Teréz
5 °C
23 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Puha kis csomagocska a Gyurcsányé

2006.09.20. 12:39
Eltérő vélemények jelentek meg arról, hogy a Gyurcsány Ferenc által bejelentett kiigazítások durvábbak-e, vagy sem, mint a Bokros-csomag volt. Egyelőre kevésbé látszik strukturális változások jele, és úgy tűnik: a lakosság sem érzi meg annyira a terheket, mint 11 éve. A reálbércsökkenés alig több mint tizede lesz az akkorinak. A jegybank szerint viszont keményebb ez a csomag, mint Bokrosé volt.

Nemcsak a miniszterelnököt lemondásra felszólító tüntetők, hanem Orbán Viktor is azt mondja: Gyurcsánynak mennie kell, de vinnie kell a csomagját is. Hiba lenne a kialakult közállapotokat a megszorítások hatásaival indokolni: az intézkedéseknek csak egy része lépett életbe, és a szeptemberi adóváltozások hatásainak többségét - az áfaemelés kivételével - legkorábban októbertől érezhetik az emberek.

A csomag ráadásul korántsem drasztikus, legalábbis a közelmúlt magyar történelmét figyelve. Idén a keményítések ellenére is 3-4 százalékkal nőhetnek a reálbérek, és a különböző prognózisok szerint jövőre is csak 0,7-1,5 százalékkal csökkennek (ennyivel lesz alacsonyabb a lakossági átlagos béremelés az inflációnál). Bár az elmúlt években nem ehhez szoktunk, emiatt még nem kellene borogatni az asztalt, ugyanis a másfél százalékos csökkenés sem érezhető a lakossági fogyasztáson.

Nem a bérünktől függ, mennyit vásárolunk

Legalábbis ez volt a helyzet a legutóbbi olyan évben, amikor csökkent a reálbér. Ez 2004-ben volt, amikor a 6,8 százalékos inflációhoz a nettó keresetek 5,7 százalékos növekedése társult, ami a reálkereset 1 százalékos csökkenését eredményezte.

Ennek ellenére a lakossági - úgynevezett magán - fogyasztás akkor 2,5 százalékkal emelkedett, arányaiban nagyobb mértékben, mint a belföldi felhasználás (ami csak 2,2 százalékkal nőtt). Ráadásul azt a fogyasztásbővülés nagyon erős bázison alapult, az előző évben ugyanis 7,2 százalékos volt a növekedés a reálbérek 9 százalék fölötti erősödése mellett.

A lakossági fogyasztás tehát nem függ össze szervesen a kereseti mutatókkal - ezt nemcsak a statisztikai adatok támasztják alá, hanem fogyasztáskutatással foglalkozó szakemberek is. Kozák Ákos, a GfK Hungária vezérigazgatója korábban erről azt mondta az Indexnek, hogy sokszor nem tartja relevánsnak a bérre vonatkozó statisztikákat. Szerinte akár egyharmaddal is nagyobbak lehetnek a háztartások kiadásai, mint amennyi a hivatalos kereseti adatokból következne.

Volt sokkal rosszabb is

A jövő évre várható reálbércsökkenésnél - amellyel sereghajtók vagyunk az Európai Unióban, de a világon is a negyedik legrosszabb helyen állunk - a fizetésük értékének sokkal súlyosabb elvesztésével is megbirkózott már az ország. A rendszerváltozást követő első hét évből például hatban kisebb mértékben emelkedtek a nominális fizetések, mint az infláció.

Ráadásul a keresetek akkor a mostaninál sokkal drasztikusabban vesztettek az értékükből. Az 1990-1996-os időszakban 1992-ben csökkentek 1,4 százalékkal a reálbérek, ám a jövő évre legfeljebb várhatóhoz hasonló mérték akkor a legjobb mutató volt (nem számítva a 7,2 százalékos emelkedést hozó 1994-et). A többi évben ugyanis 3,9 és 12,2 százalék között csökkent a keresetek vásárlóértéke évente.

Bokros vette el a legtöbbet

A legnagyobb mértékű visszaesés természetesen a Bokros-csomag éveiben, 1995-ben és 1996-ban volt, ekkor két év alatt 14,8 százalékkal csökkent a reálbér. Az első évben a Csaba László által meglepetésinflációnak nevezett drasztikus fogyasztóiár-emelkedés - az előző év 18,8 százalékát 28,2 százalék követte - hatására ebből már 1995-ben érződött 12,2 százalék.

A csomagnak meg is volt a fogyasztáscsökkentő és keresletszűkítő hatása. Ebben a két évben - valamint 1991-ben - csökkent a lakossági fogyasztás. A 3-7 százalékos mérték azonban összességében jócskán elmaradt a reálbércsökkenéstől, ám a keresetek értékének jelentős mérséklődését megérezte a lakosság.

A további három, reálbércsökkenést hozó évben viszont a romló életszínvonal ellenére is 2-3 százalékkal emelkedett a fogyasztás. Vagyis még a 4-5 százalékos reálbércsökkenések sem vették el a lakosság fogyasztási kedvét.

Bokros jobban lefaragta a kiadásokat

A Bokros-csomag tehát láthatóan nagyobb életszínvonal-visszaesést hozott, mint amekkorát a Gyurcsány-csomag hozhat - még ha az 1995-ös pénzügyminiszter a mostani intézkedéseket is figyelemre méltónak nevezte -, és nemcsak a reálbérek eltérő alakulása miatt. Hanem azért is, mert Bokros olyan strukturális átalakításokat indított el a társadalmi ellátórendszerekben, amelyek alapvetően érintették a kiadási oldalt, ezen belül is a szociális és jóléti kiadásokat.

Bokros csomagja akkori árakon 150-170 milliárdos kiadáscsökkentő tételeket tartalmazott, aminek mai értéke mintegy 470 milliárd forint. Ezzel szemben a Gyurcsány-csomagnak eddig csak a bevételnövelő hatásairól ismerhettünk meg valódi részleteket. A kiadások lefaragását az igencsak vázlatos egészségügyi, oktatási és államigazgatási reformtól várják, és eddig legalábbis azt ígérték, a jóléti kiadásokhoz nem nyúlnak hozzá.

A homályos ígéretekhez kellően homályos pénzügyi várakozások társulnak. Nyári kormányzati bejelentések szerint 2008-ig 210 milliárddal csökkentenék a minisztériumok és háttérintézmények költségeit, emellett 150-170 milliárdos egyéb, nem részletezett kiadáscsökkentést is terveznek. Ez összesen 360-380 milliárd, vagyis kisebb, mint a Bokros-csomag hatása.

Ugyanannyi bevételt hoznak

A bevételnövelést is más eszközökkel valósítják meg most, mint tette Bokros. Akkor egy év közbeni "meglepetésinfláció" - az előző évi 18,8 százalék után 28,2 százalék -, továbbá a forintleértékelés és a vámpótlék bevezetése jelentette az állami bevételnövelés fő forrását (az infláció alultervezésével történő trükközés 1998 után a kormányzati gazdaságpolitika bevetett eszközévé vált). Ezeknek a megoldásoknak köszönhetően az 1995-ös költségvetés bevételei 223,17 milliárd forinttal haladták meg a törvényben előirányzottat, ez mai árakon csaknem 650 milliárd forintot jelent.

A Bokros által használt eszközök - mint arra augusztusban Csaba László is felhívta a figyelmet - egy EU-országban lényegében már nem alkalmazhatók. Gyurcsányék ezért elsősorban adóemeléssel, valamint a közterhek korábban törvénybe foglalt csökkentésével próbálják javítani az egyenleget. Az Index számításai szerint a nyáron elfogadott adótörvények két év alatt legfeljebb 1300 milliárdot hoznak az államkasszának, vagyis egy évre lebontva ugyanakkora összeget, mint a Bokros-csomag.

Jegybanki különvélemény

A két csomag szemléletében is megegyezik - jegyzik meg gazdaságkutatók. A Bokros-csomag hatására az emberek elkezdtek másként gondolkodni az állam szerepéről, az ellátórendszerről. A csomag a paternalizmus ellen hatott, ez a szellemiség azonban 1998-tól ismét felerősödött, míg Gyurcsány most újra azt mondja: sokkal kevesebbet kell elvárnunk az államtól, mint eddig. Bokros ezt a juttatások elvonásával, Gyurcsány az eddig ingyenes ellátások (egészségügy, felsőoktatás) fizetőssé tételével valósítaná meg, ám ez csak technikai különbség.

Az elemzők és a megszólaló szakértők többségétől eltérően a Magyar Nemzeti Bank júniusban azt mondta: a Gyurcsány-csomag keményebb, mint Bokrosé volt. Hamecz István, az MNB ügyvezető igazgatója akkor úgy fogalmazott, a megszorításokat tekintve a mostani csomag legalább akkora, vagy akár jelentősebb, mint a Bokros-csomag volt 1995-ben. Hozzátette ugyanakkor, hogy az elemzők hiába keresik az érdemi reformokat az eddig bejelentett intézkedések között.