Mégis lesz elvárt adó

Az elvárt adónak július 1-jétől marad az alapja és a kulcsa, csak kiküszöbölésre kerül az alkotmányellenesség, azaz lehetővé kívánja tenni a kormány az ellenbizonyítás lehetőségét – jelentette be a kormányszóvivői tájékoztatón Veres János. A pénzügyminiszter megerősítette, továbbra is 30 milliárdos bevételi terve van a kormánynak az idei második félévre, amely eredményszemléletben vonatkozik majd az idei évre, mint a Portfolio.hu írja.

Külön nyomtatványon magyarázkodhatunk

Mindez azt jelenti, hogy a kormány nem a fix, differenciált adóterhelés mellett tette le a voksát, ami a veszteséges és a nem "kellően" nyereséges vállalatokat terhelte volna. Ezt Veres úgy indokolta, hogy ez a leginkább alkotmányos megoldás, és a kormány eredeti szándékaival is ez áll a leginkább összhangban.

Amennyiben tehát az adott vállalkozás vagy egyéni vállalkozó adóalapja nem éri el a korrigált árbevétel 2 százalékát, egy nyomtatványt kell kitöltenie az adóbevallás mellett. Ezen kell bizonyítania, hogy a nem kellően nyereséges (vagy veszteséges) gazdálkodásnak mik az okai, ez az ellenbizonyítás folyamata.

A kormány szerdai ülésén arra hatalmazta fel a pénzügyminisztert, hogy a következő két hétben folytassa le az érintett vállalkozói szervezetekkel a tárgyalásokat. "Maga az adóteher konstrukciója kész, de például arról meg kell állapodni, hogy az említett nyomtatvány milyen információkat kérjen" – idézte Veres szavait a Portfolio.

A részletek az érdekesek

"Az ördög a részletekben rejlik, nem mindegy ugyanis, hogyan, mikor és kinek lesz lehetősége az ellenbizonyításra" – reagált az Indexnek a pénzügyminiszteri bejelentésre Oszkó Péter, a Deloitte adópartnere.

A bejelentettekből nem derül ki, ez egy valóban felhasználóbarát rendszer lesz-e, amelyben megfelelő okkal bárki megindokolhatja, hogy valóban veszteséges, vagy egy olyan, amelyben az APEH szabad döntési jogkört kap, és azt adóztathat, akit akar, mondta a szakértő. Szerinte ha előbbi, akkor támogatható a törvény újraélesztése.

Élt két hónapig

Az Alkotmánybíróság február 27-én döntött úgy, hogy az alkotmányba ütközik az elvárt adó intézménye. A határozat szerint az elvárt adó a társasági adóalanyok nyereségét adóztató jövedelmi típusú adó, amely nem felel meg az alkotmány közteherviseléssel kapcsolatos előírásából és az AB korábbi határozataiban már megfogalmazott követelményekből levezetett alkotmányos mércének.

Az Alkotmánybíróság szerint az elvárt adó nem áll közvetlen összefüggésben az adófizetésre kötelezett adóalanyok tényleges jövedelmi-vagyoni viszonyaival, ezektől függetlenül ír elő ténylegesen meg nem szerzett jövedelem után adófizetési kötelezettséget. A testület szerint az elvárt jövedelmet adóztató adó olyan megdönthetetlen törvényi vélelem, amellyel szemben a törvényalkotó nem tette lehetővé az ellenbizonyítást.

Az adócsalók ellen találták ki

Az elvárt adó bevezetését tavaly azzal indokolta a kormányfő, hogy a vállalkozások jelentős része előszeretettel mutat ki éveken át veszteséget, hogy mentesüljön az adófizetési kötelezettség alól. A megszüntetett adónem a nyereséges mellett a veszteséges társaságokat is sújtotta volna, miután – függetlenül attól, mekkora eredményt realizál a vállalkozás – egy minimális nagyságrendű, elvárt jövedelmet tekintett volna adóalapnak.

Bár az AB csak február 27-i dátummal semmisítette meg a törvényt, a parlament március 12-én visszamenőleg törölte el ezt az adónemet. Az elvárt adóból eredetileg 55 milliárd forintos bevételt terveztek az idei költségvetésbe.