90 százalékkal csökkent a csalások száma, az Egyesült Királyságban 40 százalékkal az első évben, további negyven százalékkal a második évben.

Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a kártyás csalások azokba az országokba vándorolnak, ahol még nem vezették be a chipkártyákat. Az adatok azt mutatják, hogy miután Malajziában a kormány 18 hónap alatt chipesítette a kártyákat, a csalók Thaiföldre mentek, majd miután ott is lecserélték a plasztikokat, Indonéziában nőtt meg a kártyás csalások száma. Itthon is nagyobb a veszély, mert még el vagyunk maradva az átállásnál.

Ugyanakkor az is igaz, hogy a másféle csalások száma növekedett ezekben az országokban, például az internetes vásárlásoknál, netbankolásnál elkövetett visszaélések. A MasterCardnál kifejlesztettek egy kártyaolvasót, mellyel a netes vásárlásokat lehet biztonságosabbá tenni. Bele kell dugni a kártyát a szerkezetbe és egy egyszer használatos kódot kap az ügyfél, ami netes vásárlásoknál használhat. Eddig 15 milliót adtak el ebből a világon. Az olvasót az Egyesült Királyságban, Benelux államokban, a skandináv országokban használják, a régióban pedig Horvátországban és Szlovéniában igényelhetnek már ilyen szerkezetet az ügyfelek. A hírek szerint Magyarországon több bank mutatott érdeklődést, de még egyik sem vezette be, egyelőre más technolgiákat használnak a netes vásárlás biztonságsabbá tételére.

Érintés nélkül, gyorsan

A chipkártyák lehetséges előnyeiről már többször is írtunk, a biztonságról pedig az előbb szóltunk. Emellett kiválthatják a pénztárcát kisebb összegeknél az érintésnélküli fizetési technolgiával, vagy akár egy univerzális eszköz is lehet, mely az összes kártyát, igazolványt helyettesíti, mivel a chipre nagyon sokféle adatot tölthetnek.

Érintés nélküli fizetés

Általában alacsony értékű tranczakcióknál használják, a rádiófrekvenciás, azaz érintés nélküli fizetést. A módszer lényege, hogy a kártyát a terminálhoz közelítve, a kártyán lévő adatokat leolvasva levonják a szükséges összeget. Ez a módszer sokkal gyorsabb az elterjedt fizetési módoknál, nem kell lehúzni a kártyát, a terminál nem csatlakozik a központi bankhoz.

Az egyik legizgalmasabb felhasználási mód talán az elektronikus pénztárca lehet, vagyis az, hogy a kisebb összegeket egyszerűen, úgynevezett érintésnélküli fizetési módszerrel egyenlíthetjük ki. Az érintésnélküli fizetésnél jelentősen csökken a kasszánál töltött idő, ezáltal kisebbek lesznek a sorok, a kereskedők ugyanannyi idő alatt több vásárlót tudnak kiszolgálni.

Magyarországon például a gyorséttermekben sokáig csak készpénzzel lehetett fizetni, mert azt gondolták, hogy a kártyás fizetés pont az ilyen éttermek legfőbb meghatározóját, a gyorsaságot rontaná el. Azóta több gyorsétteremben is lehet kártyával fizetni és az ottani tapasztalatoktól függően vezetik be a többiben is. Az érintésnélküli technológia terjedésével egyre több helyen, ahol a gyorsaság is az üzlet alapvető része, lehet majd kártyával fizetni.

A régióban már Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában is működik az érintésnélküli fizetési mód. Lengyelországban pont egy gyorsétteremlánccal kezdték meg az együttműködést. A magyarországi bankokat is érdekli a technológia, de egyelőre még messze ennek bevezetése. Meg kell felelni ugyanis néhány követelménynek, akkor érdemes bevezetni, ha sok helyen tudunk így fizetni. Akkor nem éri meg kiépíteni a rendszert, ha csak havonta egyszer-kétszer használnánk az ilyen kártyákat.