Eurót, de azonnal!

Célszerű minél hamarabb bevezetni az eurót, mert "a közös valuta előnyei Magyarország számára számottevőek" – olvasható az MNB tanulmányában. A jegybanki szakértők szerint az euró bevezetésének vannak ugyan kockázatai, ám azok hazánkban nem jelentősek az előnyösebb gazdasági- és exportszerkezet, a rugalmasabb munkaerőpiac és az euroövezet magjával való szorosabb külkereskedelmi integráció miatt.

Ugyanakkor a termék- és a munkaerőpiacokon további reformokat kell végrehajtani, hogy magas foglalkoztatással, meggyőző termelékenységnövekedéssel bíró, hosszú távon is versenyképes gazdasággá váljon. Noha ezek nem előfeltételei annak, hogy áttérjünk a közös európai pénzre, ezek a reformok hozzásegíthetnek a közös valutából származó előnyök maximális kiaknázásához, "sőt, valójában attól függetlenül is végrehajtandók" – figyelmeztetnek a szakértők.

A devizahiteleseknek jó lesz

A tanulmány tíz pontban foglalja össze a jegybanki munkatársak következtetéseit. Ezek között kiemelik azt, hogy a magyar gazdaság általában az európaival azonos növekedési ciklusok szerint mozog, bár a szinkron az ezredforduló óta gyengült az ebben az időszakban végbement fiskális expanzió miatt. Az MNB-ben arra számítanak, hogy ha ez a konszolidáció sikeres lesz, akkor a ciklikus összhang automatikusan helyreállhat.

A jegybanki szakértők a közkeletű vélekedéssel szemben nem látják súlyosan eladósodottnak az országot. Az elemzés szerint a "régió több országában egyértelmű jelei vannak a fenntarthatatlan ütemű hitelrobbanásnak. Magyarország azonban nem tartozik ezen országok közé: az egyensúlyit meghaladó hitelbővülés kockázatai a vizsgálat eredményei szerint mérsékeltek." Az elemzők szerint ez alapján nem látni olyan közgazdasági indokot, amely az euró magyarországi bevezetésének elhalasztását alapozná meg, sőt a lakossági devizahitelezés elterjedtsége inkább sürgeti azt.

Dübörgést hoz

Az elemzés az euróövezet első 6-7 évének konkrét tapasztalatai alapján kitér a közös valutából származó számszerűsíthető hasznokra is. "A legfrissebb és legmegbízhatóbb becslések szerint a közös valuta hatására az euroövezeten belüli kereskedelem 2005-ig átlagosan 20-25 százalékkal bővült, és a külkereskedelem-bővítő hatás időben nőtt" – olvashatjuk.

Ez a mérték időarányosan megfelel annak, amivel az MNB korábban számolt, amikor azt feltételezte, hogy a hatás egy hosszabb, 20 éves időtávon bontakozik ki teljesen. Megjegyzik ugyanakkor, nem zárható ki, hogy a külkereskedelem-bővítő hatás a jelenleg megfigyelt mértéknél már nem lesz nagyobb. "Mindezek alapján azt várhatjuk, hogy a külkereskedelem-bővülés és az ebből származó jóléti hatás Magyarországon számottevő lesz, de kisebb lehet a korábban becsültnél" – írják a tanulmány készítői.

Akik arra is figyelmeztetnek, hogy az euró bevezetését követően több állam, így egyebek mellett Portugális és Olaszország gazdasága csalódást keltő teljesítményt nyújtott. Az elemzés szerint azonban hazánk a gazdaság szerkezetét és a munkaerőpiaci rugalmasságot tekintve kedvezőbb helyzetben van a gyengén teljesítő országoknál, ami csökkenti annak a kockázatát, hogy euróövezeti tagként hasonló pályát kelljen bejárnia. Megjegyezték azonban, hogy a versenyt hazánkban hasonlóan szigorú termékpiaci szabályozások körlátozzák, így ezen a területen liberalizációra lesz szükség.

Van még tennivaló

Ahhoz azonban, hogy búcsúzhassunk a forinttól, számos előttünk álló feladatot teljesíteni kell. Ilyen például a foglalkoztatottság szintjének növelése, ma ugyanis "Magyarország rendkívül kedvezőtlen helyzetben van, ami legszembetűnőbben a hosszú idő óta alacsony foglalkoztatási rátában tükröződik". Ennek érdekében csökkenteni kell a "nemzetközi összehasonlításban magas" adókat és "az egyéb, munkakínálatot visszafogó ösztönzőket". Az adóreformnak emellett ki kell terjednie az adóbeszedési hatékonyság növelésére, valamint az adórendszer egyszerűsítésére, az adókedvezmények felülvizsgálatára.

Az adók mellett az állami kiadások szintjét is csökkenteni kell a költségvetési egyenleg javítása érdekében. A deficitet a maastrichti kritérium teljesítésén túl, az egyensúly közeli hiányig kell csökkenteni, méghozzá lehetőleg a kiadások lefaragásával. Jelenleg ugyanis a költségvetés GDP-arányos kiadásai jelentősen meghaladják a hasonló fejlettségi szinten álló országok kiadásait. Az MNB elsősorban az állam szociális célú költéseit fogná vissza, ugyanakkor "az oktatás, egészségügy esetében indokolt lenne megfontolni a kiadások csökkenésének megállítását".

Szintén komoly feladatot jelent az euró bevezetése előtt időszakban az infláció lefaragása. Az MNB szerint "a reálgazdasági felzárkózással együttjáró árszintkonvergencia az euróövezet átlagánál tartósan magasabb inflációt fog eredményezni". Mivel ez elkerülhetetlennek látszik, az euró bevezetést megelőző időszakban a hazai monetáris politika legnagyobb feladata az lesz, hogy az inflációs várakozásokat alacsony szinten tartsa.