További Magyar cikkek
Szinte minden meghatározó adó- és járulékszabályt módosított hétfőn a parlament, amikor elfogadta a Gyurcsány-csomag első, bevételnövelésről intézkedő törvényeit. Számításaink szerint húsz fontosabb adó és járulék, valamint egyéb pénzügyi tárgyú szabály módosításától reméli a kormány az államháztartási deficit lefaragását két év alatt nagyjából 1300 milliárd forinttal.
Négy kétszázmilliárdos tétel
A legtöbb pénzt a munkavállalók egészségbiztosítási és munkavállalói járulékának megemelésétől várja a kormány. Utóbbit fél, előbbit két lépésben három százalékponttal emelik, a döntés idén és jövőre összesen 258 milliárd forintos többletbevételt jelenthet a büdzsének. Számításaink szerint ezen nagyjából 3,2 millió munkavállaló osztozik - a KSH adatai szerint a legalább ötfős vállalkozásoknál több mint 2,7 millióan dolgoznak, a kisebb cégek és az önfoglalkoztató egyéni vállalkozók miatt emellett még legalább félmillió járulékfizetővel számolhatunk -, vagyis egy embertől 80 600 forintot vesznek el.
A második legkomolyabb bevételt, két év alatt 230 milliárdot a középső, 15 százalék áfakulcs 20 százalékosra emelésétől reméli a kabinet. Mivel ezen gyakorlatilag az egész ország osztozik, így egy embernek átlagosan 23 ezer forintjába kerül majd az, hogy ősztől már kétkulcsos lesz az áfa.
A vállalkozások szolidaritási adója 210 milliárdot hozhat a közös kasszába, ez a nagyjából 1,2 millió vállalkozásnak cégenként 175 ezer forintjába kerül (kivéve a regisztrált gazdasági szervezetek köréből az ezzel az adóval nem érintett evásokat). Ugyancsak 210 milliárdot jelent, hogy nem csökken a munkaadói tb-járulék 29-ről 26 százalékra, ez a KSH által nyilvántartott 1,299 millió vállalkozás mindegyikét nagyjából 162 ezer forinttal terheli.
Bosszantó apróságok
A jelentős bevételt hozó adómódosítások másik végleteként öt olyan változás is van, amely csak 5-11 milliárd forint közötti összeget hoz. Ilyen a házipénztáradó, amelynek szabályait jelentősen enyhítették, így attól csak 5 milliárdot vár az állam; ez az 1,2 millió vállalkozással számolva cégenként mindössze 4200 forint lenne, de a törvény által elismert 300 ezer forintos vagy 0,8 százalékos limit főként a kisebb cégek jelentős részét mentesítheti az adó alól.
A kormányzati becslések szerint 5-10 milliárd között hozhat a külföldön lévő vagyon hazautalása, 6 milliárd a jövedéki adó több lépcsőben bekövetkező emelése. a gépjárműadó szabályainak változása 9 milliárdos plusszal járhat, míg az, hogy a nyugdíjasok ezentúl baleseti járulék helyett egészségügyi hozzájárulást fizetnek, 11 milliárddal javíthatja a büdzsé egyenlegét.
Utóbbi ráadásul még így is erősen eltúlzott becslésnek tűnik a kormány részéről. Az adóbevallások elemzéséből származó adatok alapján úgy becsüljük, hogy mintegy 90 ezer nyugdíjas vállalkozik a nyugellátása mellett - az APEH adatai szerint 2004-ben 89 936-an voltak -, így tőlük fejenként 122 ezer forintot kellene elvenni, hogy teljesüljön az előirányzat.
Levadászott evások
A legtöbbet azonban nem tőlük, hanem a vagyonosodási vizsgálatokkal és az idei kiemelt APEH-revízióval így is kitüntetett figyelemben részesülő evások veszítik az adószabályok módosításával. A kormány előirányzatai szerint az idei utolsó negyedévben és jövőre összesen 63 milliárd forinttal emelkedik a költségvetés evabevétele.
Ez nagyjából százezer evakörös vállalkozásra visszaosztva 630 000 forintot jelent. A lépték igen drasztikusnak tűnik, de mivel jelentős az adó mértékének növelése is - 15-ről 25 százalékra, vagyis kétharmadával emelkedik az adókulcs -, önmagában nem tűnik teljesíthetetlennek.
Ha azonban figyelembe vesszük, hogy a foglalkoztatási moratórium június 30-i megszűnése miatt akár tízezrekkel is csökkenhet a jobbára evakörbe tartozó kényszervállalkozók száma - a gazdaság visszaesés mellett várható további cégbezárások mellett -, már kétséges, hogy tartható-e az előirányzat. Ez a kérdés egyébként szinte az összes egyéb adónemnél is felmerülhet. A gazdasági elemzők szerint ugyanis az adóemelések a gazdasági növekedés lelassulásához vezethet (az MNB szerint 2007-ben 4,2 helyett 2-3 százalék között nőhet a GDP, míg Gyurcsány kétszázalékos növekedést vár); igaz, ennek hatását a tervezettnél nagyobb infláció ellensúlyozhatja.
Az evások mellett a legmagasabb - évi hatmillió forintot meghaladó - jövedelmű magánszemélyeknek jelent komoly érvágást az új adó. A rájuk kivetett szolidaritási adóból két év alatt 24 milliárd forintot vár a kormány. Az APEH adatai szerint 2004-ben kevesebb, mint 80 ezer ember éves keresete haladta meg a hatmilliót, az idei évre 90 ezret saccoltunk, ami azt jelenti, hogy fejenként csaknem 267 ezer forintot kellene befizetniük pluszadóként. Mivel ennek a szolidaritás adónak a kulcsa 4 százalékos, az érintetteknek átlagosan 12,67 millió forintos éves jövedelemmel kell rendelkezniük, hogy ez teljesüljün.
Kiadáscsökkentés is lesz
Az egyensúly megteremtéséhez a bevételek növelése mellett a kiadások lefaragása is szükséges. A kormány erre vonatkozó céljairól jóval kevesebb részletet tudni. Az eddigi bejelentések szerint elsősorban az állam működési, igazgatási és fejlesztési költségein spórolnak, a szociális és nyugellátásokat egyelőre nem érintik a megszorítások.
Az eddigi ígéretek alapján úgy tűnik, a minisztériumok és háttérintézményeik igazgatási költségeit 210 milliárddal fogják lefaragni 2008-ig, a megyei intézményrendszer - ez nagyjából kétszáz szervezetet jelent - átalakítása regionálissá további 15, míg több mint száz, hasonló feladatot ellátó intézmény összevonása újabb 10 milliárd forintos spórolást tesz lehetővé.
A kormány tízmilliárdot meghaladó összeget remélt a regionális önkormányzati struktúra kialakításától, de ezt a kétharmados többséget igénylő javaslatot a parlament hétfőn elvetette. A kormány úgy számol, hogy a helyi önkormányzatok igazgatási költségeinek csökkentése 20-25 milliárdot jelenthet, de emellett további 150-170 milliárdos, egyelőre nem részletezett kiadáscsökkentést is vállaltak erre az évre.
Az alábbi táblázatban egyelőre azonban csak a bevételekkel foglalkozunk. A főbb adó- és járuléknemeknél, egyéb költségvetési intézkedéseknél számba vettük, hogy a kormány várakozásai szerint mekkora bevételt hoznak a büdzsének az idén és jövőre, valamint összesen. A rendelkezésünkre álló adatok alapján megpróbáltuk megsaccolni, hány lakost, munkavállalót vagy munkaadót, vállalkozót érinthetnek az intézkedések, valamint azt is, hogy egy-egy érintettre átlagosan mekkora sarc jut. A táblázatot a továbbiakban rendszeresen frissítjük.
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
